„A HUNGARICANA rendszer célja az NKA által támogatott közgyűjteményi digitalizálások eredményeinek bemutatása, publikálása. A honlap egyrészt információt ad a meghirdetett pályázatokról, közli a pályázati eredményeket, illetve egy publikációs felületet biztosít az elkészült adatbázisoknak. Ezek mellett igyekszik teret adni a jó digitalizálási gyakorlatoknak, újszerű eszközöknek, technológiáknak.
Az NKA által támogatott pályázatok mellett számos más, az adott intézmény saját forrásából, esetleg más forrásból finanszírozott adatbázis is elérhető a rendszerben, ezzel is jelezve, hogy a cél a minél szélesebb körű hozzáférés és az egységes keresés biztosítása.
A HUNGARICANA létrejöttével egységesültek az NKA különböző kollégiumában folyó digitalizálások. Jelen rendszer szerves folytatása a Múzeumi Kollégium által évek óta támogatott, mintegy 50 intézmény kiadványait tartalmazó Múzeumi Könyvtárnak. Ehhez társult most a Levéltári Kollégium által támogatott, a Magyar Levéltári Portálon található Magyar Levéltári Kiadványok adatbázisa, sőt kapcsolódnak hozzá a könyvtárak által digitalizált további anyagok is: helyi lapok, iskolai értesítők, lakcímjegyzékek, evangélikus kiadványok, stb. Az így létrejött Közgyűjteményi Könyvtár intézménytípustól függetlenül, egységes felületen teszi hozzáférhetővé a digitális anyagokat.
Az integrációra jó példa a Múzeumi Kollégium által támogatott Képeslap adatbázis, amely az új Közgyűjteményi Kollégium létrejöttével ki tudott lépni a múzeumi körből, és az ugyancsak értékes anyagokat tartalmazó Országos Széchényi Könyvtár anyagával egészítette ki az eddigi múzeumi anyagot. Emellett utat nyitott a további összefogásnak is, hiszen képeslapok nemcsak múzeumokban, hanem levéltárakban, könyvtárakban és egyéb, akár egyéni gyűjteményekben is nagy számban találhatók, úgy Magyarországon, mint a határon túl.
A rendszer másik fontos és különleges eleme a történelmi térképek korszerű, látványos és legmodernebb térinformatikai technológiával megtámogatott, tudományos igényű megjelenítése. A rendszer egyrészt az Osztrák Állami Levéltárban található kéziratos, nagy felbontású (1:28.800) 1. és 2. katonai felmérésre, másrészt pedig a magyarországi és horvátországi levéltárakban található kataszteri (1:2.880) térképekre épül. A georeferált térképek akár két, akár három dimenzióban megtekinthetők, összehasonlíthatók a mai térképekkel (Google vagy OpenStreetMap), illetve szinkronizáltan, egymással összehasonlítva is megjeleníthetők. Emellett részletes régi Budapest térképeken követhetjük a város változásait a 18. század végétől a 20. század közepéig.
A HUNGARICANA fontos részét alkotják a metaadatbázisok és a hozzájuk tartozó képek. Ezek kiindulópontja a Magyar Levéltári Portál (MLP), amely okleveleket, úrbéri összeírásokat, közjegyzői iratokat, végrendeleteket, térképeket, stb. tartalmaz, s most egyetlen felületen jelenik meg más múzeumi (pl Kitaibel-herbárium) és könyvtári metaadatbázisokkal (pl. RMK I.).
A HUNGARICANA rendszer fontos funkciója a különböző adatbázisok, intelligens, kifinomult és együttesen való keresése: nem kell külön-külön lekérdezéseket futtatnunk, hanem lehetőségünk van egyetlen kereséssel valamennyi adatbázisban megtalálni a minket érdeklő adatokat.
