„Készül a Jó Állam Jelentés, amely a tavalyi után már a második a sorban. A jó hazai és külföldi visszhangot kapott szakértői anyag idei változata két területen is tartalmaz újdonságot.
Az NKE Államtudományi Intézet még tavaly készítette el az első Jó Állam Jelentését. A dokumentum a kormányzati hatékonyság változásait, fejlődését vizsgálta egy autonóm, tudományosan megalapozott mérési, értékelési módszertan és adatbázis segítségével. Az intézet alapítása óta kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy kutatásai révén hozzájáruljon a modern állam és a hatékony nemzeti közigazgatás feltételrendszerének és működésének kialakításához. Az egyetem kidolgozta a Jó Állam Jelentést, amely megbízható visszacsatolást nyújt az államreform és a közszolgálat-fejlesztés eredményeiről, hatásairól. Az első Jó Állam Jelentés sajtóbemutatóján Dr. Kis Norbert, az intézmény továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese elmondta: hat hatásterületen, mintegy 150 mutatóval mérték a kormányzás minőségét. A kutatás során csak megbízható, hiteles adatokkal dolgoztak a kutatók, abban a jelentésben azonban még nem jelentek meg az úgynevezett véleménymérések eredményei. „Az idei kutatómunka azonban már erre is figyelmet fordított” – emeli ki az idei Jó Állam Jelentés egyik újdonságát Dr. Kaiser Tamás. A ma már Államkutatási és Fejlesztési Intézetnek nevezett központi szervezeti egység tudományos igazgatója hozzáteszi: a KSH közreműködésével mind a hat hatásterületen végeztek reprezentatív véleménymérést, amely a közvélemény álláspontjának megjelenésével tovább növelheti a Jó Állam Jelentés hitelességét.
A tavalyihoz képest a másik új elem a nemzetközi összehasonlítás megjelenése. Szerinte a hazai eredmények nemzetközi összehasonlítása számos módszertani kérdést vet fel, például hogy milyen országokkal, ország típusokkal érdemes összehasonlítani a hazai mérés eredményeit. Emellett fontos az is, hogy az összehasonlítás alapját képező mutatók hasonló módszertan alapján legyenek megállapítva.
Az idei Jó Állam Jelentéssel kapcsolatban most folynak a finomhangolások. Ezt segítik a hatásterületek munkacsoportjainak műhelybeszélgetései, amelynek nagyobb részén már túl vannak a szakemberek. „Az a célunk, hogy mielőtt a jelentés elnyeri végső formáját, legyen egy nyilvános szakmai vita a tudományos közösség és a téma szakértőinek részvételével”- jelzi Kaiser Tamás. Bár a kutatás már jelentős mértékben előrehaladt, azonban vannak még nyitott kérdések, ezekre is kaphatnak válaszokat ezeken a rendezvényeken. Ilyen kérdés például, hogy lehet-e mérni, és ha igen milyen mutatókkal, módszertannal a középosztály helyét, pozícióját Magyarországon. „A demokrácia munkacsoport megbeszélésén például felmerült az is, hogy mit kezdjünk a különböző külföldi kutatóintézetek méréseivel és hogyan lehet elkerülni a szűk keresztmetszeteket” –hangsúlyozza a tudományos igazgató.
Kaiser Tamás elmondta: az utóbbi időben Európában is megnőtt az érdeklődés a nemzeti szintű jelentések iránt, de még mindig csak kevés ország készít ilyet. Skóciában például egy 50 indikátort tartalmazó kormányzati értékelő rendszert működtetnek. Az ilyen nemzeti szintű kormányzati teljesítménymérések ráirányítják a figyelmet olyan speciális problémákra is, amelyekfölött a nagy nemzetközi mérések elsiklanak. A skót jelentésben például szerepelt az új otthonok számának növelése és az azzal kapcsolatos kormányzati intézkedések hatása. De ilyen lehet például a helyi közösségek kormányzati támogatása is, amit több indikátor is mér, mint például az internethasználat kiszélesítése, a skót vidék szabadidős célú kihasználtságának növelése, vagy éppen az emberek saját szomszédságukról kialakított véleményének javulása. „Érdemes tehát mérni azt is, hogy egy kormányzat mit tud tenni annak érdekében, hogy a helyi közösségek megmaradása tartós legyen”- hangsúlyozza Kaiser Tamás.
Az NKE államkutatással kapcsolatos tevékenységének szervezeti keretei is megváltoztak az elmúlt időszakban. Ennek részeként jött létre a korábbi Államtudományi Intézet alapjain az Államkutatási és Fejlesztési Intézet (ÁKFI). „Ez nemcsak egyszerű névváltozás, hiszen számos új feladattal bővült a tevékenységünk”- teszi hozzá a tudományos igazgató. Az ÁKFI egy koncentrált kutatásirányítási struktúra szervezeti kerete, amely jelenleg három kutatási egységgel működik: Államreform Központ, Sérülékeny Erőforrások Tudásközpont, Választási Rendszerek Kutatóműhely. „Továbbra is fontos feladatunk az államtudományokkal összefüggő kutatás-fejlesztési tevékenység szervezése, koordinálása és az államtudományi képzésfejlesztés támogatása”- hangsúlyozza Kaiser Tamás. A kutatási egységek ebben az akadémiai évben nemzetközi tudományos rendezvények szervezésében is közreműködtek. Ilyen volt például a 2016. május 26-án megrendezett nemzetközi konferencia, a Climatters 2016 – Országos Fenntarthatósági Szakmai Nap, melynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt. De a kutatás-fejlesztés mellett fontos küldetése az intézetnek a tudományos eredmények megismertetése, a disszemináció is. Az AKFI ettől az évtől az Acta Humana mellett már egy másik periodikát is gondoz: az Államtudományi Műhelytanulmányok című online folyóiratot, amely az intézet honlapján (www.allamtudomany.hu ) található meg.
A kutatás-fejlesztés területén különösen hangsúlyos feladat a külső kapcsolatok erősítése. Ennek megfelelően folyamatosan keresik a lehetséges partnereket, amely lehet egy másik egyetem, egy kutatóműhely, vagy akár egy helyi önkormányzat is.
Kaiser Tamástól megtudtuk, hogy az idei Jó Állam jelentést ezúttal is megtárgyalja majd az Államreform Bizottság. A jelentés mellett készül két támogató háttéranyag is: A Jó Állam Mérhetősége kiadvány a jelentés tudományos megalapozását tartalmazza, míg a már említett Jó Állam Véleménymérés a közvélemény visszajelzéseit tükrözi majd. A tudományos igazgató azt szeretné, ha a jövőben a nemzetközi összehasonlítás még erőteljesebben jelenne meg az anyagban, és a módszertani kérdések, viták jobb feltérképezést is kiemelt feladatnak tekint”
Forrás:
Úton a Jó Állam Jelentés felé; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. június 9.
