Skip to main content

Találat: urbanisztika

Zöldtetők és zöldfalak megvalósítása: európai tapasztalatok és tanulságok – gyakorlati szakpolitikai útmutatás várospolitikusok számára

„A zöldtetők és zöldhomlokzatok Európa-szerte a városi környezet megújításának meghatározó eszközeivé válnak, tényleges hatásuk azonban attól függ, miként épülnek be a szakpolitikákba, az irányítási rendszerekbe és a tervezési gyakorlatokba. A zöldtetők és zöldhomlokzatok Európában egyre szélesebb körben terjednek olyan természetalapú megoldásokként, amelyek egyszerre képesek kezelni az éghajlati, környezeti és társadalmi kihívásokat. A különböző kezdeményezésekből összegyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a rendszerek hozzájárulnak a városi biodiverzitás növeléséhez, mérséklik a városi hőszigethatást, segítik a csapadékvíz kezelését, továbbá javítják az energiahatékonyságot és az emberek...

Read more

Nem csupán dekoráció! – Miként segítik a városi klímaalkalmazkodást a zöldtetők és zöldfalak?

„A zöldtetők és zöldfalak korábban még kísérleti városépítészeti elemek voltak, amelyek esztétikai tulajdonságai elvitathatatlanok. Ma már viszont bizonyítottan skálázható természetalapú megoldások a városi klímaadaptációban, biodiverzitás-védelemben, energiahatékonyságban és lakossági jóllétben. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) egy friss tanulmányban azt vizsgálta, hogy a zöldtetők és zöldfalak miként járulnak hozzá a városi klímarezilienciához és energiahatékonysághoz, amellett, hogy esztétikai elemként is szolgálnak a városkép kialakításában. A tanulmány rávilágít arra is, hogy a beépített városi környezet zöldítése közvetlenül támogatja az EU természet-helyreállítási és biodiverzitási céljait. A...

Read more

Új európai Bauhaus: az Európai Unió Tanácsa fenntartható és inkluzív lakókörnyezeteket szorgalmaz az EU-ban

„A Tanács a mai napon ajánlást fogadott el az új európai Bauhaus mozgalomról, amelyben arra ösztönözte az uniós országokat, hogy az EU egészében építsék be e mozgalom értékeit a megfizethető, emberközpontú és részvételen alapuló épített környezetet célzó nemzeti szakpolitikáikba és finanszírozásukba. A 2021-ben elindított új európai Bauhaus kezdeményezés arra hivatott, hogy segítsen megvalósítani a tiszta átállást és a tisztaipar-megállapodásban foglaltakat, mégpedig olyan kézzelfogható projektek révén, amelyek a fenntarthatóságot, a megfizethetőséget és a magas színvonalú tervezést ötvözve javítják a mindennapi életet. „Az új...

Read more

Új részleteket ismertetett a kormány a félbemaradt budavári építkezések jövőjéről

„Az új kormány szerint nem maradhatnak torzók a Budai Várban: a félbemaradt építkezéseket költséghatékony módon fejeznék be, és új funkciókat is keresnek az érintett épületeknek. Két korábbi minisztériumi épület továbbra is kormányzati célokat szolgál majd, a Karmelitát pedig – amíg nem kap végleges funkciót – megnyitják a látogatók előtt. Ezen a hétvégén a korábbi Miniszterelnöki Kabinetiroda épülete is látogatható lesz. Élőben jelentkezett be a miniszterelnök, Magyar Péter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter és Pósfai Gábor belügyminiszter a Budai Várból. Az esemény...

Read more

A megvalósítás új szakaszába lépett a FUNDA projekt a Duna régió funkcionális várostérségeiben

„ Megtörtént a Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt második találkozója. A Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt új mérföldkőhöz érkezett: a második partnertalálkozóval lezárult az előkészítési szakasz, és megkezdődött a konkrét pilotok megvalósítása a Duna régió funkcionális várostérségeiben. A februári eseményen a 11 finanszírozott partnerintézmény mellett 11 társult stratégiai partner is részt vett, ami jól mutatja, hogy a funkcionális várostérségek (FUA-k) integrált fejlesztésére irányuló szakmai együttműködés egyre szélesebb körű érdeklődést és elköteleződést vált ki a Duna régióban. A második...

