„Luca széke nem bútoripari remek. Rövid életű, egymisés, elnagyolt darab. Masszívra, stabilra kellett építeni, hiszen egy felnőtt férfi súlyát kellett megtartania. A háromlábú szék stabilan áll, amennyiben a lábak egyforma hosszúak, és nagy terhet is elbír, ha a lábak egyformán erősek. A gyógyszerellátás szakmai felügyeletét – Luca székéhez hasonlóan – szintén erősre kell tervezni, hogy a vele szemben támasztott elvárásoknak meg tudjon felelni. A lucaszéket hagyományosan 13 napig készítették, de a gyógyszerellátás szakmai felügyeletét ellátó új szervezet felállítására sajnos már nem jutott ilyen sok idő.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet felállításáról rendelkező kormányrendelet 2015. február 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és március elsején az új intézmény meg is kezdte működését. A háromlábú székhez hasonlóan a tisztifőgyógyszerészet is csak akkor tud megfelelően funkcionálni, ha a szervezetet és az erőforrásokat az előírt feladatokhoz szabjuk. Ha a három láb egyike túlságosan gyenge, vagy a másik kettőhöz képest túlméretezett, akkor a szerkezet nem fog hatékonyan működni, és az erős szakmai felügyeletről alkotott elképzeléseink megbillenhetnek és magukba roskadhatnak. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy milyenre sikerült faragni legutóbb a gyógyszertárak szakmai felügyeletét ellátó szervezetet.
A jogszabályok által előírt feladatok
A gyógyszerellátás területén az OGYÉI feladatai alapvetően megegyeznek az ÁNTSZ által korábban is végzett feladatokkal, ellenőrző hatóságként a szakmai felügyeletet a gyógyszertárakban és a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyeken helyszíni ellenőrzések keretében valósítja meg, ezáltal javítva a gyógyszerellátást. Másrészt, közigazgatási szervként elvégzi az általa felügyelt egységekkel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, statisztikai és adminisztrációs feladatokat is.Bár az ÁNTSZ megalakulása óta, az elmúlt 25 évben a szerv felelősségi köre nem változott jelentős mértékben, a feladatok száma azért bővült. Ma már nem csak a gyógyszertárak szakmai tevékenységét kell ellenőrizni, hanem az azokat működtető gazdasági társaságok szerkezetét is. Ezt mindenki megtapasztalhatta akkor, amikor szinte évente kellett benyújtania a vállalkozása társasági szerződését, még abban az esetben is, ha nem változott semmi.
Érdemes megvizsgálni a felügyelt egységek számát is. Hozzávetőleges becslés szerint az 1989-92 közötti időszakban 1500 közforgalmú gyógyszertár működött Magyarországon. Ezek mellett megyénként néhány fiókgyógyszertár, százas nagyságrendben orvosi kézigyógyszertár, és mintegy 140-160 kórházi gyógyszertár működött még. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal honlapján közzétett adatok szerint 2015-ben viszont már 2321 közforgalmú gyógyszertár és 677 fiókgyógyszertár található Magyarországon. Az orvosi kézigyógyszertárak száma emelkedett, az intézeti gyógyszertárak száma csökkent valamelyest. Újdonságként azonban megjelentek a közvetlen lakossági gyógyszerellátást bonyolító részlegek, és a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazó helyek is. Ez utóbbiak száma az elmúlt időszakban ismét emelkedni kezdett, és jelenleg kb. 630 üzlet rendelkezik engedéllyel gyógyszerforgalmazásra. Ha a felügyelt egységek számát tételesen összeadjuk, akkor végül arra jutunk, hogy a tisztigyógyszerészek közel 4000 egység szakmai felügyeletét látják el. A növekedés az 1990-es évek óta két és félszeres.
