„Világviszonylatban és Magyarországon is hódítanak a drónok, nálunk akár több száz is röpködhet a levegőben. A jogalkotás azonban még nem tart lépést a használatukkal, de 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is.
Ugyan megindult a jogszabály-alkotási folyamat a pilóta nélküli légi járművek (drónok) ügyében, de még mindig kezdeti szakaszban tart.
Jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság által elkészített munkaanyag áll rendelkezésre, amelytől azonban szakmai és társadalmi egyeztetéseken túl még hosszú út vezet egy végleges dróntörvény elfogadásáig. Uniós szinten – az Európai Bizottság legutóbbi közleménye alapján – 2016-tól várható a drónok polgári légtérbe való, fokozatos integrációjának megkezdése, aminek eredményeképpen 2018-ra megszülethet az uniós szintű egységes szabályozás is.
Pedig világszerte hatalmas az igény a drónok iránt. Az eszközök piaci potenciálját jól mutatja, hogy az Amazon tavaly karácsonykor húszezret értékesített belőlük, jelenlegi becslések szerint pedig ma már havonta százezer talál gazdára a világon. A drónok népszerűsége a magánemberek és a vállalkozások körében is töretlenül nő. A következő tíz évben a katonai és a civil drónpiac mérete becslések szerint elérheti akár az 59 milliárd fontot, 2035-re a technológia alkalmazása pedig akár a mindennapok részévé is válhat.
Ha nem is ilyen mértékben, de Magyarországon a terjednek a drónok. Eddig mintegy száz, kereskedelmi célú használatára vonatkozó engedélyt adott ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Légügyi Hatósága. A tevékenységi engedély díja 19 ezer forint, az eseti légtérengedély pedig háromezer forintba kerül. A pilóta nélküli légijármű-rendszerek alkalmazásakor az NKH Légügyi Hatósága által alkalmazott jogi szabályzók mellet több más hatóság (például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) és egyéb szervezet által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni.
A pilóta nélküli légi járművel zajló munkavégzéshez egy tevékenységi és – a munkaterület függvényében – egy eseti vagy korlátozott légtérengedély iránti kérelmet kell a hivatalhoz benyújtani. Az engedélyezési eljárás normál ügyintézési határideje 21 nap. A tevékenységi engedély legfeljebb három hónapra adható ki, és az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható.
A kizárólag magáncélú – hobbicélú – felhasználásnál külön hatósági engedély beszerzése pillanatnyilag nem szükséges – tette hozzá a hatóság, ugyanakkor megjegyezte, hogy a légi jármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légi közlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében (és figyelemmel az engedélyköteles tevékenységek végrehajtásának feltételeire) kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni kell – hangsúlyozta az NKH. (Miután tehát a hobbicélú drónok használatához nem kell engedély, így összességében akár több száz drón is repkedhet a magyar légtérben.)
A jogszabályok szerint nem történik légtérsértés, ha például például a szomszédos országokból berepül egy drón a magyar légtérbe. A hatóságtól ugyanis azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a már említett engedélyek birtokában használhatja a magyar légteret külföldi, pilóta nélküli légi jármű. Mielőtt ilyen repülést szeretne végrehajtani valaki, mindenképpen keresse fel az NKH Légügyi Hivatalát.
– A drónok jogi szempontból is „légi járműnek” minősülnek, ami azt jelenti, hogy speciálisan a drónokra vonatkozó szabályozás hiányában jobb híján a hatályos légi közlekedési törvények vonatkoznak rájuk – fogalmazott Ódor Dániel, a Taylor Wessing e|n|w|c ügyvédi iroda jogásza.
– A drónok technikai fejlődése, valamint a piaci igények felgyorsulásához igazodó korszerű jogszabályi környezet kialakítása igazi kihívást jelent a jogalkotók számára – tette hozzá Ódor, aki szerint egyre sürgetőbb a drónokra vonatkozó speciális szabályozási környezet megteremtése, amelynek segítségével a drónok széles körű felhasználási módjaiból adódó kockázatok kezelhetővé válhatnak.
– Gyakori ellenérv a drónokkal kapcsolatban például a magánszféra- és adatvédelem kérdése. Az általuk rögzített személyes adatok, azaz a drónok felhasználásával rögzített fényképek, videofelvételek, GPS-pozíciók komoly személyiségi jogi aggályokat vetnek fel. Erre tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részletes ajánlást fogalmazott meg a jogalkotó számára a dróntörvény adatvédelmi kérdéseiről. Az adatvédelem területén túl azonban számos egyéb jogterületet is érint a drónhasználat kérdése. Ha például egy drón lezuhan, személyi sérülést vagy káresetet is okozhat. Ez kártérítési követelésekhez vezethet, így valószínűleg megnyílik majd a drónbiztosítások piaca. Kérdéses, hogy a jelenlegi törvényi keretek képesek-e megbirkózni ezzel a problémával, így lehetséges, hogy több szabályozást is át kell majd alakítani – fogalmazott Ódor. ”
Forrás:
Szabályozásra várnak a magyar drónok; Diószegi József; Világgazdaság Online; 2015. július 20.
