„ Az Európai Bizottságnak nem áll szándékában a vissza nem térő támogatások teljes kivezetése vagy megszüntetése, kiváltképp nem a szegényebb régióknál – közölték a BruxInfo érdeklődésére nevük mellőzését kérő brüsszeli források.
Ha a jelenlegi hétéves költségvetési időszakban évről-évre nőni is fog a büdzséből piaci (pénzügyi) eszközökre fordított hányad, a Bizottságnak nem áll szándékában a vissza nem térítendő támogatások teljes kivezetése vagy felszámolása – közölték a BruxInfo érdeklődésére nevük elhallgatását kérő források. Hozzátették, hogy ez különösen vonatkozik a legszegényebb régiókra.
Mindez összecseng azzal, amit szocialista párti polgármesterek Brüsszelbe látogató csoportja mondott a kérdésben kapcsolatban egy rövid keddi sajtótájékoztatón. A polgármesterek hangsúlyozták, hogy elvileg nincs ellenükre az a koncepció, hogy az EU a vissza nem térítendő támogatások rovására a jövőben fokozott mértékben kölcsönökkel és garancianyújtással támogassa a felzárkóztatás szakaszában lévő régiókban megvalósuló projekteket. De, hozzátették, hogy a települések önereje és saját forrásai között jelentős különbségek fordulnak elő, és „vannak olyan kevésbé tehetős települések, ahol szükség van a vissza nem térítendő támogatásokra”.
Csige Tamás hajdúdorogi polgármester arra is emlékeztetett, hogy az előző támogatási időszakban nagyon sok ilyen üzleti alapon nyújtható forrás ragadt benn, és ezzel kapcsolatban felhívta például a figyelmet a Jeremi-programban rejlő lehetőségek kihasználására. A hajdúdorogi városi elöljáró szerint települése ezért közvetlenül Brüsszelben megpályázható forrásokra is kíván pályázni és erre a célra 50 százalékos saját forrást is biztosítani.
A kérdés a múlt héten került reflektorfénybe, amikor Jean-Claude Juncker bemutatta 315 milliárd euró összegű beruházási tervét. A Bizottság elnöke és a tervet kidolgozó alelnöke, a finn Jyrki Katainen közölték, hogy a beruházási csomag modellje – amely viszonylag alacsony összegből (közpénzből) garancia-és kölcsönnyújtáson keresztül kíván mozgósítani jelentős mértékű magánbefektetéseket, a jövőben egyre inkább a strukturális és kohéziós politikánál is átveheti a vissza nem térítendő támogatások szerepét.
A kijelentésre a strukturális és kohéziós politika fő haszonélvezőinek számító országokban is sokan felkapták a fejüket.
Ami biztosnak látszik, hogy 2015-ben 8 milliárd euró költségvetési forrásból (közpénzből) indítja majd az EU hároméves beruházási programját. A BruxInfónak nyilatkozó források elismerték, hogy ez az összeg a következő években várhatóan nőni fog.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy már a 2007 és 2013-as pénzügyi időszakban három fő területen rendelkezésre állt a köz- és magánszféra együttműködésében (PPP) a befektetett összeget tőkeáttétellel megsokszorozó forrás. A három kiemelt terület a kkv-k, az energiahatékonyság és a városfejlesztés. Ehhez képest a 2014 és 2020 közötti időszakban bővül a PPP-k által lefedett területek száma, és immár kiterjed az információs és kommunikációs technológiákra, a fenntartható közlekedésre és a kutatásra és fejlesztésre is.
Egyelőre azonban nem világos, hogy a jelenleg is tárgyalás alatt álló operatív programokba hogyan gyűrűzik majd be a nem is teljesen új, ám a Bizottság jelenlegi vezetése által népszerűsített finanszírozási mód. A támogatási programok új generációját ugyanakkor már egy tematikai beszűkítés jellemzi. Ennek megfelelően az uniós források felhasználása során a kkv-k, a kutatás és fejlesztés, a digitális beruházások és az alacsony szénkibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdítani hivatott projektek élveznek elsőbbséget.”
Forrás:
Nem radíroznák ki a vissza nem térítendő támogatásokat; BruxInfo; 2014. december 2.
