„A tudás, a hatalom és kormányzás összefüggésrendszerét a szociológia és politikatudomány széles megközelítésben tárgyalja, a hatalom általános sajátosságai, szereplői, a tudás birtokosai, és a társadalmi részvétel egyaránt relevánsak. A közpolitika tudománya a tudás termelése, terjedése és közpolitikai hatásrendszere közötti összefüggésre koncentrál, hangsúlyozva, hogy a kormányzási rendszerek alkalmassága meghatározza a tudás „termelését” és terjedését, hasznosulását is. A tudás és kormányzás kérdésköréhez e tanulmány más módon közelít, egyrészt az összefüggéseket térbeli keretbe rendezi, másrészt összekapcsolja a fejlesztéspolitikával. Ha a helyi gazdaságfejlesztés alatt nem csupán szociális célú beavatkozást értünk, hanem a gazdaság modernizációjának fontos dimenzióját, és a növekvő területi különbségek csökkentésének eszközét, akkor fel kell tenni a kérdést, vajon képesek e az önkormányzatok a helyi gazdaságfejlődést a helyi tudásokra alapozni, és ezt a folyamatot vezérelni?
…
A helyi fejlődési folyamatok befolyásolására a formális felhatalmazáshoz a szűkülő eszköztár kevésnek ígérkezik. Források, kompetenciák hiányában elvesztik az önkormányzatok azt a lehetőséget, hogy birtokolják, illetve becsatornázzák a fejlesztésbe a helyi tudást. Továbbra is pályázati projektakciók véletlenszerű láncolata szívja fel a forrásokat, a bizonytalan jövőre bízva az új beruházások fenntarthatóságát, egymáshoz és a környezethez illeszkedését. Az eszköztelen, gyenge felhatalmazású önkormányzatok aligha tanulják meg a helyi tudásra épülő helyi gazdaságfejlesztés összetett, finom technikákra, helyi kísérletezésre, tanulásra épülő kormányzását. És akkor még nem is beszéltünk a tudás fővárosi koncentrációjáról, a tudáspartnerekről, az egyetemek, a K+F sanyarú helyzetéről, a tudástranszfer hiányzó intézményeiről. Van még mit tanulni fent is, lent is.”
Forrás:
Helyi kormányzás, helyi tudás, helyi fejlesztés; Pálné Kovács Ilona; Magyar Tudomány; 2015. február
