„Elsősorban a hitelképesség miatt van rá szükség, de a közösségi oldalak használatát is figyelik és pontozzák.
A kínai kormány gőzerővel dolgozik a szociális kreditrendszer kidolgozásán és bevezetésén, ami 2020-tól élesben működik majd és beleszámít a hitelképességtől kezdve a bűnügyi nyilvántartáson át még a közösségi oldalak használata is. Öt éven belül minden egyes nagykorú kínai állampolgár személyi igazolványán megjelenik majd az aktuális kreditszám.
A törvényt még tavaly hozták Kínában, de csak a héten készült el az átfogó angol nyelvű fordítás, melyet az Oxford Egyetem egyik Kína-szakértője, Rogier Creemers publikált. A kutató úgy látja, bár a kínai kormány a sajtón keresztül a lakosság felé azt kommunikálja, hogy a hitelképesség, illetve a gazdasági helyzet átláthatósága miatt van szükség az új rendszerre, ennél többről van szó: a kormánypártiság és az erkölcsösség ugyanúgy számít, mint az, hogy ki mennyi időt tölt számítógépes játékokkal, illetve kikkel barátkozik. Aki például alacsony hitelképességi mutatókkal rendelkező ismerőseivel cseveg sokat a közösségi oldalakon, rosszabb pontszámra számíthat, mint a tehetős barátokkal rendelkezők.
A szociális kreditrendszer a patriotizmust és az idősek tiszteletét díjazza, ahogy a keményen dolgozókat is jutalmazza, míg az extravagáns viselkedési formát (például az internetes trollkodást) bünteti. Akinek túl alacsonyak a pontjai, nem kaphat meg bizonyos állásokat, nem juthat lakáshitelhez, de még saját céget sem alapíthat majd. Johan Lagerkvist, aki a kínai internetes kultúrát kutatja egyetért Creemers véleményével és azt nyilatkozta, hogy az új rendszer olyasmi, mint az Amazon vásárlói értékelőrendszere megfűszerezve némi orwelli politikai vízióval.
Lagerkvist ráadásul attól fél, hogy a kreditrendszer bevezetése alapjaiban változtathatja meg a kínaiak online viselkedését. Szerinte a szegényebbek bérbarátokat fogadnak majd, megpróbálják kijátszani a rendszert, hogy jobb pontokat érhessenek el. Akik pedig erre nem lesznek képesek, még lejjebb csúszhatnak.
Kínában a tartalomszolgáltatók nem rejtik véka alá együttműködésüket a kormánnyal, nem hárítják át a felelősséget, boldogan segítenek a hatóságoknak. Az Alibaba, a Baidu, illetve a Tencent is bejelentette, hogy minden szükséges adatot megosztanak a kormánnyal és segítenek a rendszer üzemeltetésében is. A big data új értelmet nyer a szociális kreditrendszer bevezetésével, az 1,3 milliárd lakosú országban akkora adatmennyiséggel dolgoznak majd, amivel korábban még sosem.
Az Alibaba rendszeréhez tartozó Alipay fizetési rendszer máris elindította saját szolgáltatását, melyben 350 és 950 pont között értékelik felhasználóikat. Nem kizárólag a számlaegyenleg alapján pontoznak ők sem, az emberek hobbiját, munkahelyét és a barátait is figyelembe veszik a végső pontszám kalkulálásakor.
Wang Shuqin [Vang Su-csin. Szerk.] professzor, a szociális kreditrendszer egyik megalkotója azt állítja, készen állnak a gyakorlati bevezetésre, amire nagyon nagy szükség van. A mai rohanó világban nincs idő egymás hitelképességének vizsgálatára, és Kínában rengeteg szerződést megszegnek az emberek. Így nagyon kockázatos új üzletet kötni egy idegennel. Arra a kérdésre, hogy mi szükség az online viselkedés rendszerbe emelésére, azt válaszolta, hogy „az olyan, nem gazdasági tényezők mint a szocializmus iránti elkötelezettség, vagy a hazafiasság alapjaiban határozza meg az embereket, és a világhoz való hozzáállásukat. Aki tiszteli az időseket és a rendszert, megbízhatóbb”.”
Forrás:
Orwelli rémálom kezdődik Kínában; Szűcs Péter; IT café; 2015. április 28.
