közigazgatás: külföldönközigazgatás: magyar

Szijjártó a „Juncker-terv” végrehajtási feltételeiről tárgyalt Brüsszelben

Szerző: 2015. február 8.No Comments

„Lényegében minden ponton a magyar prioritásokkal egyező választ kapott a külügyminiszter, amikor csütörtökön Brüsszelben Jyrki Katainen bizottsági alelnökkel a kilátásba helyezett 315 milliárd eurós befektetési program végrehajtási feltételeiről egyeztetett.

„Világos választó vonal” lesz az eddigi közösségi támogatási keretek – így a kohéziós pénzek és az agrártámogatások -, illetve a beruházási programban kilátásba helyezett új források között – jelentette ki Jyrki Katainen a magyar külügyminiszterrel találkozva.

Szijjártó Péter a megbeszélés során hangsúlyozta, hogy Magyarország egyfelől határozottan támogatja az európai versenyképesség erősítését szolgáló beruházási csomag meghirdetését, de csak azzal a feltétellel, hogy az utóbbi keretében nem már korábban allokált források „újra pántlikázásáról”, hanem valóban új források bevonásáról lesz szó. Mint utóbb magyar újságírókkal találkozva elmondta, e tekintetben “teljesen megnyugtató választ” kapott a Bizottság gazdasági növekedésért, versenyképességért és munkahelyteremtésért felelős finn alelnökétől.

Szijjártó kedvezőnek ítélte azt is, hogy Katainen megerősítette: a projektek majdani elbírálásakor biztosított lesz a teljes esélyegyenlőség, nem lesznek országok – földrajzi térségek – szerinti prioritások, hanem kizárólag a benevezett projektek jellege, célja, gazdasági hozadéka dönt majd.

Kiemelt jelentőségű magyar szempontként kérdezett rá a megbeszélésen Szijjártó arra, vajon a leendő beruházások kiterjedhetnek a közép-európai energiabiztonság erősítését szolgáló projektekre, és abban egyaránt részt vehetnek-e európai uniós és EU-n kívüli országok? Ez magyar szempontból azért érdekes, mert az ország több szomszédja nem uniós tagállam, miközben az energiaellátás biztosítása szempontjából fontos partnerek lehetnek.

A miniszter szerint a finn bizottsági elnök válasza mindkét kérdésre „határozott igen” volt.

További fontos magyar elvárásként merült fel, hogy az egyszer leadott tagállami projektlista nem számít majd lezárt és megváltoztathatatlan dokumentumnak, hanem a körülmények változásával a későbbiekben is van mód újabb beruházási ötletek “beterjesztésére”. Szijjártó Péter ezt mindenekelőtt az eredetileg a Déli Áramlaton keresztül remélt gázszállítások esetleges új útvonalra – Törökország felé – terelése kapcsán tartotta fontosnak tisztázni. Ily módon ugyanis szerinte esély nyílhat majd – ha az orosz-török megállapodás konkrét formát ölt – egy leendő szerb-macedón-görög vezeték megépítéséhez a közösségi beruházási csomagból is forráshoz jutni.

Ez a nyomvonal amúgy a mai számítások szerint mintegy 750 kilométeres lenne és kivitelezése 1,5-1,7 milliárd euróba kerül majd.

A Bruxinfo azon kérdésére, vajon milyen fokig érdemes elmenni egy ilyen beruházás előkészítésében akkor, amikor maga a török útvonal és török részvétel egyelőre vizsgálat tárgya az Európai Bizottság részéről, Szijjártó úgy felelt, hogy „az ésszerűség határáig” kell folytatni a netán konfirmálódó beruházásra a rákészülést.

A magyar miniszter egyúttal jelezte, hogy elveikben nem kizárt a későbbiekben magyar hozzájárulás a közös beruházási alaphoz, ennek eldöntése előtt azonban a magyar fél ismerni szeretné a pontos döntéshozási mechanizmust, és így azt, vajon a hozzájárulással járhatnak-e részvételi jogok a döntéshozásban.

A magyar miniszter beszámolt arról is, hogy Katainen emlékeztette: a 315 milliárdos keret nem vissza nem térítendő támogatás, hanem piaci megtérülés szempontjából különösen kockázatosnak minősülő projektek megvalósulását segítő hitel, aminek folyósításánál az is előfeltétel lesz, hogy a beruházás ne tisztán állami projekt legyen, hanem magánbefektető is vegyen részt benne.

A finn biztos változatlanul bízik abban, hogy a csomag végrehajtásának jogszabályi feltételeit június közepéig véglegesíthetik és szeptemberben már megkezdődhet a végrehajtás.

Szijjártó kilátásba helyezte, hogy április 17-én, amikor Jyrki Katainen a tervek szerint Budapestre látogat, „befektetési konferenciát” tartanak majd, ahol a magyar szempontból fontosnak minősített lehetséges projekteket veszik majd számba.”

Forrás:
Szijjártó a „Juncker-terv” végrehajtási feltételeiről tárgyalt Brüsszelben; Bruxinfo; 2015. február 5.