„ Örvényesen csak a fél település fizet telekadót, Zsombón a 20 méternél magasabb építmények után kell fizetni. Több lett az iparűzési adó sok helyen, máshol a kommunális adót emelték. A települések rákényszerülnek a pénzbehajtásra, egyelőre azonban az igazán egyedi ötletek váratnak magukra.
Egyelőre kevés település állt elő igazán kreatív helyi adókkal, pedig január 1-jétől az önkormányzatok adóztatási mozgástere jelentősen tágult. Ha a képviselőknek úgy tartja kedvük, füstadót, kapuadót vagy akár nőtlenségi adót is kivethetnek, tavaly ugyanis a parlament megszavazta, hogy az önkormányzatok néhány kivételtől eltekintve szinte bármit megadóztathassanak a településen belül.
Az államkincstár adattárában, a helyi adók között böngészve azonban mégis kevés fantáziadús ötlettel találkozunk. A legtöbb helyen az iparűzési adó, a telekadó, építményadó vagy idegenforgalmi adó, kommunális adó valamelyikét emelték meg január 1-jén, vagy ezeket együtt.
A szürke pénzbehajtók között üdítő kivétel Örvényes, ahol a telekadót fizetők körét úgy határozták meg, hogy a fizetési kötelezettség csak a település egyik felére vonatkozzon. A szabály szerint mentesülnek az adófizetés alól a „vasút felett található telkek”, az önkormányzat helyrajzi számokkal is segíti a tájékozódást a 147 fős településen. A síntől északra fekvő részek után nem kell fizetni, a parthoz közelebb eső telkek után igen.
Előremutató kezdeményezés a zsombói példa is, a képviselő-testület megalkotta a „magas építmények települési adóját”. Az új adónem a 20 méternél magasabb építményeket terheli. Ebből Zsombón történetesen négy van: egy víztorony és három telefontorony. Így mindaddig, amíg valakinek nem jut eszébe egy felhőkarcolót építeni a csongrádi településen, egyfajta helyi telekomadóként is felfogható az új teher. (A templomtorony szóba sem jön, az egyházi tulajdon ugyanis a kivételek között van, akárcsak az önkormányzati tulajdon.)
A kivételekkel a többi településen is szívesen játszanak; van, ahol a helyieket védik a nyaralókkal szemben, máshol az időseket, megint máshol a szegényeket. Noha a legtöbb településen a helyi vezetés szívesebben nyúl az oda települt cégek zsebébe, mint választóik pénztárcájába, az adók emelése így is sokfelé feszültségeket szül. Háborognak például azok, akiknek a termőföldjük után kell adózniuk az új rendszerben, ez a megoldás nem tetszik amúgy a minisztériumnak sem.
Az adók megemelésére, új adók kivetésére a településeken leginkább azért van szükség, mert a központi költségvetésből összességében kevesebb pénzt kapnak, mint amennyi feladatot náluk hagytak, vagy rájuk toltak…”
Forrás:
Bevezették a magas építmények adóját; Index.hu; 2015. január 9.
