„…„Majdnem egymillió forintnyi pénzem ragadt bent, miközben én már befizettem az államnak 270 ezer forintnyi adót és járulékot. Ha ez így megy tovább, nemcsak az eddig befektetett pénzem úszhat el, de még a tiltólistára is tehetnek a jövőbeni uniós pályázatoknál, miközben én nem hibáztam” – panaszkodott egy észak-alföldi fiatal vállalkozó, aki egy egész országra kiterjedő uniós projekttől várta vállalkozása felfutását. Egyelőre hiába.
A hvg.hu-nak több, a projektben részt vevő vállalkozó, cégvezető azt mondta, hetek óta nem jutnak hozzá az elnyert pénzükhöz, mert a pályázatokat kezelő Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tudja eldönteni, hogy a vállalkozóktól beérkező elszámolásokból mely tételeket fogadhatja be és fizetheti ki. Pedig az idő sürget: az utalásokat intéző államkincstár december 10-én zár, és legközelebb csak jövőre nyit ki. [Figyelem! Ez téves információ volt. Az eredeti cikket javították. Az Államkincstár nyitva tartásáról kérjük tájékozódjon a webhelyén. Szerk.]
Pedig ehhez az uniós pályázathoz nagy reményeket fűzött a kormány is. A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében kiírt 3-6 milliós pályázat célja az volt, hogy a fiatalokat új vállalkozások alapítására ösztönözze, ezzel is növelve az elmaradott régiókban a munkahelyek számát. A pályázati útmutatóban ki is hangsúlyozták: „az a törekvés vezérli a (…) programot, hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. A foglalkoztatási problémák valódi és tartós megoldásához a vállalkozókon keresztül vezet az út.”
Szómágia a minisztériumban
„Létszükséglet, hogy hozzájussak az elnyert pénz már lehívható részéhez, nélküle az egész vállalkozás leállhat. Ráadásul, ha nem teljesítem a pályázathoz csatolt üzleti tervem, akkor engem fog büntetni a rendszer” – mondta az észak-alföldi vállalkozó. „Egy hónapja hiába keresem a minisztériumban működő ügyfélszolgálatot, mindig ugyanazt az automatikus választ kapom, hogy a munkatársaik ’a lehető legrövidebb időn belül válaszolnak’, miközben nekem most kell elszámolnom a tárcával, szorít a határidő” – bosszankodott egy Baranya megyei vállalkozó, aki hasonló nehézségekkel küszködik.Volt, aki cukrászdát akart nyitni, volt, aki webáruházzal akarta megalapozni a jövőjét, mások mérnöki irodát, vagy informatikai vállalkozást indítottak. Nyáron a vállalkozások többsége elstartolt, a hvg.hu-nak nyilatkozó négy vállalkozó szerint elkezdtek fizetést adni maguknak, volt, aki alkalmi munkavállalót is felvett. Majd a fizetésükből adódó kiadásaikat megpróbálták lehívni az elnyert keretből, ám ezzel rögtön problémájuk adódott.
Az Emmi alatt működő pályázatkezelő szervezet ugyanis nem tudott mit kezdeni a kérelmeikkel, felfüggesztették a kért összegek kifizetését. Ugyanis a nyertes pályázók többsége – ez kiderül a kormány által működtetett pályázatfigyelő honlapról – egyéni vállalkozóként vágott bele az üzletbe, és sokan közülük a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választották. (Ezt az adózási módot épp a kormány vezette be két éve, és épp azért, hogy a kisvállalkozók kisebb adó- és adminisztrációs teherrel tudják le a kötelezettségeiket.)
Az az egyéni vállalkozó viszont, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózik, saját magát nem tudja alkalmazni, így nem bért ad magának, hanem úgynevezett vállalkozói kivétet. Hasonló a helyzet a katásokkal, akik azért választották azt az adózási formát, mert ennek a legkisebbek az adminisztrációs terhei, csakhogy itt sem „bérnek”, hanem szintén vállalkozói kivétnek hívják a felvett pénzt. Ám a pályázatkezelő nem tud mit kezdeni ezzel a „vállalkozói kivéttel”, mert értelmezésük szerint ez nem „bér jellegű kifizetés”, miközben három, az ország különböző pontjairól származó vállalkozó is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a képzésen kifejezetten ajánlották nekik, hogy katázzanak. Ráadásul előre kikötötték, hogy az alkalmi munkavállalók bérét nem fogják megtéríteni. Így a mikrovállalkozásoknak nem maradt más választásuk: vagy a tulajdonos áll be dolgozni, vagy állandó alkalmazottat vesz fel, ám ezt a kis árbevételű vállalkozások nem tudják kitermelni.
