„Magyarország digitális felzárkóztatásának részeként 2020-ra el kell érni, hogy a háztartások legalább fele másodpercenként 100 megabites internetkapcsolattal rendelkezzen – mondta Csepreghy Nándor egy szakmai konferencián.
A Miniszterelnökség államtitkára a T-Systems Symposium címmel rendezett konferenciáján hangsúlyozta: Magyarországnak az új világban betöltött szerepe most dől el. A csaknem 200 milliárd forintos, jelentős részben közpénzből finanszírozott digitalizációval kapcsolatos fejlesztések javíthatják az emberek életminőségét, és hozzájárulnak az okosvárosok és -ország kialakításához.
Hozzátette: a Magyarország teljes területén biztosított szélessávú-lefedettség csak a kezdet, az igénybe vehető sávszélesség az alapja egyebek mellett a digitális képességek fejlesztésének, a gyors és a fogadóóráktól független ügyintézésnek, az olcsó és hatékony adatátvitelnek, a felhőalapú munkavégzésnek és az interaktív tanulásnak.
A versenyképesség növelése végett nagyobb sebességre és internetpenetrációra van szükség. A jelenlegi igények ugyan nem követelnek meg másodpercenkénti 100 megabites sávszélességet – ezt mutatja, hogy a magyar háztartások mindössze 5 százaléka, az Európai Unió háztartásainak kevesebb, mint egytizede fizet elő erre a szolgáltatásra -, de egy modern államban az igények teljesen mások lesznek. 2018-ra készen lesz a megfelelő hálózati infrastruktúra, és addigra a piaci szféra képviselőinek és az államnak megfelelő tartalmakat, jól működő szolgáltatásokat kell kifejleszteniük az internetfelhasználók számának növeléséhez – mondta.
Kerstin Günther, a Magyar Telekom igazgatóságának elnöke előadásában a hálózatok fontosságára és a technológia rohamos terjedésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, jelenleg percenként 200 millió e-mailt küldenek, 2020-ra minden ember 6 készülékkel rendelkezik majd, és összesen 50 milliárd eszköz kapcsolja össze a felhasználókat. Ennek megfelelően az előrejelzések szerint tavaly havonta 2,5 exabyte volt az adatforgalom, 2015-ben már 4,2 exabyte, jövőre 6,8 exabyte, és 2019-ig a mostani érték csaknem hatszorosára, 24,3 exbyte-ra emelkedik.
Az igazgatóság elnöke szerint az adatmennyiség mellett a technológia minősége is változik, az okosautók, -otthonok, -eszközök már megjelentek, emellett egyre jobban előtérbe kerül majd az úgynevezett „tactile internet”, az emberi reakcióidőnél gyorsabb kapcsolatra képes hálózat, amely például mikromásodperc alatt reagál egy esetleges közúti vészhelyzetre. Úgy vélekedett, hogy az állammal való együttműködés, a Digitális Magyarország program eredményeként Magyarország Európa élvonalába állhat a digitalizációban.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója a program eredményeként említette, hogy csökkentek az adóterhek, az állam egyszerűsítette az építésügyi szabályokat, akadálymentesítette a jogszabályi környezetet, vállalati oldalon pedig a Telekom saját errőforrásból csak idén 440 ezer háztartásnak teremt gyors széles sávú internetelérhetőséget.
Rámutatott mindeközben a piaci koncentráció egyensúlytalanságára, a méretgazdaságosság hiányára: Európában 200 távközlési szolgáltató jut 500 millió ügyfélre, míg Észak-Amerikában mindössze 4 cég szolgál ki 300 millió ügyfelet, Ázsiában pedig szintén 4 vállalat nyújt szolgáltatást 1 milliárd embernek. A hálózatoknak elengedhetetlen a beruházások ösztönzése, amihez további konszolidáció és a digitális értéklánc mentén érvényesülő egyenlő versenyfeltételek megteremtése szükséges – hangsúlyozta.
A vezérigazgató továbbá úgy vélte, az infrastruktúra mellett létfontosságú a digitális képességek fejlesztése, mivel előrejelzések szerint 2020-ra új iparágak jelennek meg, csaknem egymilliárd betöltetlen állás lesz. A hiány csökkentése céljával a Telekom elindította a Legyél te is informatikus! című pályaorientációs programját – jelentette be.
Az idén negyedszer rendezték meg az ICT iparági konferenciáját, amelyen többek között az aktuális és jövőbeli technológiai kihívásokat mutatják be…”
Forrás:
Csepreghy: A szélessávú-lefedettség csak a kezdet; Híradó.hu/MTI; 2015. november 25.
