„Nicholas Roy, az MIT-n az új dróntechnológiák fejlesztésével foglalkozik. A szakember az Osztrák Gazdasági Kamara MIT Europe nevű konferenciáján vett részt és kifejtette a véleményét a „drónforradalomról”.
„Vannak technikai problémák, amelyeket meg kell oldani. Hiszem, hogy ezeket meg is lehet oldani, azonban ez egy darabig eltart majd. Rövid távon meg fogják oldani a GPS nélküli navigációt. A legtöbb drón nagyon függ ettől, de a GPS meglehetősen megbízhatatlan. A fedélzeti szenzorok sokkal megbízhatóbbak, a segítségükkel kompenzálni lehet a kieső GPS-rendszert. Középtávon a robotrepülőgépek intelligensebbek és robusztusabbak lesznek, s a következő öt évben a megbízhatóság területén is előrébb lépnek majd. A repülő drónok mozgásának koordinálása viszont sokkal hosszabb ideig fog tartani.” – jelentette ki a kutató.
„A robotrepülőgépek esetében nem lehet a közlekedés ellenőrzéséről beszélni, ezt másképpen kell megoldani. Azonban, ha az Amazon, a Google, a DHL és a többi vállalat a saját szolgáltatását üzemelteti majd, akkor kénytelenek lesznek egymással együttműködni és a kérdés megoldása meglehetősen sokáig fog tartani. Mivel minden országban másként állnak ehhez a dologhoz, nem hiszem, hogy lesz olyan variáció, amely mindenkinek megfelel. Az Amerikai Egyesült Államokban például minden légi közlekedés a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) ellenőrzése alá tartozik. Az FAA-n belül viszont különböző részlegek vannak, amelyek eltérő dolgokért felelnek. Ausztráliában ezzel szemben számos ügynökség van, amelyek a légi közlekedés menedzselésével foglalkoznak és ezek koordinálják egymás tevékenységét. Műszaki szempontból nincsen jó válasz erre a kérdésre. Az egyes államokban számos kihívás és megoldás van, amelyek különböznek egymástól.” – mondta.
Nicholas Roy kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján kiderült, hogy a legtöbb drón nem elég biztonságos. Vannak mechanikus, a repülési útvonallal, valamint a pilóta és a robotrepülőgép közötti kapcsolattal összefüggő problémák. Együtt kell dolgozni a felügyeletekkel, be kell mutatni nekik a technológiát és a repülési terveket, csak így lehet elérni, hogy a hivatalok jól becsüljék fel a technológiát és az abban rejlő lehetőségeket. Ezután lehet kitérni a szabályozással kapcsolatos kérdésekre.
Csak egy példa: az USA-nak nagyobb részben egységes, nem megosztott légtere van. Ez azt jelenti, hogy a pilóták által vezetett és a pilóta nélküli járművek azonos légtérben repülnek. Más országok, például Ausztrália, felosztják a légterüket és bizonyos magassághatár alatt nem engedélyezik a pilóták által vezetett repülőgépek közlekedését. Ugyan évtizedek óta léteznek távirányított modellek, vagyis repülőmodellek ilyen értelemben már nagyon régóta közlekednek. Az változott meg, hogy ma már intelligensebb eszközöket lehet kapni, amelyekkel az átlagemberek is könnyebben repülhetnek.
Nicholas Roy szerinte nagy lehetőségek vannak az úgynevezett hibriddrónokban, a függőlegesen felszálló vagy a dönthető rotorú járművekben. Ezeket az 1950-es és az 1960-as években kutatták intenzíven, de a vezérlésük akkor még túl bonyolult volt. Napjainkban sokkal jobb vezérlőrendszerek, számítógépek és szenzorok vannak. Sokat lehetne fejlődni a zajcsökkentés területén is, ez egy megoldható probléma, amellyel viszont eddig igazán nem foglalkozott senki. Talán nem lehet teljesen megoldani, de ha az alkatrészeket mechanikusan elszigetelik és a rotorlapátokat is úgy alakítják ki, akkor jelentős mértékben lehetne csökkenteni a zajkibocsátást. Amennyiben egy légi jármű lebeg, akkor az az egyik legcsöndesebb tevékenység.
