„A nyelvi elszigeteltség elleni küzdelem eszközeként a nyelvtechnológia, azon belül is az automatizált fordítás szolgálhat.
Az Európai Bizottság megbízásából Budapesten tartotta az ELRC (European Language Resources Coordination) projekt az európai roadshowjának negyedik műhelybeszélgetését. Az ELRC kezdeményezést az Európai Bizottság hozta létre a Európai Hálózatfejlesztési Eszközök (Connecting Europe Facility) program CEF Digital ágán belül. Célja, hogy nyelvi forrásokat gyűjtsön a Bizottság által kifejlesztett összeurópai automatizált fordítóplatform számára, és ezáltal megszüntesse az európai egységes digitális piac kiépítésének útjában álló akadályokat, lehetővé tegye, hogy a digitális szolgáltatások minden nyelven elérhetők legyenek.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletén tartott workshopon a témában érdekelt mindhárom terület, a kormányzat/közigazgatás, a fordító- és a fordítást támogató ipar, valamint a nyelvtechnológiai szektor képviselői vettek részt. A műhelymegbeszélést köszöntötte dr. Princzinger Péter az Emberi Erőforrások Minisztériumából, aki üdvözölte a kezdeményezést, és hangsúlyozta, hogy a magyar nyelv technológiai támogatásával a magyar gazdaság nemzetközi szinten rendkívül fontos előrelépést tehet. Az Európai Bizottság képviseletében Mátyássy Miklós szólalt fel. Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága (DGT) magyar nyelvi osztályának vezetőjeként az európai többnyelvűségből adódó feladatokról beszélt, továbbá az e-szolgáltatások anyanyelvi egyoldalúságáról. Az európai állampolgárok mintegy 90%-a szívesebben nézi a weboldalakat a saját nyelvén, még ha beszél is idegen nyelvet.
Az ELRC részéről Stelios Piperidis tette tiszteletét. A budapestit megelőző workshopok tanulságain kívül próbálta feloldani a problémákat a jogilag védett szövegek felhasználásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy elsősorban a közigazgatáson belül fellelhető, nyílt hozzáférésű szövegek újrafelhasználása a fő cél.
Váradi Tamás, a workshop helyi szervezője, a Nyelvtudományi Intézet osztályvezetője és az ELRC magyarországi koordinátora a nyelvi elszigeteltség elleni küzdelemre hívta fel a figyelmet, amelynek eszközeként a nyelvtechnológia, azon belül is az automatizált fordítás szolgálhat. Az automatizált fordítórendszereket az emberi fordítások újrafelhasználása révén gépi tanulással készítik. A jó minőség elérése céljából kulcsfontosságú minél nagyobb mennyiségű és az adott szakterületről származó, lehetőleg többnyelvű szöveg betáplálása a rendszerbe. Az ELRC projekt a közszférában található nyílt hozzáférésű szövegeket szeretné e célból elérhetővé tenni.
A nyelvtechnológiai közösséget Prószéky Gábor, a MorphoLogic Kft. ügyvezető igazgatója, Kornai András, az MTA-SZTAKI és a Nyelvtudományi Intézet munkatársa, Makrai Márton és Oravecz Csaba, szintén az MTA Nyelvtudományi Intézet Nyelvtechnológiai osztályának munkatársai képviselték. Továbbá két technológiai partner, a Kilgray Kft. és a MorphoLogic Lokalizáció vezetői, Kis Balázs és Bessenyei Gábor rendelkezésre álltak technológia kérdésekben. Az adatok, az adatfeldolgozás és adatkezelés egyéb technológiai aspektusai szintén szóba kerültek.
A kerekasztal-beszélgetések lehetőséget adtak arra, hogy többek között a fordításszolgáltató cégek, intézmények nézőpontját is megismerhesse a hallgatóság. Közülük a Profordból Bán Miklós, az OFFI Zrt.-ből pedig Barna Attila nyilatkozott az iparág üzleti helyzetéről, a fordított nyelvekben és fordítások során felmerülő problémákról.
A jogi szempontokat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Szabványügyi Testület hangsúlyozta. Dr. Takács Nóra Emese előadása rámutatott arra, hogy számos szöveg kívül esik a szerzői jog védelme alól.
A könyvtárak mint nagy adatgyűjtemények gazdái is képviseltették magukat. Az Országgyűlési Könyvtár tisztán látta a rájuk váró feladatot, és az Országos Széchényi Könyvtár is biztosított a szíves együttműködésről, még ha szövegeik javarészt nem is a mai magyar nyelvből származnak.
A 2015. november 23-án tartott műhelymegbeszélés az első lépés, amely a helyzet feltérképezését, az érdekeltek eszmecseréjét célozta az igényekről, a jelen gyakorlatról, a teendőkről. A projekt célja a közigazgatás további szereplőit is megnyerni a magyar nyelv előtti nyelvi korlátok lebontása érdekében.”
Forrás:
Lebontanák a korlátokat a magyar nyelv előtt; nyest.hu; 2015. november 27.
