Közös 4G-t fejleszt a Telenor és a Telekom

„Az NMHH jóváhagyta, a GVH azonnal versenyfelügyeleti eljárást indított. A két szolgáltató ügyfeleinek jó lesz, vidékre hamarabb érkezik a 4G.

Megállapodtak, jóváhagyták
A mai napon rapid, közös sajtótájékoztatót tartott a Magyar Telekom és a Telenor, melyben bejelentették, hogy megosztják a tavaly elnyert 800 MHz-es frekvenciatartományt. A hálózatmegosztás révén a két vállalat kevesebbet költ majd fejlesztésre, hiszen nem csak a saját, hanem a partnerük adótornyaira is támaszkodhatnak.

A tájékoztatón hangsúlyozták, ezzel a lépéssel jelentősen nő a hatékonyságuk, az ügyfelek pedig jobb szolgáltatásban részesülnek. Ez kétszeres sebességű mobilinternetet jelent, hiszen a 10-10 MHz-es blokkokat 20 MHz-es, duplex rendszerben használják majd az esetek túlnyomó többségében. A megállapodás országos szintű, csak Budapest maradt ki belőle. A fővárossal kapcsolatban további egyeztetések szükségesek – mondták el az érintettek újságírói kérdésre.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kedden hagyta jóvá a Magyar Telekom Nyrt. és a Telenor Magyarország Zrt. megállapodását, melyet a szolgáltatók december 18-án írtak alá, a tavalyi évben lezárult szélessávúfrekvencia-pályázaton megszerzett 800 MHz-es sáv másodlagos kereskedelmével kapcsolatban (haszonbérlet).

Az NMHH tájékoztatása szerint a mobilszolgáltatók a frekvenciákat 2029-ig, tehát az elnyert használati jog végéig közösen használják majd. Az együttműködés eredményeképpen a szolgáltatók olyan 800 MHz-es úgynevezett LTE-mobiltelefon hálózatot biztosítanak előfizetőiknek, amely nagyobb kapacitású, illetve jobb technológiai adottságokkal rendelkezik, mint amilyet külön-külön képesek lettek volna kiépíteni.

Az NMHH előzetes jóváhagyásával megkezdődhet a közös munka, ezt területi alapon osztották fel egymás között a szolgáltatók. A választóvonal a Duna lesz, ettől keletre a Magyar Telekom, nyugatra pedig a Telenor fejleszt a frekvenciatartományban, az ügyfelek pedig csak azt tapasztalják majd, hogy a szolgáltatás minősége javul, ráadásul az együttműködés révén sokkal gyorsabban, mint arra eredetileg vállalást tettek a résztvevők. 2015 végéig 800-800, összesen tehát 1600 bázisállomást telepítenek. A 10 MHz-es blokkok helyett a már említett duplex megoldás és bérbeadás útján 20 MHz-re bővítik, a másik szolgáltató által lefedett országrészben.

Az NMHH előzetes vizsgálata kizárólag technikai, megvalósíthatósági szempontokat vett figyelembe, azonban a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) értesítette, amelyik versenyjogi szempontokat is figyelembe vehet. A GVH már be is jelentette, hogy versenyfelügyeleti eljárást indít a közös 4G szolgáltatás elindítása kapcsán.

Bár a két szolgáltató saját ügyfeleik szempontjából valóban előnyös megállapodást kötött, hogy ez az általuk termelési megállapodásnak is nevezett paktum versenytorzító hatású-e (mondjuk a Vodafone szemszögéből nézve), az eljárás végén fog kiderülni.

Nem egyedi eset, hogy két szolgáltató hasonló megállapodást köt, az Európai Unió több országában is láthatunk erre példát. A Magyar Telekom anyavállalatának több gyermeke is élt hasonló megoldással, például a cseh és a lengyel T-mobile is, előbbi az O2-vel, utóbbi pedig az Orange szolgáltatóval állt össze hasonló célból. Lengyelországban annyira szoros az együttműködés, hogy erre a célra közös vállalatos is létrehoztak, igaz, a szolgáltatáshoz szükséges Core elemeket mindkét fél saját tulajdonában tartja.

A Telenor esetében sem más a helyzet, a svéd Telenor példul a Tele2, míg a dán a Telia szolgáltatóval bútorozott össze. Mindkét esetben közös vállalatot hoztak létre erre a célra. Ezek viszont nem csak a 4G-t, hanem a 2 és 3G-t is használják, tehát jóval kiterjedtebb az együttműködés.

