„ Sokszor nem is a termék előállítása a legnehezebb a mezőgazdaságban, hanem annak jó áron történő értékesítése. Az internetes kereskedelem azonban ebben is segíthet
Magyarországon a mezőgazdasági kistermelők zöme úgynevezett integrátorokon keresztül adja el áruját, legyen az növény vagy haszonállat. Ennek oka elsősorban a tőkehiány: az integrátor biztosítja a vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert és tápot. Cserébe előre rögzített, a szabadpiacinál jóval alacsonyabb áron vásárolja fel a terményt, a felnevelt haszonállatokat.Szabad a piac
A szabadpiacon azonban nehezen talál egymásra eladó és vevő, és sokszor alakulnak ki hosszú értékesítési láncok. Ennek végén az ár már akár többszöröse is lehet annak, amit a termelő kapott, de a haszon máshol csapódik le.Ezeket a láncokat kívánta lerövidíteni Németh István és Bóné Tímea, amikor két évvel ezelőtt meglapították a Magro online piacteret, amely kimondottan a mezőgazdasági termékekre specializálódott. „Igyekszünk a hazai mezőgazdaság teljes vertikumát lefedni, úgy az árufajtákat, mint a szereplőket illetően. A nyilvános ajánlatok erősítik a versenyt, és végső soron ez a piac minden szereplője számára előnyös”, mondja Németh István, az online piactér mögött álló cég ügyvezetője.
Működésük elején azokat a termelőket célozták elsősorban, akik már amúgy is használták a számítógépet és az internetet; ez sem olyan szűk réteg a gazdák között, mint sokan gondolnák. Újabban roadshow-kon keresik a friss tagokat, és szorosan együttműködnek a szakmai szervezetekkel (gazdakörökkel, terméktanácsokkal) is. A sok munka már kezdi meghozni gyümölcsét: jelenleg 6500 a regisztrált tagjaik száma, ami havonta 100–200-zal nő.
Indexre tették
A Magro sok tekintetben úgy működik, mint bármilyen online piactér. A kereskedni kívánóknak regisztrálniuk kell, többféle előfizetési modell és szint közül választhatnak, a szolgáltatási körök folyamatosan bővülnek), és a cégadatok ellenőrzése után megtehetik ajánlataikat.Számtalan árufajtával lehet kereskedni a piactéren: gabonafélékkel, élő állatokkal a méhtől a struccig, zöldségekkel, gyümölcsökkel, takarmányokkal, termékekkel a gyapjútól a mézig. Ezeknek nem mindegyike sztenderdizálható, így egy-egy ajánlat elfogadása után szükség lehet arra, hogy a vevő az üzletkötés előtt személyesen is szemügyre vegye az árut. Ha szükséges, a szállítókkal online is meg lehet egyezni .
Bóné Tímea más funkciókra is felhívja a figyelmet. Nem csupán vételi ajánlatokat lehet tenni, de a rendszer párosíthatja a vételi és eladási ajánlatokat, majd ezekről emailben vagy sms-ben értesítheti a feleket, megkönnyítve az üzlet létrejöttét. Az ajánlatokat látva akár versenyeztethet is a szállító vagy a vevő, hogy a számára legkedvezőbb árat érje el. A legmagasabb szintű előfizetéshez jár fizetési garancia is, vagyis az eladó biztos lehet abban, hogy hozzájut áruja ellenértékéhez.
Olyan módon is használják az oldalt, amire az alapítók nem is számítottak. A havi 40-45 ezer látogató egy része nem kereskedési céllal nézi meg a Magro.hu-t, hanem csak az árakról tájékozódik, de más csatornán kíván venni vagy értékesíteni. Ez indította arra Németh Istvánt, hogy létrehozza a Magro Gabonaindexet (MGX-et), amely a piactérre feltöltött gabonaeladási és vételi ajánlatok, valamint a megvalósult tranzakciók alapján képződik, naponta egyszer. Az index alakulásából jól kirajzolódnak a havi és éves trendek is.
Levetkőzni a szégyellősséget
„Úgy érezzük, sikerült némi szemléletváltást hoznunk a magyar mezőgazdasági kereskedelembe”, összegzi a tapasztalatokat Bóné Tímea. Volt már rá példa, hogy egy nagyobb vételi igény kiszolgálására összefogott, és együtt tett ajánlatot több gazda, akik külön-külön nem tudták volna a kívánt mennyiséget leszállítani.Ezzel együtt még bőven van tere az előrelépésnek. A szakértő szerint a gazdák többsége még mindig „szégyellős”: ha kínálnak is valamit eladásra, passzívan várnak, amíg a vevő megkeresi őket, nem tesznek további lépéseket, hogy a lehető legjobb áron adják el árujukat.”
Forrás:
Gumicsizma helyett internet; IT Board; 2014. október 31.
