„Fejlett analitikai képességekkel felvértezett, felhőalapú felügyeleti központokat készített az IBM a közlekedés, a vízgazdálkodás és a katasztrófaelhárítás optimalizálásához. Bonyolult, hosszas és költséges előkészületek helyett a helyi és központi kormányzatok így napokon belül hozzáláthatnak a rendelkezésükre álló adattömeg elemzéséhez.
Rendkívül sok szállító számos szektort megcélzó megoldásai tolonganak már jelenleg is az okosváros-technológiák piacán, amelynek mérete a Navigant Research előrejelzése szerint 2023-ra el fogja érni az évi 27 milliárd dollárt. A sokszínűség aligha meglepő, mert az okos városok koncepciója is igen átfogó, közösségek és kormányzati modellek széles skáláját öleli fel a metropoliszoktól a kisvárosokig, a történelmi városmagoktól a zöldmezős fejlesztésekig.
– Egyre több kormányzat indít a városok élhetőbbé, fenntarthatóbbá tételére és hatékonyabb működtetésére irányuló, ambiciózus programokat a társadalmi, gazdasági változások következtében – mondta Eric Woods, a Navigant Research kutatási igazgatója. – A lakosságnak és a szervezeteknek szánt innovatív szolgáltatások csakúgy, mint a gazdasági versenyképesség erősítése, jelentős technológiai beruházásokat feltételeznek, ezért megvalósításukhoz a kormányzatok megfelelő partnereket és beszállítókat keresnek.
Nagyon sok, akár a projekt sikere is múlhat a kormányzat választásán, a kínálat kiértékelése azonban az említett okok miatt nem könnyű. A piacelemző e területtel foglalkozó, legutóbbi jelentése (Navigant Research 2014 Leaderboard Report: Smart City Suppliers), amely tíz kritérium alapján rangsorolja az okosváros-technológiák 16 legnagyobb szállítóját, segíthet a lehetőségek áttekintésében. A listára eleve olyan szállítók kerültek fel, amelyek képesek a több szolgáltatási és üzemeltetési területen átívelő, nagy projektek megvalósítását technológiai megoldásokkal és szakmai irányítással támogatni.
Mind a stratégiát, mind a gyakorlati megvalósítást tekintve az IBM és a Cisco vezeti az okosváros-piacot a Navigant értékelése szerint. Mindkét szállító a piac fejlődésének korai szakaszában vezető pozíciót szerzett magának, amire továbbra is sikerrel épít, jegyezte meg a piacelemző. Az IBM a problémamegoldás gyakorlatias megközelítését okos városoknak szánt platformmegoldások fejlesztésével ötvözi, míg a Cisco partnerhálózata az innováció fontos forrásává vált a piacon.
A verseny azonban egyre kiélezettebb, tette hozzá a Navigant. A Schneider Electric az elmúlt időszakban gyors ütemben fejlesztette okosváros-stratégiáját, így mára a mezőnyt vezető két versenytárs legnagyobb kihívójává vált. A tavalyelőtti, hasonló jelentésben kapott helyezéséhez képest azonban a Microsoft lépett előre a legnagyobbat a szállítók rangsorában, miután 2014-ben elindította CityNext programját.
Műveleti központ kulcsrakészen
Legutóbb a brazil szövetségi állam, São Paulo közlekedési hivatalával, az ARTESP-vel (Agência de Transporte do Estado de São Paulo) közösen jelentette be az IBM egy információs irányítóközpont (ICC) megnyitását, amely az állam autópályáit működtető, helyi üzemeltetők szolgáltatásainak színvonalát fogja javítani. A szeptemberben átadott ICC, amely az IBM intelligens közlekedéstámogató technológiájára épül, mind a 19 helyi pályaüzemeltetőtől begyűjti és elemzi a forgalmi adatokat, hogy az így kapott információkkal segítse a torlódások csökkentését, a balesetek és más, rendkívüli események kezelését. Mindez biztonságosabbá és hatékonyabbá teszi majd a közlekedést az állam 271 városában élő, 20 millió lakos számára 30 autópálya összesen mintegy 6 és fél ezer kilométeres szakaszán.A São Paulo-i ICC-hez hasonló központok ma már meglepően gyorsan kialakíthatók. Több ezer, megvalósított okosváros-projekt tapasztalatai alapján az IBM azonosította az urbánus környezetek legfőbb kihívásait, és olyan, felhőben elérhető, big data szintű analitikai képességeket felvonultató megoldásokat készített, amelyekkel a kormányzatok hatékonyabban, és egyúttal gazdaságosabb módon orvosolhatják ezeket a problémákat.