ADATBÁZISOK
Képeslapok
Az adatbázis jelenleg öt intézmény közel 300.000 db képeslapját tartalmazza: Zempléni Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és a Damjanich János Múzeum . A képeslapokat a mai térképeken is elhelyeztük (Google Maps vagy OpenStreeMaps), így a térképi keresés is lehetséges. A feldolgozásba (térképen való elhelyezés, új tárgyszavak megadása) regisztráció után bárki bekapcsolódhat. TovábbKözgyűjteményi Könyvtár
A Közgyűjteményi Könyvtár gerincét a múzeumok, levéltárak saját kiadványai alkotják, köztük évkönyvek, sorozatok, folyóiratok, továbbá számos itt őrzött muzeális könyv, folyóirat gazdagítja a kínálatot. Emellett igen nagy számú intézmény, könyvtár által digitalizált anyagban kereshetünk: köztük helyi lapok, iskolai értesítők, hazai és határontúli folyóiratok, napilapok, egyházi kiadványok, stb. A majdnem 4 millió oldalnyi anyag digitalizálását jórészt az NKA támogatta. TovábbMapire – A Habsburg Birodalom történelmi térképei
A Mapire rendszer a legértékesebb történelmi térképeket teszi hozzáférhetővé. A bécsi Kriegsarchivban található, évszázadokig titokban tartott, gyönyörű, kézzel festett I. és II katonai felmérés teljes anyaga (Galíciától Dalmáciáig, Erdélytől Salzburgig) mellett a Magyar Királyságot ábrázoló III. felmérés, valamint a Magyar Királyság 1:2880 léptékű kataszteri térképei alkotják a rendszer magját. Tanulmányozhatjuk továbbá Budapest részletes térképeit a 18. századtól végétől a 20. század elejéig. A georeferálás segítségével a régi térképeket összehasonlíthatjuk a maiakkal, akár az OpenStreetMap, akár a Google Maps térképekkel, sőt, a Google Earth segítségével lehetőségünk van 3 dimenziós megjelenítésre. TovábbA Középkori Magyarország Levéltári Forrásai (DL/DF)
Az adatbázis a Mohácsi csata (1526. augusztus 29.) előtt keletkezett középkori okleveleket és azok adatait tartalmazza. Magyarországon már több mint egy évszázada a levéltárak külön gyűjtik ezen régi iratokat. A Magyar Országos Levéltárban található mintegy 108.000 oklevél alkotja a Diplomatikai Levéltárat (DL), a más helyen található oklevelekről készült fényképmásolatok (mintegy 93.000) pedig a Diplomatikai Fényképgyűjteményt (DF). A mintegy 200.000 oklevél teljes egészében digitalizált. Az adatbázis minden esetben tartalmazza az azonosítót (DL/DF szám), a kiadás idejét, a kiadót, a fennmaradási formát (eredeti vagy átírt, esetleg másolat) valamint a régi jelzetet (mely iratcsomóból emelték ki az oklevelet). TovábbMária Terézia úrbéri tabellái
Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt. A helységeket végigjárva, az ún. kilenc pontos kérdőív alapján mérték fel a parasztság helyzetét. A felmérés alapján létrejött úrbéri tabellák tartalmazzák a földesúr nevét, a jobbágyok és zsellérek, nevét, a telkük nagyságát, stb. Az alkalmazás a teljes levéltári fondot, valamennyi fennmaradt iratanyagot tartalmaz, ez 43 vármegye mintegy 300.000 oldalát jelenti. Az iratokhoz tartozó adatbázist Fónagy Zoltán készítette, mely megyénként tartalmazza a falvakat, azon belül pedig a birtokosok nevét, földterületük nagyságát, jobbágyaik és zselléreik számát. TovábbRégi Magyar Könyvtár (RMK) I.
