„A nagyszombati Holiday Inn szállodában a Smart Cities folyóirat szerkesztősége által megrendezett konferenciára Szlovákia és Csehország városvezetői kaptak meghívást, hogy bepillantást nyerjenek a városvezetés jövőjét előrevetítő Smart City projektbe. Komáromot Knirs Imre alpolgármester és Králik Róbert szóvivő képviselte az eseményen.
A folyóirat az önkormányzati vezetők, politikusok és hivatali vezetők számára szolgál konkrét, hasznosítható példákkal arra, hogy miként tudják a városukat a modern technológiák segítségével olyan irányba vezetni, hogy az általuk biztosított önkormányzati szolgáltatásoknak javuljon a minősége, hatékonyabbá váljon a kommunikáció a lakosokkal és testre szabott megoldások születhessenek. A cél az, hogy javuljon az életminőség, hogy a polgárokat sikerüljön bevonni a közös városfejlesztésbe, hogy a városok megadják nekik a közös eszmecsere lehetőségét pezsgő közösségi terek létrehozásával, felvetéseik meghallgatásával, a reális igényeik feltérképezésével. Mivel az új trend sajnos olyan, hogy egyre többen szigetelődnek el otthonaikban a virtuális létben teljesítve ki kommunikációs igényeiket. A folyóirat nemcsak a technológiai újdonságokról szól, de élő, működő példákkal is szolgál, mint például Brno város tapasztalatai, ahol fokozatosan bevezetésre kerül a Smart City projekt. A lap ráadásul ingyenesen jut el minden 5 ezer lakosnál nagyobb városba. Legközelebb februárban jelentkeznek új számmal.
Peter Staněk, a Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézete munkatársa előadása szószerint élményszámba ment, mivel kendőzetlen őszinteséggel beszélt a városokra leselkedő jövőbeni problémákról és azok makrogazdasági összefüggéseiről nemzeti és európai szinten egyaránt. Beszélt az állam, az önkormányzatok és a lakosok eladósodottságáról. Arról, hogy a bankokba rengeteg, a gazdasági növekedést ösztönző tőke befolyt, viszont a kihelyezés szinte minimális, mert alig van olyan vállalkozói terv, ami belátható időn belül megtérüléssel kecsegtetne. Arról is beszélt, hogy a városok fokozatosan elszegényednek majd és ahhoz, hogy az életszínvonalat az önkormányzatok meg tudják őrizni komoly takarékossági intézkedésekre lesz szükség. A lakosság vészes lecsúszásának megakadályozása érdekében elkerülhetetlen a közműterhek csökkentése. Ehhez segít hozzá az a technológiai tudás, amit okosan használva elérhető az életszínvonal megtartása. Az okos város projekt keretében ez megvalósítható azzal, hogy a rendszer figyelni fogja a hatékony döntéshozatalhoz szükséges adatokat a városvezetés, hivatali munka, a városi cégek működése, a különböző közintézmények, a közlekedés, a parkolás, az energiafelhasználás stb. terén. A városvezetés részéről azt fontos meghatározni, hogy mi a cél, a szakemberek pedig megalkotják hozzá a technikai hátteret, ami segíti az irányítást és a döntéshozatalt. Valahogy úgy lehet ezt elképzelni, mint a már egy ideje működő banki VIP-részleg működését, ahol az ügyfélről szinte mindent tudnak és így az igényeinek legmegfelelőbb pénzügyi megoldást tudják neki javasolni. Valami hasonlót kell majd a jövő városaiban is bevezetni, hogy a polgárok minőségi, az igényeiknek megfelelő szolgáltatást kapjanak, amiért hajlandók a zsebükbe nyúlni és a városi közigazgatást ne felesleges teherként éljék meg.”
Forrás:
Komárom az Okos Város konferencián; Szia Komárom!; 2015. január 21.