„Az adatvédelem egy másik fontos kérdés. Az egyes országok között ezen a területen is nagy különbségek vannak. Európában, különösen Németországban, Ausztriában és Svájcban nagyon erős az adatvédelem. Az európaiaknak nagyok az elvárásaik a magánszféra megvédésével kapcsolatban. Az Amerikai Egyesült Államokban vannak magánszféra-aggodalmak, de sokkal lazábbak az adatvédelmi törvények. Ausztráliában erős jogkörökkel rendelkeznek az adatvédelmi hivatalok, de ezzel párhuzamosan nyitott a kultúra.”
„Úgy gondolom, hogy ez a probléma nem csupán a drónokat érinti, hanem minden kamerás technikát, legyen szó mobiltelefonokról, robotautókról vagy más eszközökről. Ausztrália, Kanada és Svájc egyaránt nagyon progresszív a drónok területén, ugyanakkor úgy hiszem, hogy a technológia még nem áll készen kiterjedt kereskedelmi célú drónszolgáltatások létrehozására. Még néhány dolognak történnie kell ahhoz, hogy mindez valóság lehessen, az Amazon még jódarabig tesztelni fog” – fejtette ki a szakember.
Az MIT munkatársa elmondta, hogy jelenleg a GPS nélküli navigációval foglalkozik, szeretné kamerákkal helyettesíteni a drónok lézerszenzorait. A Sick nevű cég számos terméket dobott piacra, amelyekkel a járművek nagyobb autonómiát kaphatnak, de ezek a lézerberendezések túl nehezek a repülőgépekhez. 2006-ban a Hokuyo Automation egy kisebb lézeres távolságmérővel jelentkezett, amely nagymértékben befolyásolta a pilóta nélküli légi járművek fejlődését. Azonban még a Hokuyo-lézer is viszonylag nehéz: a legkisebb változat is 150 gramm súlyú, ami valóban csekély, de jelentős mértékben csökkenti a drónok által szállítható hasznos terhet.
Roy úgy gondolja, hogy a számítógépek és a kamerák napjainkra annyira kiforrottá váltak, hogy helyettesíthetik a lézereket. Munkatársaival az elmúlt évtizedben épületeken belül kutatták a drónrepülést, aminek előnye, hogy így télen is lehet tesztelni, másrészt nincsenek korlátozó előírások. Két esztendeje egyre többet repülnek kint is, tanulmányozzák a környezeti és a szélviszonyokat. Az világos, hogy az egyes városokban nagyon összetettek a szélmozgások és nehezen is lehet megérteni azokat.
Az épített környezet sok dolgot meghatároz és ez komoly kihívást jelent a repülés számára, hiszen, ha valaki drónnal akar kiszállítani egy csomagot, akkor aligha szeretné, hogy az légörvénybe kerüljön. Ezért jelenleg olyan modelleket készítenek, amelyekkel az tanulmányozható, hogy hol a legnyugodtabbak a légáramlatok. Egyre jobban megértik, hogy mi zajlik a környezetünkben és ennek segítségével hatékonyabban tervezhetik a drónokat, amelyek a tapasztalatoknak köszönhetően a jövőben ellenállóbbak is lehetnek.
[A szakember előrejelzései a drónok használatán nyugvó piac lehetőségeiről, milliárd dollárban: távérzékelési alkalmazások: 2019-re 19, precíziós mezőgazdaság: 2025-re 9, aznapi e-kereskedelem: 2018-ra 4. Szerk.]”
Forrás:
Dollármilliárdos iparág fog épülni a kereskedelmi drónokra; SG.hu; 2015. április 2.
