„Növelték a közhatalom gyakorlása során felmerülő kockázatokat az utóbbi évek komoly szervezeti és strukturális átalakításai. Az új Ptk. szabályozásban viszont átláthatóbban érvényesíthetőek a közigazgatási kárigények. Püski András a Rádió Orienten kiemelte, a felelősségbiztosítási konstrukció nem a felelőtlen munkavégzést pótolja, hanem védőernyő a szervezet és a dolgozók felett.
Az államigazgatási jogkörben okozott károk fogalmát az új Ptk-ban a közigazgatási jogkörben okozott kár kifejezés váltja fel. A megújult szabályozásban a felelősség megállapításának négy feltétele alakult ki. A közhatalom gyakorlásának elmulasztása és a felelősségi helyzet aktív és passzív magatartással váltható ki, amely rendes jogorvoslat útján nem elhárítható. Emellett a bírósági jogorvoslat is kimerítendő fórum. A Rádió Orient műsorában Püski András elmondta, ugyan hosszú utat kell végigjárnia a panaszosnak, azonban átláthatóbban érvényesíthetőek a közigazgatási jogkörben okozott kárigények.
A 2014. március 15-étől érvényes jogszabály konkrét joggyakorlatával még nem találkozhatunk. Ennek ellenére az igényérvényesítési hajlandóság továbbra is jelen lesz, egyre tudatosabb személyekkel találkozik a közigazgatás. Püski András rámutatott, a közhatalom gyakorlása során felmerülő kockázatokat növelték az utóbbi évek komoly szervezeti és strukturális átalakításai. „A merőben új szervezetrendszerek és a képlékeny hatásköri viszonyok miatt problémák adódhatnak a kommunikációban. Emiatt potenciálisan emelkednek a kárösszegek” – hozzátette, a gyermekbetegségek kiküszöböléséhez szükséges a felelősségbiztosítási védelem.
„A felelősségbiztosítási konstrukció nem a felelőtlen munkavégzést pótolja, hanem védőernyő a szervezet és a dolgozók felett. Mindenki hibázhat, a körülmények sok átláthatatlan helyzetet eredményezhetnek” – emelte ki a védőháló fontosságát a Rádió Orient vendége. Hozzátette, alapvető probléma a potenciális kárösszegek növekedése, a szűkös termékkínálat, illetve a felelősségbiztosítási limitek alacsonysága. „A megfelelő konstrukció kiválasztásához körültekintően kell eljárni, szakértőt kell igénybe venni.”
A közigazgatás működése a külső szemlélő, így a biztosítási piac számára is nehezen átlátható – Püski András elmondta, két fekete doboz néz egymással farkasszemet. Az eredményes együttműködéshez mindkét félnek tennie kell: a biztosítóknak megértőbbnek kéne lennie, míg a közigazgatásnak egy egyszerűsített dokumentációt bemutatnia, amely tiszta képet vázol a folyamatokról és az ellenőrzésekről. „A biztosító elé tárt átlátható rendszerrel már maga a közigazgatási dolgozó minimalizálja a kockázatokat. A biztosító látja, mit vesz át, így a közigazgatásnak nem kell többletköltséget fizetnie azért, hogy a biztosító beárazza a fekete dobozát” – emellett a személyek sok esetben minimális önrész vállalásával próbálják csökkenteni a kockázatokat. A magasabb önrész azonban mutatja, hogy a közigazgatás is érdekelt.
A tevékenységi és az ellenőrzési folyamatok pontos leírásával, a megfelelő felelősségbiztosítási limit meghatározásával, valamint a magasabb önrész vállalásával kinyílik a piac, több alternatíva lesz. Püski kiemelte, a nemzetközi tendenciák is ezt a fejlődést mutatják. „A 2009-es évhez képest Európában 10 százalékkal nőtt a díjbevételek aránya. A 10 európai ország viszonylatában ez közel 6,8 milliárd euró” – a szakértő az emelkedést a károk, a fedezetek és a biztosítási összegek növekedésével indokolta.
A közigazgatás egyre több szereplője felől érkezik felelősségbiztosítási igény. Az integrált, nagy szervezetekben kombinált, jól strukturált védőernyő kiépítése szükséges. Püski hangsúlyozta, mindkét fél érdeke a hatékony kommunikáció és a jobb munkavégzés, amely konszolidálhatja a díjtételeket. „A felek sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint azt gondolják. A nyitottság már megvan, csak össze kell kapcsolni a szálakat.”
A teljes műsor IDE kattintva meghallgatható. ”
Forrás:
Felelősségbiztosítási háló: Védőernyő a közigazgatási dolgozók felett; OrientPress; 2015. április 21.
