„Az MGYK március 9-én zártkörű meghívásos miniszimpóziumot tartott a budapesti Benczúr Hotelben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), a tervezett új elszámoló rendszer és az egyedi dobozazonosítás kérdéskörével kapcsolatban. A meghívott hatóságok képviselői kivétel nélkül a rendezvény legfontosabb eredményének azt tartották, hogy hamarosan egyeztetések kezdődnek az érintett hatóságok között, amely ezt megelőzően nem volt jellemző.
A mintegy három óra időtartamú összejövetel dr. Hankó Zoltán kamarai elnök, moderátor szavaival vette kezdetét, aki annak a reményének adott hangot, hogy a zártkörű meghívásos, protokollmentes miniszimpóziumon őszintén vitathatják meg az EESZT-vel, az OEP által előkészített új gyógyszertári elszámoló rendszerrel és az egyedi dobozazonosítókkal kapcsolatos kérdéseket. Miniszimpózium aktuális informatikai feladatokról. Ezután köszöntötte a jelenlévő meghívottakat: az Egészségügyért Felelős Államtitkárságról dr. Horváth Beatrix főosztályvezetőt, a NAV Informatikai Intézete igazgatóját (Gyócsi Lászlót) és helyettesét (Barcza Attilát), az Állami Egészségügyi Ellátó Központból (ÁEEK) az EESZT fejlesztésének projektvezetőjét (Szabó Bálintot) és gyógyszerész végzettségű munkatársát (dr. Bertalan Lórántot), az OEP főigazgató-helyettesét (Árki Kornélt), gyógyszerészeti főosztályvezető asszonyát (dr. Bidló Juditot) és munkatársaikat, valamint dr. Ilku Líviát a HENT gyógyszerhamisítás elleni bizottságának elnökét, továbbá a gyógyszertárak informatikai szolgáltatóinak a vezetőit. A rendezvényen – amelyet dr. Szigeti Tamással a Gyógyszertári Rendszergazdák Szövetségének elnökével együtt szerveztek – részt vettek a kamara elnökségének tagja és a területi szervezetek elnökei, illetve delegáltjai is.
Ahogy a bevezetőben elhangzott, a miniszimpózium három fő téma köré csoportosult, amelyekről vitaindító előadások hangzottak el: az EESZT és ezen belül az e-recept bevezetésének előkészületeiről, az OEP patikai elszámoló rendszerének tervezett változásairól, illetve a gyógyszerdobozok egyedi azonosítóiról.
Az első témakörben két előadás hangzott el. Először Szabó Bálint, az ÁEEK-EESZT szakmai vezetője beszélt az e-recepthez vezető útról. Mint megtudtuk, mára már elindult a rendszer fejlesztése, a központ elkészült, most a bevezetés-előkészítési időszak veszi kezdetét. A rendszer kialakításának alapgondolata az volt, hogy az egészségügyi ágazat jelenlegi heterogén informatikai hátterét konszolidálni lehessen, és amit csak lehet, azt elektronikus útra tereljék, hogy ezzel is csökkentsék az ágazat dolgozóinak leterheltségét. „Válaszolni kell a kor kihívásaira” – mondta, olyan jelentőségű változás ez az egészségügyben, mint például amikor bevezették a bankkártyákat vagy a mobilon történő fizetés lehetőségét. A rendszert nyilván nem lehet egyik napról a másikra bevezetni – figyelmeztetett. A továbbiakban kitért arra, hogy kik férhetnek hozzá a szolgáltatáshoz, majd hangsúlyozta, hogy az állampolgár be tudja majd állítani, hogy ki férhet és ki nem férhet hozzá az adataihoz!
Ezt követően a fejlesztés fő szempontjait ismertette: Minden szolgáltató ugyanazokat az informatikai rendszereket tudja majd használni, amit korábban is. Tehát, ha majd élesben működik a szolgáltatás, akkor sem kell lecserélni a korábbi szoftvereket. További szempont, hogy könnyű legyen a bevezetése – ez azt jelenti, hogy a lehető legkisebb mértékben kelljen megváltoztatni a már ismert munkafolyamatokat. Nem cél az ágazati folyamatok teljes átdolgozása sem. Fontosnak tartják, hogy amikor már lesz e-recept, akkor is lehessen még papíralapú vényt használni. Külön hangsúlyozta: nem cél a betegirányítás sem!
Az adatvédelmi szempontok ismertetése után elmondta, a rendszert „törvény, kormányrendelet és miniszteri rendelet szabályozza”, ezek közül eddig a törvényi szintű szabályozás jelent meg. Az e-recept „élesítésének” kitűzött időpontja 2017. március 1. – azonban úgy látja, hogy ezen módosíthat például az e-személyi igazolvány bevezetése.
A következőkben dr. Bertalan Lóránt az előzőekben elhangzottakhoz kapcsolódva további ismereteket osztott meg a hallgatósággal az e-receptről. Az előadó az új szolgáltatással kapcsolatban kiemelte annak tranzakciós jellegét: a hagyományos papíralapú vényeket szeretnék teljes mértékben lecserélni, terveik szerint fokozatosan. Erre két változat lehetséges, az egyik az úgynevezett birtoklásalapú. Ez gyakorlatilag egy felírási bizonylatot jelent, amit az orvostól kap a beteg, ami egyben meghatalmazásként is szolgál. A másik az azonosítás alapú, ez azonban rendkívüli korszerű megoldásokat kíván. Kiemelte az e-recept fokozatos bevezetésének fontosságát – párhuzamosan sokáig még papíron is lesz recept. Ő is hangsúlyozta, nem akartak a jelenlegi gyógyszerkiadási gyakorlaton változtatni. „Semmi piacbefolyásolás!” – jegyezte meg. A rendszer betegközpontú – folytatta, a kontroll a beteg oldaláról is megnyilvánul. Előadásában számos gyakorlati kérdésre is választ adott, majd összefoglalásként az e-recept előnyeit ismertette, például a gyógyszerészek adminisztrációs terheinek csökkentését vagy a betegbiztonság fokozását, illetve a rendszer tudományos elemzésekre való használhatóságát.
