„Az Országgyűlésben kezdetét vette a 2016-os költségvetés vitája. Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László expozéjában ismertette az ÁSZ álláspontját, melynek kapcsán villáminterjút adott a Pénzügyi Szemle Online-nak.
A parlamenti expozéjában említette, hogy a jövő évi növekedés elsősorban attól függ, hogy annak a hazai forrásait mennyiben sikerül mobilizálni. A költségvetési törvényjavaslat tartalmaz ilyen elemeket. Kifejtené ezt bővebben?
Az előző uniós fejlesztési ciklusban megkezdett beruházások befejezésére több mint 300 milliárd forint, a Paks II. beruházás előkészítésére, megkezdésére 113 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Tovább folytatódik a Növekedési Hitelprogram is. A gazdasági növekedésnek hajtóereje lehet a lakossági fogyasztás bővülése, amelyet a költségvetés a személyi jövedelemadó kulcsának mérséklődésén, az életpálya modellekhez kapcsolódó fokozatos bérnövekedésén és a közfoglalkoztatás további kiterjesztésén keresztül is támogat.A rezsicsökkentés további folytatása megmutatkozik a jövő évi törvénytervezetben?
Igen fontos elem a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, ami azonban csak akkor lesz hosszútávon fenntartható, ha a közszolgáltatásokat nyújtó állami és önkormányzati vállalatok a költségszintjüket is képesek lesznek a lecsökkentett árakhoz igazítani. E témakör nagy jelentősége miatt az Állami Számvevőszék most sorra ellenőrzi a rezsicsökkentésben érintett gazdasági társaságokat.Ellenőrzésünk általános tapasztalata, hogy a vállalati menedzsmentnek és a tulajdonosi jogok gyakorlójának is sokat kell még tenni azért, hogy a valódi önköltség kimutatható legyen és megszülessenek a költségeket érdemben mérséklő intézkedések.
Az expozéban felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ a kisvállalati adó bevételeit nem megalapozottnak minősítette. Ennek mi az oka?
Összességében azt látjuk, hogy a jövő évi költségvetés stabilizálja az adórendszert. Ugyanakkor természetesen vannak még kockázatok. A kisvállalati adó esetében az adózók létszámának mozgása, illetve előző évi tendenciák és a várható értékek alapján jelentősebb alulteljesülés várható. A kisadók közötti adózói létszám mozgása még nem fejeződött be, a tendencia szerint csökken az EVA adóalanyok száma és folyamatosan emelkedik a Kisadózók tételes adója adózói létszám. Meg kell jegyezni, hogy a kisadóknál keletkező tervezett bevételhez viszonyított kiesés más adónemek esetében a tervezetthez képest bevételi többletet eredményez. Hiszen a kevesebb átlépés miatt többen fizetnek társasági adót, szociális hozzájárulási adót, egyéni járulékokat és SZJA-t.A 2015-ös költségvetésben szerepel egy milliárdos „rejtélyes” tétel, ami az állami vagyon eladásából származó bevételt jelent, és a 2016-osban is vannak hasonló – nem alátámasztott tételek – összesen 146 milliárd forint értékben. Ezek milyen típusú kockázatot hordoznak?
Szeretnék eloszlatni egy félreértést! Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy az állami vagyon „egyéb értékesítési, hasznosítási bevétele” előirányzat elsősorban a Beruházási Alapban megnevezett fejlesztések finanszírozását hivatott biztosítani. A beruházások megvalósítása pedig nagyon fontos lenne az európai uniós forrásból megvalósuló beruházások visszaesése miatt is. Ezért azt tartjuk fontosnak, hogy a kiszemelt vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását az illetékes kormányzati szervek úgy készítsék elő, hogy a tervezett bevétel ténylegesen befolyjon a költségvetésbe. Mindez azt jelenti, hogy az általunk jelzett kockázatok nem a költségvetés stabilitását, végrehajtását veszélyeztethetik, hanem a tervezett beruházások megvalósulását, ami alapvetően a növekedést befolyásoló kérdés.”
Forrás:
Fókuszban a jövő évi büdzsé – villáminterjú Domokos Lászlóval; Pénzügyi Szemle Online; 2015. május 27.