A szakmai felügyelet szervezete
Sajnos azt látjuk, hogy a feladatok napjainkig tartó számottevő növekedése mellett, a szervezeti oldal aránytalanul gyengébb lett. 1991-2007 között a gyógyszerellátás szakmai felügyelete megyei szinten szerveződött, az ÁNTSZ megyei intézeteibe osztályként tagolódott be, minimum egy fő megyei tiszti főgyógyszerész és egy fő megyei tisztigyógyszerészi létszámmal, nagyobb megyékben és Budapesten még ennél is több gyógyszerésszel. A szakmai felügyelet gyógyszerészállományát 1997-ben 44 fő alkotta. Azóta a tiszti(fő)gyógyszerészek végigélték a közigazgatás egymást követő reformjait. Megtapasztalhatták a költségvetési források évről évre bekövetkező csökkenését, a fűnyíróelv-szerű létszámleépítéseket, a közigazgatás átállítását régiós szerveződésű működésre majd vissza a megyei szintre. Végül az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz kerültek országos hatáskörrel, de a kezdetben több mint negyven főt számláló szolgálat jelenleg mindössze tizenkilenc gyógyszerésszel látja el a feladatát, ami kevesebb, mint a fele annak, amit a szolgálat felállításakor a feladat ellátására előirányoztak.Azonban az évek alatt nemcsak a létszám, hanem a jogkörök is változtak. Az elmúlt közel két évtizedben a megyei tisztifőgyógyszerész a megyei tisztifőorvos gyógyszerészeti kérdésekben illetékes helyettese, vezető beosztású köztisztviselő volt. Saját területén a szakfelügyeleti tevékenységet önállóan szervezte, a hatáskörébe tartozó ügyekben önállóan járt el. A közigazgatási reformok következtében ez az önálló döntési jogkör végül megszűnt, és a megyei tisztifőgyógyszerész beosztása, feladata és jogköre mára már pontosan megegyezik egy megyei tisztigyógyszerészével. Március elsejétől kezdődően pedig a megnevezés is megszűnik, már nem lesznek megyei tisztifőgyógyszerészek, csak egy országos tisztifőgyógyszerész.
A szakmai felügyelet erőforrásai
Megállapíthatjuk, hogy hiába dolgozik sok jó szakember egy szervezetben, a feladatukat csak nagy nehézségek árán tudják ellátni, ha nincsenek meg a munkavégzéshez a megfelelő eszközeik. Manapság alapvető, hogy biztosítani kell a megfelelő informatikai hátteret és infrastruktúrát, de az elmúlt időszak megszorításai erre is hatással voltak. A mai gyorsan változó világunkban nem nehéz elképzelni, hogy mennyire befolyásolja a közigazgatás munkáját az, hogy beszerzési stop van érvényben a számítástechnikai eszközökre és a gépjárművekre. De ugyanígy megemlíthetnénk azt is, hogy a korábbi gyógyszervizsgáló laboratóriumok egytől-egyig megszűntek, valamint hogy az adminisztrációért felelős munkatársakat leépítették. Senkinek nem kell magyarázni, hogy mennyire erőforrás pazarló az a szervezet, ahol a diplomás végzettségű tisztifőgyógyszerész a szakmai munkája helyett az iktatással és a postázással van elfoglalva.A fentieket áttekintve láthatjuk, hogy milyen ma a tisztigyógyszerészet lucaszéke. Feladat-lába jól faragott, hosszú és vastag. Szervezet-lába elvékonyodott, gyenge és szúette. Erőforrás-lába törékeny gally. Az egészségügyi kormányzat a szakmai felügyeletet március elsejével ismét átfaragta. Reméljük, hogy ezzel az újabb átalakítással a feladathoz mérten lesz biztosítva a létszám és az erőforrás annak érdekében, hogy egy stabil és megbízhatóan működő, hatékony szakmai felügyelet jöjjön létre.
A blog-bejegyzést Dr. Antal Csaba, az Alma Csoport szakmai igazgatója írta.”
Forrás:
A szakmai felügyelet lucaszéke, avagy mi lesz veled tisztigyógyszerészet?; Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége; 2015. március 9.
