„Bár szombaton életbe lépett az új alapellátási törvény, a legizgalmasabb részleteket (az orvosválasztást, a beutalási szabályok módosítását) a még csak ezután elkészülő miniszteri rendeletek szabályozzák majd – derült ki a lapunknak nyilatkozó Beneda Attila helyettes-államtitkár szavaiból.
Az egészségügyi alapellátás továbbra is a helyi önkormányzatok feladata marad, de a háziorvosok és a praxisok nagyobb védelme érdekében az önkormányzatok esetleges túlkapásai ellen védelmet építettek a jogszabályba. Így például egységesítik a helyhatóságok és az orvosok közötti szerződéseket, és a jövőben az önkormányzatoknak a praxisokat érintő valamennyi intézkedésük előtt (például a körzethatárok módosításakor) egy szakmai grémium véleményét is ki kell kérniük – mondta lapunknak Beneda Attila helyettes-államtitkár.
A kormány az elmúlt években mintegy 40 százalékkal növelte az alapellátásra költhető összeget. Igaz, az államtitkár is úgy látja: még ezzel sem kapják meg a háziorvosok azt, amit megérdemelnének. A finanszírozás emelése a jövőben is folytatódik, de e befektetés mérhető hozadékára is kíváncsi a kormányzat – jelzi a politikus.
Ma még senki sem tudja megmondani, milyen minőségű, mennyire hatékony és biztonságos a gyógyítás a háziorvosi praxisokban. Nincs olyan szakmai fórum sem, ami biztosítaná az egységes színvonalú ellátást. Ezért a törvény előírja a korábban már működött, úgynevezett „kollegiális szakmai vezető háziorvos” intézményének (az egykori szakfelügyelőnek) újbóli bevezetését. A tervek szerint a kistérségekben a háziorvosok maguk választhatják meg a vezetőt, aki „rálátna” a praxisokban zajló gyógyításra, adatokat gyűjtene, elemezne, a jó gyakorlatokat közkinccsé tenné. A választott orvos segíthet megkeresni a megoldást a problémásabb esetekre is.
Beneda Attila szerint, ha sikerülne elérni, hogy az egy-egy területi kórházba beteget küldő háziorvosok közel azonos és közösen kialakított terápiás eljárásrendet kövessenek, az jelentősen erősíthetné a biztonságos ellátást. A szakmai vezető a kórházakban megismerhető újdonságokat is elviheti a körzetekbe, szükség szerint szervezhet olyan továbbképzést, ami az adott területen lévő praxisoknak fontos. Példaként említette a helyettes államtitkár a selypi azbesztszennyezést, ahol szerinte nagyon jól vizsgáztak a háziorvosok, mert először ők jelezték a hatóságoknak, hogy baj van, megugrott a mellhártya-daganatos tünetekkel jelentkezők száma. A betegek gondozásában most is közreműködnek, valószínűleg szakmai közösséget is létre kellett hozniuk, hiszen az ott élők kezeléséhez nem lehet elég a szokványos háziorvosi rutin. Egy ilyen probléma menedzselésében nagyon jó szolgálatot tehet a szakmai vezető, mert pontosabbá, gyorsabbá és még szervezetebbé teheti az ilyen krízishelyzetekben a munkát.
A politikus elmondta: az új törvény deklarált célja, hogy a megelőzés minél nagyobb szerepet kapjon az alapellátás valamennyi területén. Ezért olyan ösztönzőket alkalmaznának, amelyek az emberek önmaguk egészségéért viselt felelősségét erősítenék. A háziorvosoknak például el kell érniük, hogy betegeik részt vegyenek a szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek megelőzését segítő szűréseken – a veszélyeztettek évente egyszer menjenek el vércukor-, koleszterin-, testzsírszázalék-mérésre. És ha az értékek megkívánják, akkor dokumentálható módon önmaguk is tegyenek meg mindent állapotuk javításáért. Tehát, ha kell, diétázzanak, mozogjanak, vagy ha már akkora a baj, szedjék a gyógyszereiket, működjenek együtt a háziorvosukkal. Cserébe bizonyos típusú ellátásoknál ez a magatartás díjazható lenne. Az viszont félreértés, hogy a szűrésekkel meg lehet kerülni a várólistákat. Az alapellátási törvény egyelőre annyit mond, hogy az államilag szervezett, nem kötelező szűrővizsgálatok eredményeiből következő ellátásoknál el lehet térni a várólistától. De ennek mértékét és módját még egy miniszteri rendeletnek kell szabályoznia.”
Forrás:
Mindenkinek le kell adni a tb-kártyát; Danó Anna; nol.hu; 2015. augusztus 4.
