„Egyre hangosabbak a kritikák, mely szerint az új javaslat a netsemlegesség megszüntetését jelentené.
Igen fontos szavazásra kerül sor holnap az Európai Parlamentben (EP): két év után a tagállamok a nyáron egyeztek meg a távközlési rendelkezések reformjáról, és így többek között az internetsemlegességről (net neutrality) szóló új szabályok elfogadásáról vitáznak és döntenek október 27-én a képviselők.
Az Európai Bizottság saját értelmezése szerint az új szabályok a netsemlegesség megőrzése és megerősítése érdekében születtek meg. Főbb pontjai:
- a jogszabálytervezet szerint a „nyílt internet” alapelve mellett a szolgáltatók felár ellenében ajánlhatnak úgynevezett specializált szolgáltatásokat cégeknek és felhasználóknak
- a tervezet rögzíti ugyanakkor, hogy ez nem érintheti hátrányosan a többi felhasználót, így nem járhat például a sávszélesség korlátozásával – az olyan kivételes szolgáltatások, mint az önjáró autók, az e-egészségügy, vagy a terrorelhárítás azonban elsőbbséget élveznek az online forgalomban
- a zero-rating, azaz nullás díjszabás során a szolgáltatók, főként a mobilszolgáltatók bizonyos alkalmazások vagy szolgáltatások használatával generált adatforgalmat nem számolják hozzá a felhasználó adatforgalmához (ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy más szolgáltatások kárára biztosítanak ingyenes hozzáférést bizonyos weboldalakhoz és tartalmakhoz). Az EP azt szeretné elérni, hogy a tagállamok az új jogszabályok átültetésekor nemzeti hatáskörben dönthessenek róla, hogy engedélyezik-e a zero-ratinget az országban
- amennyiben az EP jóváhagyja, a jogszabálytervezet életbe lép minden tagállamban. Ezt követően az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) hat hónapon belül megállapítja azokat az irányelveket, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a végrehajtás során.
Az EB értelmezését azonban meglehetősen széles körben vitatják technológiai vállalatok, szakértők, jogvédő aktivisták, mivel szerintük valójában nem a netsemlegesség megvédéséről van szó, hanem inkább megtöréséről.
Különösen nagy visszhangot váltott ki a Stanford Egyetem kutatójának, Barbara van Schewicknek pár napja közölt szakvéleménye, ahol a következő címmel foglalta írásba kritikáját: „Európa rossz netsemlegességi szabályokat kíván elfogadni. Így lehetne kijavítani őket”. A szakember megírt egy nyílt levelet az EP-nek, és ehhez aláírónak nagy technológiai vállalatokat és befektetőket is megnyert (többek között: Union Square Ventures, Felix Capital, Etsy, EyeEm, Foursquare, Kickstarter, Meetup, Netflix, Sunstone Capital, Earlybird Ventures, SoundCloud, Vimeo). Az elemzés és a levél négy fő pontban foglalja össze, hogy aláírói szerint mi a probléma a tervezettel. Mindegyik arról szól, hogy a szolgáltatók különösen nagy és kontrollálhatatlan hatalmat kapnának:
- a javaslat lehetővé tenné, hogy a szolgáltatók külön díj ellenében, különleges esetekben úgynevezett „gyorsítósávok” biztosítsanak a vállatoknak, cégeknek – ezzel egyrészt hátrányba hoznák az innovatív induló vállalkozásokat, másrészt mindez hatással lenne a szabad véleménynyilvánítás és a demokratikus diszkurzusok szabadságára Európában
- zero-rating – ez diszkriminatív eljárás, melyet ráadásul a szolgáltatók aligha lesznek majd képesek menedzselni
- a szolgáltatók joga lesz, hogy a fel- és letöltési sebességet különféle szempontok alapján egyes felhasználói csoportoknál növeljék vagy csökkentsék. A kritikusok szerint szinte biztos, hogy a titkosított forgalmat átteszik a lassabb sávba – összességében ez a jog lehetővé teszi a masszív diszkriminációt az áramló adatok között
- az új szabályok szerint a szolgáltatók forgalmi okokból „menedzselhetik” az adattorlódást – ez azonban úgy van szabályozva, hogy a szolgáltatók akkor, úgy és azzal szemben alkalmazhatnak sebességcsökkentést, amikor, ahogy és akivel szemben csak akarnak. Ennek egyik lehetséges következménye lehet, hogy ezzel az eszközzel igyekeznek majd a nagy technológiai cégeket – főként az amerikaiakat – arra rákényszeríteni, hogy a megfelelő sebességért külön fizessenek
Forrás:
Az EU az internethasználat korlátozására készül; Dajkó Pál; IT café; 2015. október 26.