Read more

Nagy változások Budapest körül

„Nyolc agglomerációs város válik központi településsé a főváros körül a Budapesti Corvinus Egyetem tanulmánya szerint. Az egyetem közleményében kiemelte: Váctól Diósdig, Szentendrétől Gödöllőig nyolc központ formálódik, a délkeleti rész városiasodása viszont egyelőre elmarad a fővárosi agglomerációban. A kutatók szerint a centrumok képződésében az autópályák elérhetősége sokkal fontosabb, mint a vasúti összeköttetéseké. A Budapesti Corvinus Egyetem két kutatója, Kocsis János Balázs és Varga Virág a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálta a régióban játszott szerepük alapján, eredményeiket a Journal of Urban Affairs folyóiratban...

Read more

Új regionális keretrendszer a posztindusztriális városi térségek megújításához Közép- és Kelet-Közép Európában

„A PAD Alapítvány vezetésével megvalósult projekt új regionális keretrendszert nyújt a posztindusztriális városi térségek megújításához Közép- és Kelet-Közép Európában. A PAD Alapítvány vezetésével megvalósult Revitalizing Post-Industrial Peripheries: Regional Network for Sustainable Urban Regeneration projekt nyilvánossá tette fő szakmai kimeneteit: egy angol nyelvű online bookletet, valamint a projekt térségi tudásmegosztó platformját. A kezdeményezés célja, hogy a posztindusztriális városi peremterületeket – egykori bányák, gyártelepek, ipari infrastruktúrák és munkáslakónegyedek térségeit – ne elszigetelt problémaként, hanem összehasonlítható regionális jelenségként vizsgálja, és ehhez közös értékelési és tervezési...

Read more

Új településfinanszírozási módszerek a közpénzek utáni korszakban?

„Ez a cikk a Településfejlesztés közpénz nélkül címen megrendezésre kerülő XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia témaindító írása. A hazai települések forráshiányos helyzetében lehetséges továbblépési irányokat keressük nemzetközi szakirodalom és európai adatforrások feldolgozásával. A 2025. november 13-án csütörtökön megrendezésre kerülő konferencián az alábbi gondolatokhoz kapcsolódó hazai kutatásokat és esettanulmányokat mutatunk be az urbanisztikai szakma, településvezetők és ingatlanfejlesztők szemszögéből. Az utóbbi években olyan érzése támadhatott nyitott szemmel járó honfitársainknak, hogy elakadtak a magyar települések fejlesztéséhez felhasználható közpénzek. Csak nem csökken a kátyús utak száma és...

Read more

Történelmi lépés Miskolcon: új fejezet kezdődik az egykori DAM (Diósgyőri Acélművek) életében

„Miskolc városa történelmi jelentőségű lépést tett: megvásárolta az egykori Diósgyőri Acélművek (DAM) területének egyharmadát, amely magában foglalja többek közt az úthálózatot is. A tranzakció a végelszámolás alatt álló ÖKO FERR Kft. vagyonelemei közül valósult meg, és lehetőséget ad arra, hogy a város hosszú évtizedek után saját kezébe vegye a több, mint száz hektáros iparterület jövőjének alakítását. A megállapodás a Bükk Városa Program keretében, a kormány támogatásával jött létre. A tulajdonszerzéssel Miskolc olyan jogi és fizikai pozíciót szerzett, amely lehetővé teszi, hogy a...

Read more

XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia: Településfejlesztés közpénz nélkül

„Új módszerek a közpénzek utáni korszakban? A 2025. évi XXXI. Országos Urbanisztikai Konferencia témája a településfejlesztés forrásainak átalakulása, illetve a folyamat hatása a településfejlesztés módszereire, gyakorlataira és eredményeire. Az urbanisztikai szakma legnagyobb magyarországi rendezvénye a MUT – Magyar Urbanisztikai Társaság és a DANU közös szervezésében valósul meg 2025. november 13-án (csütörtökön), a Kristály Színtérben (Budapest, Margitsziget 23800/7) A konferencia önkormányzatok és magánbefektetők, szakemberek és kutatók részvételével járja körül azokat a változásokat, amelyek az elmúlt években új utakra terelték a településfejlesztést. Hogyan válhatnak...

Read more
Page 1 of 38 1 2 38