Ezt követően dr. Bidló Judit előadása következett, aki az OEP elszámolási rendszerének változásával kapcsolatos tudnivalókba engedett betekintést. Egy rövid visszaemlékezéssel kezdett: felidézte a számítógépek bevezetését a patikákban. A továbbiakban az elszámoló rendszerükkel kapcsolatban elmondta: cél, hogy legyen a jelenleginél rugalmasabb és online. Ennek kiteljesedése lesz majd az e-recept, de addig is próbálnak számos funkciót beépíteni a jelenlegi rendszerbe. A cél, hogy a gyógyszerészek valós időben megtudják, elszámolható-e az adott recept. Az új rendszer számos, eddig gondot okozó kérdés megoldásában is könnyít, a dupla vényeket vagy a növekedési hormonnal kapcsolatos expediálási és elszámolási kérdéseket hozta példaként. Az új rendszerből mindenki csak profitál – hangzott el, de vajon teljesíthető-e a 2017-es indulás? – tette fel ő is kérdést. Kiemelte, jó lenne, ha minél előbb elindulnának az érintettek között a konzultációk a határidő betartása érdekében.
A továbbiakban dr. Ilku Lívia tartotta meg az egyedi dobozazonosítókkal kapcsolatos vitaindítóját. Mint megtudtuk, az európai jogalkotó már 2011-ben elfogadta a hamisítás elleni irányelveket – azóta tudni lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor minden egyes dobozon lennie kell egy egyedi azonosítónak, valamint kötelező lesz a dézsmabiztos csomagolás. Ennek költségei a gyártókat illetik. A folyamat lényege: amikor a gyógyszer lejön a gyártósorról, kap egy egyedi azonosítót, amikor pedig expediálásra kerül, a gyógyszerész kivezeti a rendszerből. „Magyar ésszel érthetetlen, miért van erre szükség, nálunk ugyanis biztonságos, zárt a forgalmazási lánc, kívülről nem tud bekerülni gyógyszer” – mondta. 2019. február 9-től csak ilyen jelzéssel ellátott gyógyszer kerülhet forgalomba, de ezt követően még forgalomban lesznek a lejárati idejük végéig a régi és új dobozok is. Melyik hatóság ellenőriz és hogyan fér hozzá az adatokhoz? – tette fel a kérdést. Mint megtudtuk, a magyar hatóságoknak létre kell hozniuk egy nonprofit szervezetet, amely ellátja a rendszerrel kapcsolatos szakmai feladatokat. Nem kis munka ez, hiszen évi 300 millió dobozról és 150-170 millió vényről van szó. Végezetül összefoglalta az egyedi dobozazonosítók bevezetésének előnyeit.
A vitaindítókat követően konzultáció kezdődött, a feltett kérdésekre az előadók válaszoltak. A felvetett gondolatok a következő témakörök közé csoportosultak: Több hozzászóló foglalkozott az e-recept bevezetésének 2017-es időpontjával, úgy látják, ez több szempontból is nehézségbe ütközhet. A rendszer finanszírozásának kérdése is felmerült: Kit terhel majd anyagilag? – erre is próbáltak választ találni. Volt, aki kiemelte, a rendszer bevezetésének úgy lenne igazi értelme, ha az az orvosok receptíró programjában is jelentős változást hozna. Ugyanakkor számos gyakorlati kérdésre is választ kaphattak a gyógyszerészek… és amit szinte minden előadó és hozzászóló kiemelt: az érintett hatóságok között minél előbb meg kell kezdeni az egyeztetéseket.
Végezetül dr. Hankó összefoglalta elhangzottakat, majd felsorolta azokat a teendőket, amelyek szerinte a kamarának jelentenek feladatot. Kiemelte az egyeztetések megkezdésének fontosságát, aminek megszervezésére a kamara nevében kötelezettséget vállalt. Az egyeztetéseken a NAV, az Államtitkárság, az OEP, az ÁEEK, a rendszergazdák és a kamara képviseletét biztosítani kell. Fontos, hogy a költségek nagysága és viselésének terhei tisztázódjanak: a gyógyszertáraknak lehetőleg az új rendszerek bevezetése ne okozzon többletköltséget. A bevezetést megelőzően át kell nézni a vonatkozó jogszabályokat és a szükséges módosításokat végre kell hajtani. Ez azért is fontos, mert jelenleg a pénztárgépek minden változása NAV engedélyezést von maga után, aminek nemcsak a költségeit kell viselni, hanem az időigénye sem becsülhető. S ez utóbbi – a NAV online kapcsolatra alkalmas pénztárgépek üzembe állításának tapasztalatai alapján – számos, konfliktust okozó meglepetést tartogathat.”
Forrás:
Miniszimpózium aktuális informatikai feladatokról; Magyar Gyógyszerészi Kamara; 2016. március 17.
