gazdaság

Nem kell biztosítékot letenni az EU-pályázatoknál

Szerző: 2015. január 9.január 12th, 2015No Comments

„Több millió forinttal csökkenhet az uniós forrásra jelentkező vállalkozások pályázatok kivitelezésével kapcsolatos pénzügyi terhe – emelte ki lapunknak a január 1-jétől bevezetett biztosítékmentesség legfőbb előnyét Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára.

Az új szabályozás szerint biztosíték nyújtása nélkül juthat uniós támogatáshoz az a vállalkozás, amely rendelkezik legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel, és nincs köztartozása. A biztosítékmentesség nemcsak a 2014-2020-as ciklus uniós támogatásaiban részesülő vállalkozásai esetében alkalmazható, hanem az előző hétéves periódus még futó projektjeinek kedvezményezettjeire is kiterjed.

A korábbi szabályozás szerint az uniós támogatást elnyert vállalkozásoknak biztosítékot, vagyis fedezetet (bankgaranciát, ingatlanjelzálogot) kellett nyújtaniuk a pályázati intézményrendszer felé az adott projekt megvalósítási szakaszában a támogatásként megkapott összeg száz százalékára, míg a fenntartási időszakban 50 százalékára. Ha pedig bármilyen szabálytalanság merült fel a projekt megvalósítása során, akkor az állam a biztosítékhoz nyúlhatott, hogy legyen honnan visszakövetelnie a kedvezményezettnek kifizetett uniós támogatásokat annak érdekében, hogy a hazai költségvetést ne érje anyagi kár a brüsszeli elszámolásoknál.

A válságot követően a vállalkozásoknak igen nehézzé vált a projektek előfinanszírozását megteremteniük. Ezt a helyzetet pedig tovább súlyosbította a biztosíték nyújtására való kötelezettség is. Amíg ugyanis le voltak kötve a vállalkozások forrásai bankgarancia, vagy ingatlanfedezet formájában, addig ezek az eszközök semmilyen más hitelkonstrukcióba nem kerülhettek hitelfedezetként bevonásra. Nem is beszélve arról, hogy a bankgarancia kiváltása is jelentős költséggel járt.

Nagyon jó intézkedés a biztosítékmentesség bevezetése, amelyet a pályázati tanácsadó cégek már régóta kértek – mondta lapunknak Kőrösi Koppány. A Körics Euroconsulting ügyvezető igazgatója hozzátette: magát az elvet, miszerint legyen biztosíték a projektek mögött, a szakma természetesen sosem kifogásolta. Csak a vállalkozások számára jelentős terhet jelentős garancianyújtás helyett azt javasolták, hogy a pályázati intézményrendszer előzetesen alaposan vizsgálja meg a pályázó vállalkozásokat, hogy valóban olyan cégek kaphassanak uniós forrásokat, amelyek aztán képesek is végrehajtani a projekteket. Ez irányba már korábban fokozatosan el is mozdult az intézményrendszer, a 2014-2020-as ciklus kiírásainál pedig már abszolút érvényesül ez az elv – mondta Kőrösi.

Annak érzékeltetésére, hogy a biztosítékmentesség alkalmazása mekkora kockázattal járhat a hazai költségvetés számára, Csepreghy Nándor kiemelte: a 2007-2013-as ciklusban 9152 milliárd forint összegű támogatásra szerződött le a pályázati intézményrendszer, ebből 140,8 milliárdot tett ki az az összeg, amelyet szabálytalan forrásfelhasználás miatt visszaköveteltek a kedvezményezettektől. Ez utóbbi összegből 95,7 milliárdot fizettek vissza az érintett pályázók, a fennmaradó összeg esetében pedig elindult a végrehajtás.”

Forrás:
Nem kell biztosítékot letenni az EU-pályázatoknál; Világgazdaság Online; 2015. január 8.