„Tíz év alatt tizedével csökkent a járóbeteg szakellátás esetszáma, a kórházi ágyak kihasználtsága pedig a többszöri ágyszámcsökkentés dacára gyengült. A kórházi halálozási százalék az 1980-as szintre romlott – derül ki többek között a 2013-as Egészségügyi Statisztikai Évkönyvből.
A demográfiai adatok a lakosság elöregedéséről és javuló újszülöttellátásról tanúskodnak. Míg az ezredfordulón a lakosság csaknem 17 százaléka tartozott a 14 évnél fiatalabb és 22 százaléka a 65 évesnél idősebbek közé, 2014-re a 14 év alattiak aránya 14,4 százalékra süllyedt, a 65 felettieké viszont 17,5 százalékra nőtt. Az ezer élveszületésre jutó csecsemőhalálozás 1970-2013 között a töredékére, 36-ról 5-re zuhant. 2013-ban egy a hatvanadik életévét betöltött nő átlagosan további 21,9 évre, egy férfi pedig további 17,4 évre számíthatott, ami mindkét nemnél mintegy két évvel több az ezredfordulón mértnél.
…
Akik hiányoznak
Az orvoshiánnyal az évkönyvben először az alapellátás statisztikáit böngészve szembesülhetünk: míg 2005-ben 5018 háziorvos gyógyított az országban, 2013-ra 4855-re apadt a számuk. A csökkenés főként a községeket érintette, amelyekben az említett időszakban 200-zal fogyatkozott a háziorvosok száma. Házi gyermekorvosból 80 tűnt el ennyi idő alatt, 2013-ban 1490-et tartott nyilván a KSH. Közel 400 védőnő is hiányzott a rendszerből 2013-ban, a 5230 védőnői állásból ugyanis 4855-öt töltöttek be.
…
Az ágyszámcsökkentés nem volt elég
Az aktív ellátást biztosító kórházi ágyak száma 2000-2013 között 60 ezerről 42 ezerre apad, 2013-ban mintegy 70 ezer működő kórházi ágy volt az országban. Az ágyszámcsökkentés és az ápolási napok 6,7-ről 5,2 napra rövidülése mellett romlott az aktív ágyak kihasználtsága, 72,5-ről 70,4 százalékra. Az átlagos kórházi halálozási mutató 1980-ban és 2013-ban is 3,4 százalék volt, míg a 2000-2006 közötti időszakban 2,8-2,9 százalék között ingadozott. 2013-ban a 18,6 százalékos halálozási mutatóval rendelkező intenzív osztályok mellett a tüdőgyógyászati (7,1 százalék) és a belgyógyászati osztályok produkálták a legrosszabb eredményeket (6,5 százalék) a halálozási mutatók terén. A koraszülött ellátást végző PIC (Perinatális Intenzív Centrum) központokban a halálozási ráta a 2000-es 6,9 százalékról 2013-ra 2,4 százalékra javult.Így hatott a gyógyszertámogatások csökkentése
A támogatott gyógyszerek utáni árbevétel 2005-2013 között 456 milliárdról 430 milliárd forintra csökkent, eközben a támogatás 366 milliárd forintról 320 milliárd forintra apadt. A betegek által fizetett térítés 19,8 százalékról 25,5 százalékra nőtt. A betegterhek – csak a támogatott gyógyszereken – az említett időszakban 90 milliárd forintról 110 milliárdra emelkedtek.
…
Hány orvos hiányzik tulajdonképpen?
A 2000. évi orvosi nyilvántartás 39 ezer magyarországi orvosról tud, közülük 30,6 ezret regisztráltak aktív dolgozóként. Az ezredfordulón 2820 betöltetlen orvosi állás volt, ez az akkori álláslehetőségek 8,5 százaléka. Nyilvántartási és rendszertechnikai különbözőségek miatt azonban az akkori statisztikák is csak óvatosan hasonlíthatók össze más időszakéval – figyelmeztetnek a könyv szerkesztői. 2013-ban mindenesetre a 60 ezer nyilvántartott orvosból 37,7 ezret sorolnak az aktívak közé, a 42 ezer álláshelyből pedig 1900-at minősítenek üresnek, így a betöltetlen orvosi munkahelyek aránya 4,6 százalék. A szakmák szerinti szükségletek összesítésénél kicsit más képet kapunk: a működéshez szükséges álláshelyek száma itt is 42 ezer, a teljes munkaidős, betöltött állásoké azonban nem több, mint 34,7 ezer. Ha pedig az állások szakfeladatok és munkaköri csoport szerinti összesítését nézzük, ismét az 1900 betöltetlen orvosi álláshoz jutunk, szakdolgozóból pedig eszerint négyezer hiányzik az ellátásból.Mi és az EU
Végezetül néhány uniós összehasonlítással kedveskednek a kiadvány szerkesztői. Megtudhatjuk például, hogy látványos eredményünk a csecsemőhalálozás leszorításában az EU 28-as lista 22. helyére elegendő, s az ezer élveszületésre jutó 4,9 egy év alatti halálozás hogyan marad el a 3,8-as EU átlagtól. A várható élettartambeli helyezésünkről a cikk elején már olvashatott, itt most arról írunk, hogy 65 évesen még hány egészséges életévre számíthat az EU 28-akkal összehasonlítva: Magyarországon eszerint az átlag számára még 6,4 egészségben eltöltött életév következhet, éppúgy mint Lettországban. A listán mögöttünk áll Litvánia, Észtország, Románia és Szlovákia. Az EU-28-ak átlaga 8,5 év. Jól állunk viszont a százezer lakosra jutó kórházi ágyak számában, nagyjából a középmezőny elején foglalunk helyet. S egy első, vagy ha úgy tetszik utolsó helyet is sikerült kivívnunk: az összes egészségügyi kiadásból nálunk vállalt a legkevesebbet az államházháztartás, egészen pontosan a költségek 62,6 százalékát az OECD 2012-es adatai szerint.”
Forrás:
Meghökkentő számok a magyar kórházakról ; Szepesi Anita; Világgazdaság Online; 2015. január 8.
Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2013; Központi Statisztikai Hivatal; 2014. december 13.