Szabó Károly (1842-1890) 1879-ben indította el korszakos bibliográfiáját, a Régi Magyar Könyvtárt, amelyben az 1711 előtt megjelent magyar vonatkozású művek könyvészeti leírását készítette el, gyűjtötte össze. Az I. kötet 1793 tétele a magyar nyelvű kiadványokat sorolja fel, a lehető legnagyobb alapossággal. Az adatbázis az RMK I. kötetében szereplő tételek közül az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában lévő mintegy 600 kötetet tartalmazza, egyrészt a bibliográfiai rekordokat, másrészt a digitalizált oldalakat. TovábbKitaibel Pál herbáriuma
Kitaibel Pál (1757-1817), a „magyar Linné” a kárpát-medencei botanikai kutatások megteremtője, aki a történelmi Magyarország területén tett gyűjtőútjai során nagy mennyiségű élő növényanyaggal gazdagította a budapesti Füvészkertet. A gyűjteményt más botanikus kertekkel folytatott csere révén is gazdagította. A Magyar Természettudományi Múzeum őrizetében lévő összes, mintegy 14.000 tétel adatbázisba került, és elkészült a teljes anyag digitalizálása is, ami mintegy 16.000 felvételt jelent. TovábbTérképek
Az adatbázis a legnagyobb hazai térképtárak anyagát tartalmazza. A BFL és a MOL anyaga szinte teljes, csak néhány fond, illetve a méret vagy rossz állapot miatt nem digitalizálható térképek hiányoznak. Az OSZK gyűjteményéből valamennyi kéziratos térképet tartalmazza az adatbázis. A hatalmas gyűjteménnyel rendelkező Hadtörténeti Intézet anyagából a legérdekesebb, leginkább kutatott részek: az Osztrák-Magyar Monarchia területét ábrázoló térképek, valamint az I. világháború hadszíntéri térképei kerültek publikálásra. A mintegy 100.000 térképszelvény többsége kéziratos, a legrégebbi anyagok a 17. század végéről származnak. TovábbLevéltári iratgyűjtemény
Az adatbázis egyrészt Budapest Főváros Levéltára által digitalizált iratgyűjteményeit (közjegyzői iratok, árvaszéki ügyek, végrendeletek, büntető és polgári perek, pest és budai tanácsülési jegyzőkönyvek, tervek), másrészt a Bécsi Levéltári Delegáció segédleteit, valamint a feudális kori megyei közgyűlési jegyzőkönyveket tartalmazza. A mintegy másfél millió rekord mellett mintegy két millió oldal képet találhatunk. TovábbKirályi Könyvek
A MOL őrizetében lévő Királyi Könyvek a kancellárián vezetett másolati könyvek, melyekbe a király nevében kiadott fontos okleveleket bemásolták, feljegyezték. Tárgyuk sokféle: birtok, ingatlan, kiváltságok (nemesi rang, magyar honosság) adományozása, az azoktól való megfosztás. A 73 kötet mintegy 38.000 bejegyzése, 40.000 oldala 1526-tól 1918-ig követi a magyar történelem minden egyes mozzanatát. Bónusz az ún. Illésy gyűjtemény, mely 70 irategyüttest dolgoz fel családtörténeti szempontból, valamint a kormányhatósági irategyüttesekben őrzött céhprivilégiumok adatai. TovábbArchontológia
Az archontológia kifejezés az archón ógörög szóból származik, ami uralkodót, fejedelmet, tágabb értelemben vezető személyiséget jelentett. Egy olyan fontos történeti segédtudományról van szó, mely a tisztségviselők hivatali jegyzékének összeállításával, életpályájuk vizsgálatával foglalkozik. Jelen adatbázis Zala megye tisztségviselőit, nemesi kataszterét, valamint a BFL gyűjteménye alapján a Buda és Pest polgári, Óbuda mezővárosi tisztségviselőit, valamint tanácsi és pártarchontológát tartalmaz. TovábbUrbáriumok és összeírások
Az „Urbaria et conscriptiones” (Urbáriumok és összeírások), a Magyar Országos Levéltár egyik legismertebb gyűjteménye. Az iratanyag 1527 és a 19. század közötti időszakban keletkezett. Az urbáriumokban a földesúr birtokát, és a velük „úrbéres” kapcsolatban álló jobbágyokat, valamint a birtokból és a népektől befolyó jövedelmeket, hasznokat vették számba. Az adatbázis mintegy 300.000 oldalnyi iratanyagot és a hozzátartozó leírásokat tartalmazza. Tovább”
Forrás:
Hungaricana Portál
Szerkesztői megjegyzés, néhány adatbázis áttekintése után: Rendkívül nehezen kezelhető gyűjtemények, amelyeknél gondosan ügyelnek arra, hogy adjanak is, de azért ne nagyon: kis felbontásban letölthető képek, egyszerre 25 oldalnyi lementhető oldal egy pdf-ben elérhetővé tett dokumentumból. Vesd össze ezzel: Gallica (Francia Nemzeti Könyvtár)
Lásd még: Eljött az amatőr történészek Kánaánja; Kolozsi Ádám; Index.hu; 2015. május 24.
