gazdaságtársadalomtechnika

Németországban indult el az új ipari forradalom

Szerző: 2015. április 14.április 18th, 2015No Comments

„Számos vezető már a digitális gazdaság jövőjét veti előre. Különösen Angela Merkel kancellár, aki úgy véli, hogy Németországot egyedülálló helyzete alkalmassá teszi arra, hogy a 21. század digitális gazdaságának vezető modelljévé váljon. Németország úttörője és mozgatója jó néhány olyan meghatározó technológiai áttörésnek, amelyek az üzletvitelt jelenleg teljesen átalakítják.

A negyedik ipari forradalom (Industry 4.0) és a tárgyak internete (Internet of Things) a digitálisan összekapcsolt eszközök döbbenetes mértékű növekedésének leírására szolgáló kifejezések. Az újonnan megvásárolt otthoni készülékek valószínűleg már digitális összeköttetésben áll az eszköz gyártójával. Ugyanez elmondható százmillió más dologról is a nehézipari gépektől az okostelefonokon át az okos karórákig.

A negyedik ipari forradalom mindent megváltoztat: az életmódunk, a munkavégzésünk, de még az üzleti összekapcsolódás módja is átalakul a digitális korszakban.

Németország élen jár ezen a téren, nagy gyártóvállalatai már az Industry 4.0 megoldásait vezetik be, amelyek akár 30 százalékkal is növelhetik a hatékonyságot. A következő fázis Németország számára az lesz, hogy globális partnereivel együttműködve kidolgozza az Industry 4.0 nemzetközi szabványait, amelynek segítségével a kis- és középvállalatok is csatlakozhatnak ehhez az átalakító erejű üzleti lehetőséghez.

És már látszik a technológia egy újabb horizontja is: az üzleti hálózatok újra feltalálja, az, hogy hogyan működhetnek együtt és léphetnek partnerségre az üzleti vállalkozások teljes egészében digitális formában. Jóllehet a szociális hálózatok egyre szélesebb körben ismertek a fogyasztói szokások megváltoztatásáról, azonban az üzleti hálózatok ennél jóval nagyobb ipari és gazdasági hatást fognak kifejteni. Úgy kell rájuk gondolni, mint egy biztonságos, valósidejű eszközre, ami hozzásegíti az üzleteket a sokkal hatékonyabb együttműködéshez. Az üzleti hálózati tevékenység világszerte több mint 9 ezer millió euró üzleti kiadást alakíthat át, mindent behálózva a szerződött munkaállománytól az indirekt anyagokon át az utazásokig.

Ha azt nézem, hogy Németország hány területen jár a gazdasági szuperhatalmak előtt, akkor az ország fővárosa szememben a vállalkozások következő fő globális gyűjtőtereként jelenik meg. Ez egy lendületet adó elgondolás felépíteni egy „Berlin völgyet” a digitális start-up vállalkozásoknak. A legnagyobb európai, és egyben a világ egyik legnagyobb technológiai vállalatának vezetőjeként könnyen érthető a lelkesedésem Európa legerősebb gazdaságának szívében lüktető lehetőség iránt. Bár a lehetőség tisztán látszik, három kulcsfontosságú tényező fogja meghatározni jövőjét: a bizalom, a képzett munkaerő és az adatok szabad áramlása.

Az Industry 4.0 virtuális tere lehetővé teszi, hogy az emberek, üzleti vállalkozások és az eszközök egyetlen, intelligens értékláncba kapcsolódjanak össze. Egyetlen gazdaság sem részesedhet ebből, ha nem rendelkezik egy egészséges szintű bizalommal az abban lévő kapcsolatok megbízhatósága és az általuk létrehozott adatok biztonsága iránt. Nekünk, iparági képviselőknek együtt kell működnünk a piacok politikai döntéshozóival az olyan tiszta és egyértelmű szabályok megalkotása érdekében, amelyek védik a személyes adatokat, és szavatolják az adatbiztonságot. Másodszor, az Industry 4.0 által teremtett új üzleti modellek képzett munkaerőt fognak igényelni. Egy aktuális globális felmérés igazolja ezt az állítást: évenként több, mint 40 százalékos keresletnövekedés a big data jelenséghez kapcsolódó munkák, és évi több mint 160 százalékos növekedés a kiberbiztonsági munkák iránt.

Harmadszor, a globális kereskedelem mintájára a digitális gazdaság szabad és nyitott adatáramlást igényel határok, korlátok és fennhatóságok nélkül. Európában azonban a politikai folyamat ez ideáig a tagállamok között egy hatékonynak nem nevezhető, patchwork-jellegű szabályrendszert eredményezett, ami szabályozza az adatok tárolási helyét és kezelési módját. Ezért határozottan támogatom az Európai Bizottságnak a Digitális Közös Piac létrehozására irányuló javaslatát, ami összehangolná a szabályokat, hogy az adatok szabadon mozoghassanak a tagállamok között.

Egy teljesen nyitott, és a globális digitális piaccal integráltan működő európai digitális piac megerősítené az európaiak versenyképességét és növelné termelékenységüket. Ez a megközelítés nemcsak a digitális forradalom előnyeit hasznosítaná, hanem komoly üzenetet közvetítene a többi régió számára is az olyan protekcionista intézkedések elkerülésének fontosságáról a digitális korban, mint a kötelező adathely-meghatározás, ami gátat szab a kereskedelemnek, az innovációnak és a gazdasági növekedésnek.

Ha érvényt szerzünk e hárompontos feltételrendszernek, akkor már semmi sem szabhat határt a német technológiai szektor felgyorsulásának. Egy gyorsan növekvő digitális központ nagy hatást fog gyakorolni a teljes euróövezetre. Többek között eredményezheti azt is, hogy egyszer s mindenkorra leküzdjük a fiatalok terjedő foglalkoztatási válságát, és a többi krónikusnak nevezhető tünetegyüttest, amelyek miatt ismételten megkérdőjeleződik az egységes Európa általános gazdasági életképessége.

Való igaz, hogy a digitális gazdaság a jövő, és az öreg kontinensnek szüksége van egy szerepmodellre. Egyetértek Merkel kancellárral, eljött Németország ideje. A digitális gazdaság korszaka ráadásul hatalmas lehetőségeket teremt majd Németország kereskedelmi partnereinek is, így többek közt Magyarország számára is. [A szerző az SAP vezérigazgatója.Szerk.]”

Forrás:
Németországban indult el az új ipari forradalom; Bill McDermott; Világgazdaság Online; 2015. április 14.