gazdaságközigazgatás: magyarterületfejlesztés

Pénzesőt hozhat a válás Pest megyének

Szerző: 2015. október 10.No Comments

„Hosszú idő után esélyt kaphatnak az uniós felzárkózásra Pest megye gazdaságilag leszakadt részei, ha sikerül átrajzolni Közép-Magyarország régióhatárait és különválni a gazdag fővárostól.

Ma ugyanis Budapest és vele az agglomerációs területek annyira gazdagok, hogy emiatt a fővárossal közös régiót alkotó Pest megye már nem jogosult európai uniós területfejlesztési támogatásra – noha a megye távolabbi részein fekvő települések alaposan rászorulnának a brüsszeli infúzióra. Az elképzelések szerint a sanyarú éveknek vége lehet, ha sikerül megvalósítani a régóta dédelgetett szétválást.

Magyarország hét régiója közül területre Közép-Magyarország a legkisebb, de a lakosság számát és a megtermelt GDP-t tekintve messze a legtekintélyesebb, mégpedig a fővárosi “társbérlőnek” köszönhetően. Közép-Magyarország régiót ugyanis Pest megye és a gazdag Budapest kettőse alkotja, emiatt aztán a jóval szerényebb anyagi helyzetű megyei falvak szinte semmit nem profitálnak az uniós támogatásokból.

A valós gazdasági helyzetet egyáltalán nem tükröző régiós mutatók sajnos kezdetektől nem jogosították fel a megye vezetését a brüsszeli területfejlesztési támogatások lehívására. Nem véletlen, hogy Pest megyének már több mint egy évtizede érdeke lett volna elválni régiós társától, Budapesttől, ezért 2002-ben a 187 település népszavazást kezdeményezett erről a kérdésről, ám a Legfelsőbb Bíróság elutasította a kezdeményezést. Most azonban, az unió újabb hétéves költségvetési ciklusának elején ezt könnyen megtehetnék, minthogy most van rá alkalom, hogy kérelmezzék a régiós határok megváltoztatását.

Erre pedig minden oka megvan a megye vezetésének, még akkor is, ha egy EU-s felmérés szerint a húsz legelmaradottabb európai uniós régió között eddig is szerepelt már négy magyarországi. Az összesített adatok tanúsága szerint a legrosszabb helyzetben Észak-Magyarország van, ez a régió a negatív lista 8. helyére került, Észak-Alföld a 11. helyezett, Dél-Dunántúl Dél-Alfölddel együtt pedig holtversenyben a 12.

A valóságban persze a főváros nélkül bőven a “szegénységi listán” volna a helye Pest megyének is. Közép-Magyarország régió problémáját egyébként az az uniós szabály okozza, amelynek alapján csupán az unió átlagos fejlettségi szintjénél gyengébben teljesítő közigazgatási egységek részesülhetnek a felzárkóztatási támogatásokból. Budapest és Pest megye fejlettségi átlaga együttvéve az unió átlagához képest 100 százalék fölötti. A területfejlesztési keretből tehát ezért nem kaphat még az olyannyira elmaradott megyei terület sem, mint például az Ipoly menti térség, amely az uniós gazdasági fejlettségi szintnek az 50 százalékát sem éri el.

Szűcs Lajos, Pest megye miniszteri biztosa a Helyi Híradóknak elmondta, a kormány elhatározta, hogy bejelenti a régióhatárok megváltoztatásának igényét az Európai Uniónak.

“Azzal, hogy a budapesti lakónépesség lényegesen magasabb és az agglomeráció lényegesen fejlettebb, a jelenlegi 100 százalék fölötti mutatószámot nem tudjuk lejjebb hozni abba a 75 százalék alatti tartományba, ahonnan területfejlesztési támogatásért lehet pályázni. Már 1999 óta próbálunk változtatni a regionális besorolásokon és végrehajtani a különválást. 2002 után még népszavazást is kezdeményezett 187 település, amit a Legfelsőbb Bíróság elutasított. Ezután 2006-2007 környékén az érintett települések 90 százaléka kinyilvánította, hogy külön szeretne válni. 2010-ben, a kormányváltás környékén az MSZP kormányának még lett volna lehetősége, hogy kezdeményezze a különválást, de nem tette meg” – mondta Szűcs Lajos.

Most az ad alkalmat és esélyt a kezdeményezés véghezvitelére, hogy a hétéves uniós költségvetési ciklusok kezdete után egy-két évvel adódik lehetőségük az egyes országoknak a regionális besorolás megváltoztatására. Ennek kezdeményezésére sor fog kerülni, de egy uniós szabály szerint a régi támogatási forrásoknál többet nem lehet elosztani.

“Jelenleg ezen folyik a vita levélváltások formájában a minisztérium és az uniós bürokrácia között, hogy ez valóban fölülírhatatlan tény-e, vagy a következő hétéves ciklusban kaphat-e több forrást Pest megye, mint az előző tervezési ciklusban” – folytatta a miniszteri biztos.

Ha a Magyarországra jutó forrás kerete nem fog változni, akkor azt kell elosztani, ami van, vagyis a többi 18 megyének egy kicsivel kevesebb jut. Az 1 millió 200 ezer Pest megyeinek pedig ennek folytán több területfejlesztési támogatás jutna. Érdemes tudni, hogy Budapest és Pest megye adja az ország GDP-jének 40 százalékát. Ezt az itt működő mintegy 150 ezer vállalkozás termeli meg, ami azt is jelenti, hogy az ide irányított pénz további gazdaságfejlesztési lehetőséget biztosítana. “Igen, okozhat feszültségeket is, ha máshonnan kell elvenni a Pest megyének adandó többletforrást, de ez egy politikai döntésen múlik” – tette hozzá Szűcs Lajos.

Számos példa van már arra, hogy európai városok megtették ezt a különválást. Az agglomerációjától különálló régióhoz tartozik Bécs, Prága, Berlin, Madrid és Párizs is. Példa tehát van bőven.

“Most azt a lehetőséget vizsgálja a kormány, és ebben én is közreműködő vagyok, hogy ha esetleg uniós forrásból nem lehet megoldani Pest megye gazdasági fejlesztését, akkor hazai forrásból mit lehet tenni. Lázár János miniszter úr egy 100-150 milliárdos keretösszegről tett említést, amiből a hétéves ciklusban viszonylag sokat lehet segíteni a Pest megyei vállalkozásokon és településeken” – tudtuk meg Pest megye miniszteri biztosától.

Ez az összeg, vagy, ha ki tudják harcolni, az uniós támogatás elsősorban a gazdaságfejlesztést serkenti majd. A kormány úgy döntött, hogy a következő hétéves ciklusban a Magyarországra érkező uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani, amivel Magyarország gazdasági függetlenségét szeretné erősíteni.

Az esetleges fejlesztési pénzek átcsoportosítása a fővárosi forrásokat nem érintené, Pest megyében viszont kiegyenlítődési folyamat indulhatna meg. Az eldöntendő kérdés ezután már csak az maradna, hogy a megye fejlettebb térségeit fejlesszék tovább vagy a leszakadó térségeket zárkóztassák-e fel. Erre a miniszteri biztos európai példákra hivatkozva azt mondta: “Ha egy fejlett térséget tovább fejlesztenek, gazdasági húzóerejénél fogva a leszakadt térségeket is tudja segíteni. Én ezt fogom képviselni” – jelentette ki végül a Helyi Híradóknak Szűcs Lajos.”

Forrás:
Pénzesőt hozhat a válás Pest megyének; Híradó.hu; 2015. október 7.