A közlekedés, a vízgazdálkodás és a katasztrófaelhárítás optimalizálásához készült menedzsmentközpontok az IBM intelligens felügyeleti szoftvereit, tanácsadói szakértelmét és fejlett analitikai technológiáját ötvözik olyan megoldásban, amely a városfejlesztés megismételhető modelljeit kínálja. A megoldások felhőalapúak, de hardver, szoftver és szolgáltatások együtteseként házon belül is bevezethetők, és a bevált gyakorlat alapján a városfelügyelet előre konfigurált, analitikai modelljeit is tartalmazzák.
Bonyolult, egyedi projektek idő- és költségigényes megvalósítása helyett az okos városok a felhőalapú felügyeleti központokkal alig több, mint egy hét leforgása alatt megkezdhetik adataik elemzését, és a fejlesztésekhez, intézkedésekhez szükséges, értékes információkat nyerhetnek belőlük. A közlekedés javítását segítő Transportation Management Center például a forgalmi adatok elemzésével segíti a közúti kapacitás jobb hasznosítását, a forgalomirányítást és a dugók elkerülését, a vészhelyzetek gyors kezelését és a közlekedés résztvevőinek tájékoztatását. A megvalósított projektek eredményei alapján ezzel a megoldással egyes városok 25 százalékkal csökkentették az úthálózaton kialakuló torlódások számát, illetve kiterjedését.
Amellett, hogy használja az IBM felhőalapú megoldásait, a dél-franciaországi Montpellier városa egyetemeinek bevonásával élő laboratóriumként is közreműködik az urbánus innovációt előmozdító technológiák továbbfejlesztésében, feltörekvő vállalatok támogatásában és új gazdasági modellek kutatásában. A törekvések egyik célja, hogy a francia Transdev tömegközlekedési szolgáltatóval karöltve 10 százalékkal csökkentsék a személygépkocsik számát Montpellier közútjain.
Zökkenőmentes díjbeszedés
Kölnben két éve zárult az a próbaprojekt, amelynek során az IBM a forgalom változásait nagy pontossággal előrejelző megoldást alakított ki Németország negyedik legnagyobb városában. A forgalomirányító központ a Rajna bal partján, az úthálózat kritikus pontjain elhelyezett, 150 monitorozó állomásról és 20 kameráról gyűjtötte a valós idejű adatokat hat héten keresztül, majd azokat az IBM Traffic Prediction Tool és az IBM Intelligent Transportation alkalmazásokkal elemezte, hogy előrejelzéseket adjon a forgalom várható változásairól. Miután az előrejelzéseket összevetették a tényleges adatokkal, kiderült, hogy a megoldással 30 perces időtávban 87 százalékos pontossággal modellezhető a forgalomsűrűség várható változása, míg a haladási sebesség alakulása 97 százalékos pontossággal előrejelezhető.Mindezek a számok arra utalnak, hogy a közlekedés optimalizálásával a kormányzatok és a közúti forgalom résztvevői is jelentős összegeket takaríthatnak meg. Az IBM analitikai, felhőalapú és mobil megoldásai azonban a költségvetés bevételi oldalának javításában is segíthetnek. A norvég közlekedési minisztérium például tavaly bízta meg a céget az egész országot lefedő, központi útdíjbeszedő rendszer megtervezésével és kiépítésével.
Az AutoPASS Grindgut elnevezésű rendszer évi több mint 470 millió gépjármű-áthaladást fog feldolgozni, és ennek alapján kb. 8 milliárd norvég korona – közel 300 milliárd forint – úthasználati díjat számol majd el. A megoldás részeként korszerű felhasználói profilokat alakítanak ki a közlekedési minisztérium CRM rendszerében, amelyekkel az IBM analitikai megoldásai révén a forgalmi adatokat is integrálják. A minisztérium így egy lépésben javítja a polgároknak adott szolgáltatások minőségét, és csökkenti az ügyintézés költségeit, mivel az ügyfelekkel folytatott minden interakció papírmentes lesz, a felhőben, mobileszközökről elérhető szolgáltatásokon keresztül zajlik.
További szolgáltatásokat is bevezethet a minisztérium a most épülő rendszer alapjain – a közlekedés résztvevői például valós idejű adatokat kaphatnak az aktuális forgalmi helyzetről, de az adatokból kirajzolódó trendeket és mintákat is megismerhetik, ami szintén jól jön az útvonal megtervezéséhez. Az IBM üzenetorientált middleware megoldásaival olyan magas szintű automatizálás is beépíthető a rendszerbe, amely lehetővé teszi az útdíj GPS-alapú, a gépjármű által ténylegesen megtett útvonal alapján történő kiszámítását és elszámolását.”
Forrás:
Kormányzatok az analitikai felhőben; Kis Endre; Computerworld; 2015. január 26.
