Az önkormányzatok nem tudják, miből működnek idén a DRB-csőd után

„A kormánytól kapott, június végéig visszatérítendő gyorssegély csak tűzoltást jelentett a befagyott számlájú önkormányzatok egy részénél. Van olyan település, amelyik azt sem látja még, miből fizeti vissza az államnak a segélyekre és bérekre adott kölcsönt.

Sebtapasznak is alig ér valamit sok önkormányzatnál az az állami gyorssegély, amit a DRB csoport bedőlése után kaptak az államtól. A kormány március 4-i határozatában döntött úgy, hogy 244,71 millió forintot juttat a legnehezebb helyzetben lévő 67 településnek, a pénzt azonban nem örökbe kapták az önkormányzatok, hanem csak hitelbe, június 30-ig vissza is kell fizetniük. „Kétségbe estem, amikor kiderült, hogy vissza kell fizetnünk a támogatást, mert nem látom, miből lesz rá pénzünk” – mondja Horváth Jánosné, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Parasznya polgármestere.
Az 1200 lelkes hátrányos helyzetű településnek összesen 20 millió forintja ragadt az ÉRB Bankban, ennek csak egy kis részét kaphatják vissza, azt, ami egy önkormányzati kft. és egy civil szervezet számláján volt. Adóbevételük alig van, a befolyó iparűzési adó mindössze 6,6 millió forint évente, emellett 1,5 millió forintnyi gépjárműadót szednek, de ennek csak a 40 százaléka marad a településeknél. Más adót pedig nem vetettek ki, mivel annyira nehéz helyzetben van a lakosság, hogy nem lett volna befizető – magyarázza a polgármester.

A siklósi polgármester sem tudja, miből fizeti majd vissza az államnak 12,7 millió forintos gyorssegélyt. A városnak 170 millió forintnál is több pénze ragadt a DRB-ben, ami nagyon hiányzik. A település 170 millió forintnyi iparűzési adót szed évente, ebből azonban 104 millió át kell adnia a KLIK-nek, mivel több iskola is működik a városban – magyarázza Marenics János polgármester. A gyermekétkeztetésre 34 millió költ a város évente, az óvópedagógusok normatíváját is ki kell egészíteniük saját forrásból és számos egyéb kiadásuk van. Ha végleg befagy a betétjük, egy körülbelül 230 millió forintos lyuk marad a költségvetésükben – magyarázza a polgármester. „Ha kell, felmegyek Budapestre éhségsztrájkolni is, és addig maradok, amíg meg nem oldják ezt a helyzetet” – mondja kétségbeesetten.

Vannak olyan településvezetők is, akik higgadtabban állnak hozzá a helyzethez. Beremendnek is nagyon sok pénze, csaknem 200 millió forintja ragadt a DRB-nél. Ők kapták az egyik legnagyobb összegű, több mint 20 millió forintos gyorssegélyt. „Két napon belül megjött a pénz” – mondja Theisz Ferenc polgármester. Az összeg azonban csak tűzoltásra volt elég. A helyi adók a napokban érkeznek meg, a polgármester azonban nem akarja egyelőre megbecsülni, mekkora bevétel folyhat be. Abban bíznak, ez a pénz elég lesz valameddig, emellett pedig pályázhatnak az önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából biztosított támogatásokra (müki) is.

A legtöbb pénzt Vaja kapta a kormánytól, 25,16 millió forintot. Nekik 10 milliós nagyságrendű a káruk – mondta Tisza Sándor polgármester. Ők szintén azt remélik, pályázhatnak majd támogatásra a mükiből, és remélik, így nem is lesz káruk a DRB-csőd miatt. Vajának szerencséje volt – állítja Tisza. A szociális normatívák és a közmunkabérek folyósítását még időben leállították, ha ez nem sikerült volna, 30 millió forinttal nagyobb lett volna a hiányuk. Akkor is nagyobb lett volna a kár, ha a Buda-Cash botrány március 15. után robban ki, amikor már a számlájukon vannak a helyi adóbevételek.

13 megyét érint a kártalanítás
A DRB Bankcsoport felszámolása kapcsán az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) több mint 73 ezer betétes számára fizet kártalanítást, első körben 103 milliárd forint értékben. A felszámolás alá vont bankok Budapest mellett 13 megyében rendelkeztek fiókokkal. A legtöbb ügyfél Somogy megyében van, és itt a legnagyobb, mintegy 25 milliárd forint az OBA fizetési kötelezettsége. A városok közül ügyfélszám tekintetében Pécs, Budapest és Kaposvár a sorrend. Az OBA 30,46 millió forintig garantálja a betéteket. A legnagyobb bent ragadt betét magánszemély esetébe 750 millió, jogi személy esetében: 2,8 milliárd forintos volt.”

Forrás:
Az önkormányzatok nem tudják, miből működnek idén a DRB-csőd után; Világgazdaság Online; 2015. március 13.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:magyar
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.