„A kormány honlapján szerdán megjelent az energiahatékonyságról szóló törvény tervezete, amely a 2012-ben született uniós irányelvet ülteti át a magyar jogrendszerbe. A tervezetet természetesen lehet véleményezni, a határidő április 2.
Az irányelv az Európai Unió 2020-ig elérendő, 20 százalékos energiahatékonysági célkitűzésének teljesülését szolgálja. A tervezet indoklása szerint a magyar törvénytervezet a nemzeti célérték teljesülését biztosítja. A tervezet egyebek mellett meghatározza a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia tartalmát. A kormányzati honlapon alaposan eldugott, márius 31-én feltöltött törvénytervezetet véleményezni is lehet, ám aki ezt tenné, annak igencsak sietnie kell, hiszen a véleményezési határidő április 2.
Mint azt korábban megírtuk az Európai Bizottság március 26-án döntött arról, hogy az egyik Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást a következő szakaszba lépteti és a luxembourgi Európai Bírósághoz fordult, mert megítélése szerint Magyarország továbbra sem ültette át a belső jogba az energiahatékonyságról szóló uniós irányelvet és a jogsértés megszüntetéséig napi 15 444 euró (mintegy 4,6 millió forint) bírság kiszabását is kéri. Emellett az uniós testület közleményéből az is kiderült, hogy Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely nem nyújtotta be a nemzeti energiahatékonysági tervét, amelyet az uniós direktíva szerint a tagállamoknak háromévente el kell készíteniük. Az Európai Bizottság ezért hivatalosan is kérte a magyar nemzeti energiahatékonysági terv (NEEAP) benyújtását. A mostani törvénytervezet erre készült válasz.
Ez a stratégia elsőként áttekinti a magán-, valamint a köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú nemzeti épületállományt, majd meghatározza a költséghatékony felújítási módokat. Olyan intézkedéseket határoz meg, amelyekkel ösztönözhetők a költség-optimalizálás követelményét elérő komplex korszerűsítések.
Szintén a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában kell meghatározni a várható energiamegtakarítást és a további előnyöket is becsülni kell. A stratégiát – a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek részeként – kell benyújtani az Európai Bizottságnak. A tervezet külön kezeli a középületeket. Ezek alapterületének 3 százalékát kell évente felújítani úgy, hogy utána elérjék az energiahatékonysági minimumkövetelményeket. Ez év július 9-étől a 250 négyzetmétert meghaladó hasznos alapterületű épületekre vonatkozik ez az előírás, addig 500 négyzetméter a limit.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal – egyebek mellett – nyilvántartja és közzéteszi az intézkedések révén elért energiamegtakarítási adatokat, továbbá névjegyzéket vezet az energetikai auditorokról, valamint az energetikai auditáló szervezetekről. Fontos feladata még az energiahatékonysági tájékoztató honlap fenntartása.
A honlap – az energiafogyasztók és a piaci szereplők részére – az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, valamint az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről szóló tájékoztatást tartalmaz. A tervezet előírja azt is, hogy a honlap rendszeresen frissüljön.Az energiahatékonysági tájékoztató honlapon lehetőséget kell adni arra is, hogy az energiahatékonysági szolgáltatók és a pénzügyi szolgáltatást végző szervezetek – az energiafogyasztók számára – információt tegyenek közzé az általuk nyújtott, energiahatékonysági célokat szolgáló szolgáltatásokról.
A lakossági energiaszolgáltatók is kötelesek honlapot működtetni. Ezeken az energiahatékonysággal kapcsolatos olyan tájékoztatást és tanácsadást nyújtanak az energiafogyasztók számára, amely segíti azok tudatos energiafogyasztási szemléletének kialakítását. Emellett gyakorlatias és hasznos információkat tartalmaznak ezek a honlapok az egyes fogyasztói célcsoportok által kivitelezhető energiamegtakarítási lehetőségekről és a beruházásokhoz elérhető támogatási konstrukciókról.
A tervezet előírja azt is, hogy a nagyvállalat – tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából – köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni. A törvénytervezethez csatolt végrehajtási rendelet tervezete szerint az energetikai auditnak ki kell terjednie az energiapazarlási pontok megkeresésére és bemutatására, a költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárására és elemzésére, továbbá a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségére, valamint a fejlettebb üzemeltetési eljárások és az új berendezések bemutatására is.
A végrehajtási rendelet tervezetének egyik melléklete tartalmazza a végfelhasználási energiamegtakarítás mértékének kiszámításakor figyelembe veendő értékeket. Ezek a következők: 2014-ben és 2015-ben 1 százalék, 2016-ban és 2017-ben 1,25 százalék, míg 2018. és 2020. között 1,5 százalék.
A kormány honlapján szerepel még a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletének a tervezete is, amely a nagy hatásfokú kapcsolt – villanyáramot és hőt is termelő – rendszerekkel kapcsolatos számítási előírásokat tartalmazza.”
Forrás:
Brüsszel unszolására lépett a magyar kormány; napi.hu/MTI-Eco; 2015. április 1.
Az energiahatékonyságról szóló EU irányelv nemzeti jogba történő átültetéséről szóló normatervezet; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2015. március 31.
