Egyik párt sincs felkészülve a választók új generációjára

„Szinte kizárólag az interneten, és azon belül is a Facebook által fémjelzett közösségi médián keresztül lehet megcélozni azokat a tizenéves magyar fiatalokat, akik 2-3 éven belül először szavazhatnak a választásokon, erre azonban ma egyik magyarországi párt sincsen felkészülve – állítja egy kutatásra hivatkozva Szabó Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Politikatudományi Intézetének munkatársa. A mai 15–17 éves korosztályt egyébként hidegen hagyja a hazai pártpolitika, inkább közéleti ügyek iránt érdeklődnek.

Szabó Andrea, az Antalóczy Tímea által vezetett A Facebook-generáció politikai szocializációja című kutatására hivatkozva elmondta: nemzetközi jelenségről van szó, Obama előző elnöksége, illetve az akkori kampány óta tudjuk, hogy a fiatalokhoz már csak az interneten lehet eljutni. Az úgynevezett Facebook-generáció tagjainál – vagyis a mostani 14–17 éveseknél – a szocializáció központi eleme a közösségi média, minden nap ott vannak, ott szervezik életüket, például a későbbi személyes találkozóikat is. A szülői háttér mellett elsődleges tájékozódási forrásként az internetet, és azon belül is az említett website-ot használják, vagyis azokat a híreket fogyasztják, amelyek a legnagyobb nyilvánosságot kapják a közösségi médiában, amelyeket mások megosztanak.

Meglepő nyitottság a közéleti témák iránt
„Ha egy pártnál azt szeretnék, hogy ezek a fiatalok az ő értékrendjük felé mozduljanak el, akkor szinte kizárólag a Facebookon keresztül lehet velük kommunikálni” – közölte Szabó Andrea. Kutatásuk során arra jutottak, hogy a fiatalokat a közélet érdekli, a pártpolitika viszont nem, a kettő között pedig határozott különbséget is tesznek. Ebből következően elmondható, hogy a szavazók új nemzedékét a magyarországi politizálás totálisan hidegen hagyja. „Mikor azonban tényleges, közéleti, társadalmi jellegű problémákról van szó, akkor meglepő nyitottságot talál az ember: az oktatáspolitika ugyanúgy érdekli őket, mint a környezetvédelem. Ezekkel a témákkal meg lehet őket szólítani. A politikai kérdésekkel viszont nem lehet” – közölte Szabó Andrea.

Nagyon fontos változás, hogy a nemzetközi hatások rendkívül erősek tudnak lenni, az interneten nincsenek határok, az információ ma már hihetetlen gyorsan el tud jutni bárhonnan bárhová. Amikor az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága nemrég engedélyezte az egyneműek házasságkötését, a hír villámsebességgel terjedt a Facebookon, ráadásul hamar elindult a szimpátiakampány is: felhasználók ezrei színezték szivárványszínűre profilképüket, utalva ezzel a nemzetközi melegmozgalom zászlajára. Ezzel szemben a politikusok részéről Kovács Zoltán és Kocsis Máté csak némileg később foglalt állást azzal, hogy a magyar nemzeti színekkel csinálta meg ugyanezt.

48 óra hírnév
Pedig ha a hazai pártok nem akarnak lemaradni, és az adott témákra a fiatalokhoz is eljutva kívánnak reagálni, akkor az eddiginél lényegesen gyorsabb gondolkodásmódra van szükség: az interneten egy adott eseményt nagyon hamar felkapnak, majd 48 óra múlva el is tűnik. „Ha valami történik 14 órakor USA-ban, az alig 10 perc múlva már Magyarországon van. Soha ilyen gyorsan nem terjedt még az információ. Ez megváltoztatja a logikát és a gondolkodást is, erre pedig egyik hazai párt sincsen felkészülve” – fejtegette Szabó Andrea.

Szerinte a pártoknak ki kell találniuk, hogy az általuk képviselt témákat hogyan tudnák 48 óra után is a köztudatban tartani, ehhez pedig kiemelkedően kreatív megoldásokra van szükség. Nagyon ismerniük kellene a fiatalok gondolkodásmódját, de ilyen párt – főleg az ismertebb, parlamentben is szereplők között – nem nagyon található.

A vizsgált fiatalokat társadalmi problémák lefordításával, tematizálásával lehet megszólítani, például ha egy párt elmondja a saját véleményét az oktatáspolitikával kapcsolatban, de nem régi hagyományos pártkommunikációval, hanem világossá, egyszerűvé, képszerűvé téve az üzenetét, majd ebből kiindulva próbálják üzenetüket eljuttatni a fiatalokhoz.

Egyszerűbb az időseknek ígérni
Szabó Andrea elmondta, hogy a legtöbb magyarországi párt ugyanakkor nem a fiatalokra koncentrál, hiszen őket a legnehezebb mozgósítani, az idősebbeknél sokkal kisebb befektetéssel tudnak sokkal nagyobb előnyöket elérni. A mostani legifjabb szavazók között a legnagyobb az apátia, őket lehet a legnehezebben a szavazófülkékhez csábítani. Ez pedig nemcsak a mostani egyetemista korúakra igaz, hanem a mérések alapján a náluk fiatalabb Facebook-generációra is.

A közösségi média – lévén elsődleges forrás a fiataloknál – szocializációs hatása ráadásul olyan erős, hogy nem valószínű annak bármilyen szintű kiváltása. Vagyis a Facebook szerepe, amennyiben nem szűnik meg, ugyanolyan erős lesz évek múlva is ennél a korosztálynál, legfeljebb más hasonló szocializációs forrás is megjelenik mellette.”

Szerkesztői megjegyzések:
* „Obama előző elnöksége, illetve az akkori kampány óta tudjuk, hogy a fiatalokhoz már csak az interneten lehet eljutni. ”: Nagyon határozottan nem igaz! Az Obama-kampány legfontosabb célkitűzése éppen az volt, hogy a lehető legtöbb emberrel beszéljenek, személyesen – de nem ismeretlenül. Éppen az volt a nagy újításuk, hogy a választókerületi kampány és az onlájn kampány milyen hatásosan működött együtt, az egész kampánygépezetet pedig az informatika fogta egybe.
* „Szerinte a pártoknak ki kell találniuk, hogy az általuk képviselt témákat hogyan tudnák 48 óra után is a köztudatban tartani”: Amennyiben a választókat valóban érdeklő problémák helyett pillanatnyi (ál)szenzációkkal szeretnének győzni, akkor csak folytatódik az az irányzat, hogy a választók egyre jobban elfordulnak a politikától.
Forrás:
Egyik párt sincs felkészülve a választók új generációjára; Ruzsbaczky Zoltán; mno.hu; 2015. július 16.

A bejegyzés kategóriája: politikai informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , .
Közvetlen link.