Ahhoz pedig, hogy a „vállalkozói kivét” és a „bér” szavak közös nevezőre kerülhessenek, a minisztériumi irányító hatóság állásfoglalása kell – a vállalkozókat arról értesítették tudomásunk szerint, amíg ez nem születik meg, marad a felfüggesztés. De ez két hónapja késik, hiába hívják szinte nap mint nap az ügyfélszolgálatot, a vállalkozók erre a kérdésükre nem kapnak választ. „Félre ne értse, én nem a markomat tartom. Ilyen körülmények között a legnagyobb kiesés az árbevétel, amit nem tudunk elérni, hiszen a tervezett beszerzéseket nem tudjuk finanszírozni. Tehát ahelyett, hogy jönne a pénz, csak megy, és vállalkozni sem tudunk, mert az eszközöket még nem tudtuk megvenni – panaszkodott az észak-alföldi vállalkozó. „Azon már nem is háborgok, hogy nekünk jogvesztő határidőket kell betartani, de az Emmi az állásfoglalás kérésére sem reagál hónapok óta” – mondta a hvg.hu-nak a baranyai vállalkozó.
Családok mehetnek tönkre
A pénz lehívását ugyanis többen ebben a menetrendben képzelték: lehívták a pályázat szerint automatikusan járó 750 ezres előleget, illetve benyújtották az eddigi bér- és járulékköltségeikről készült igényüket. A cikkünk elején megszólaló vállalkozó is ebből a pénzből akarta továbblendíteni a vállalkozását: számítógépeket, újabb eszközöket akart venni, amiről persze újabb számlákat nyújtott volna be, hogy végül a teljes 3 milliós összeget lehívhassa.A vállalkozók azért állítottak fel ilyen menetrendet a projekt megvalósításában, mert a pályázati útmutatóban feketén-fehéren ott áll, hogy a bér „az összes elszámolható költség minimum 30 százaléka, de legfeljebb 50 százaléka lehet”, tehát ki akarták meríteni ezt a keretet. „Ha tudom, hogy ez lesz, akkor az önerőmből, a pénzemből eszközöket veszek, mert az ezekről készült elszámolások befogadása, a pénzek kifizetése folyamatos” – mondta az észak-alföldi vállalkozó, mit csinálna most már másképp.
Ha a vállalkozók a projektidőszakban nem valósítják meg a vállalásaikat – így nem tudják papírokkal igazolni, hogy igenis fizettek bért és járulékot –, nemcsak a fizetésükre szánt pénzhez nem jutnak hozzá, az egész pályázatot elbukhatják. Az észak-alföldi vállalkozó projektidőszaka például december 31-én jár le, viszont eszközvásárlásra nincs pénze, hiszen nem jut hozzá az erre a célra betervezett közel egymilliós összeghez. A vállalkozásuk támogatás és tőke híján csődbe mehet, ráadásul vissza kell fizetniük kamatostul a 750 ezer forintos előleget, és bukják az eddig befektetett, járulékokra kifizetett pénzt is. Az egyik vállalkozó azt mondta a hvg.hu-nak, attól tart, mivel sikertelen lesz a pályázata, nem tudja megvalósítani a vállalását a vállalkozás hároméves fenntartásáról, a későbbi uniós pályázatokból is kizárhatják, miközben ő mindenben szabályosan járt el. Ebben az esetben egyvalaki jár jól: az állam, amely hozzájutott a katához, a járulékokhoz, ráadásul a foglalkoztatási statisztikái is javultak.
Több pályázó is azt mondta, nemcsak egy egyszerű vállalkozásról van szó, hanem családi egzisztenciák vannak veszélyben. Ugyanis a pályázat lényege az volt, hogy az uniós mércével elmaradottnak számító hat régióban a 18-35 év közötti, illetve a kisgyermeket nevelő 18-40 év közötti fiatalok – ha egyedül pályáztak – 3 milliót kérhettek. Aki viszont társas vállalkozásban többedmagával – például az élettársával – vágott bele, az 6 millióra pályázhatott. A vissza nem térítendő támogatás sokak fantáziáját megmozgatta, a tervezett 1500 helyre végül közel 1900-an jelentkeztek…”
Forrás:
Több száz vállalkozó csúszott bele a kormány csapdájába; M. László Ferenc; HVG.hu; 2014. december 4.