Hol van a kutya elásva?
A sajtótájékoztatón úgy fogalmaztak, minden bázisállomásnak két szülője lesz, az átirányítás megvalósításához nem kell megosztani az ügyféladatokat első körben, második körben azért ez így nem teljesen igaz, hiszen egymás bázisállomásán keresztül szolgáltatnak majd, így nyilván a másik fél is képet kap arról, hogy mennyi, milyen típusú, mekkora forgalommal járó adat közlekedik a rendszerben. Az elszámolás alapját is ez adja majd.

Felmerült a kérdés, hogy ez az együttműködés megjelenik-e majd az árakban, tehát olcsóbb lesz-e a két cég szolgáltatása. Mivel a hatékonyság növelése volt a cél, ezért szolgáltatói oldalról mindenképp olcsóbb lesz üzemeltetni a rendszereket, mint két különállót fenntartani – érkezett a válasz – viszont az olcsóságot csak annak függvényében van értelme vizsgálni, hogy mi lett volna, ha nem állapodnak meg egymással. Ahhoz képest olcsóbb lesz. Jelentős megtakarítást érhető el ugyanis a hálózat működtetési és üzemeltetési költségeiben, ami élénkítheti a beruházásokat és az innovációt. Pontos számokat üzleti titokra hivatkozva nem árultak el, de szakértők szerint a RAN (Radio Access Network) hálózatok a teljes költség 10-20 százalékát teszik ki.

Az együttműködéstől azt várják a felek, hogy 2015 végére ugyanazt a sebességet fogják tudni nyújtani vidéken is, mint Budapesten. A korábbi vállalásaikat (melyek például a frekvenciatender feltételei voltak) együttes erővel korábban és gyorsabban tudják majd teljesíteni. A Telekom a korábban bejelentett 93 százalékos 4G lefedettségét 97 százalékra, a Telenor pedig 95 százalékra növeli majd országos szinten. Ezt önállóan nem tudták volna finanszírozni, mondják.

A kérdésre, hogy minderre lehetőséget biztosítanak-e a hazai szabályozások, azt a választ kapták az újságírók, hogy „a tavaly júliusi módosítás nyilvánvalóvá tette, hogy a jogszabályok lehetővé tesznek egy ilyen típusú együttműködést. Arra vállaltunk kötelezettséget, hogy az adott településeken is elérhetővé fogjuk tenni a szolgáltatást, ilyen szempontból irreleváns, hogy kinek a tulajdonában van az adótorony, vagy a konkrét frekvencia, a releváns az, hogy ezeken a településeken elérhetővé válik mind a két szolgáltató 4G szolgáltatása.”

Adja magát a kérdés, hogy mi lesz így a Vodafone hálózatával, miért pont a Telekom és a Telenor állapodott meg egymással, illetve várható-e az, hogy a jövőben a pirosakat is beveszik a buliba. A Telenor részéről van rá európai példa, ahol két másik céggel is van élő network sharing megállapodása a vállalatnak, tehát az elméleti esélye megvan a dolognak, azonban a résztvevők hangsúlyozták, a műszaki optimum nem ez, így az esélye relatív kicsi a dolognak.

Az alapvető véleménybeli különbség az újságírók és a két szolgáltató között abból adódott, hogy míg szerintünk a megállapodás a piac egészét nézve versenytorzító hatású, addig a frissen jóváhagyott megállapodással rendelkezők úgy vélik, ez a lépés hozza el csak igazán a szabad versenyt, hiszen nem arról kell már beszélni, hogy kinek jobb a hálózata, hanem arról, hogy ki tud több hozzáadott értéket, alacsonyabb árakat, stb. nyújtani, és a műszaki feltételek azonosak. Kivéve, ha számításba vesszük a harmadik és a negyedik (el sem indult) szolgáltatót is, akik így egyértelműen hátrányba kerültek.

A tájékoztatón elhangzottak alapján a felek úgy ítélik meg, hogy megállapodásuk a versenyjog szerinti úgynevezett termelési megállapodás, kizárólag az alap (RAN) hálózatot osztják meg egymással, ettől még minden más teljesen függetlenül, önállóan történik majd.”

—-

„A mobilpiac harmadik nagy operátora, a Vodafone reagált a bejelentésre. Diego Massidda vezérigazgató azt közölte, hogy cégük „a frekvencia pályázaton tett vállalásainak megfelelően az év végéig egyedül több 800 MHz-es bázisállomást épít, mint versenytársai közösen”.”

Forrás:
Közös 4G-t fejleszt a Telenor és a Telekom; Szűcs Péter; IT café; 2015. február 25.
Haszonbérlői lettek egymásnak a Telekom és a Telenor; HVG.hu; 2015. február 25.

A bejegyzés kategóriája: távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.