Találat: összevető mérés

Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (II. rész)

„Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (II. rész) Az Európai Bizottság idei e-kormányzati összehasonlító elemzése (eGovernment Benchmark 2020) ezúttal is az EU 27 tagjára, valamint az Egyesült Kiráyságra, Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Albániára és Törökországra, összesen 36 országra terjed ki (EU27+). Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk Magyarország relatív helyzetét az európai mezőnyben – továbbra is az EU27+ átlaga alatt, de az elmúlt két év egyik ledinamikusabb fejlődését mutatva, a visegrádi országok között a...

Részletek

Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (I. rész)

„Az Európai Bizottság idén is publikálta e-kormányzati összehasonlító elemzését (eGovernment Benchmark 2020), ami az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli alkalmazását értékeli a vizsgált országokban. Ezen országok köre az EU 27 tagján kívül kiterjed az Egyesült Kiráyságra, Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Albániára és Törökországra, összesen 36 országra. Ezeket a jelentés összefoglalóan „EU27+” nak nevezi, mi is így fogunk rá hivatkozni. Az átfogó európai értékelés ismertetése előtt nézzük meg azt, ami közvetlenül leginkább érdekelhet minket: hogyan áll Magyarország európai összehasonlításban? A jelentés...

Részletek

A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2019. november 4.

Soft Power 30: Magyarország lejjebb csúszott a békés érdekérvényesítés nemzetközi erősorában A múlt héten napvilágot látott a 2019. évi Soft Power 30 index. A Portland globális stratégiai kommunikációs tanácsadó cég és az USC Center on Public Diplomacy amerikai egyetemi kutatóhely közös munkájával kidolgozott mérőrendszer a modern közdiplomácia eredményességét hivatott visszajelezni. Azt tehát, hogy az egyes államok milyen hatásfokkal képesek nemzeti céljaikat, értékeiket kivetíteni a nemzetközi térbe – méghozzá békés eszközökkel. Mondhatjuk úgy is: ez a mérőrendszer, és a segítségével felállított ország rangsor...

Részletek

Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (II. rész)

„Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk az Európai Bizottság idei e-kormányzati összehasonlító elemzését (eGovernment Benchmark 2019), ami betekintést nyújt az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli használatába a vizsgált országokban, amely körbe az EU 28 tagján kívül Izland, Norvégia, Svájc, Szerbia, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia és Törökország is beletartozik, összesen 36 ország ( „EU28+”). Az ott bemutatott felmérési eredményeken kívül jelen összefoglalóban további megállapításokat ismertetünk a jelentésből. A digitális kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatba kerülő állampolgárok tapasztalatainak módszeres leírásával (user journey) a következő fontosabb szakaszok azonosíthatók: megfelelő szolgáltatás...

Részletek

Az Európai Bizottság 2019-es összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2019 eGovernment Benchmark (I. rész)

„Az Európai Bizottság több, mint egy évtizede publikálja éves rendszerességgel e-kormányzati összehasonlító elemzéseit (eGovernment Benchmark), amelyek betekintést nyújtanak az infokommunikációs technológiák (IKT) közszférán belüli használatába a vizsgált országokban. Ezen országok köre az EU 28 tagján kívül kiterjed Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra és Törökországra, valamint az újonnan bevont Albániára és Észak-Macedóniára (összesen 36 országra). Ezeket a jelentés összefoglalóan „EU28+” nak nevezi, mi is így fogunk rá hivatkozni. Az e-kormányzati összehasonlító elemzési keretrendszer összhangban van az EU 2016-2022-es időszakra vonatkozó e-kormányzati akciótervével, valamint...

Részletek

A digitalizáció sikeréhez a szervezeti kultúra megváltoztatására is szükség van

„Az IMD Versenyképesség-kutató Intézet 2019. évi tanulmánya szerint a vizsgált 63 ország között digitális versenyképesség tekintetében Magyarország a 44. helyen van. Az általános pozíció két mutatócsoport szerinti nagyon eltérő helyezésből alakult ki. Az egyik mutatócsoport szerint, amely – mások mellett – a technológiai fejlettséget és a fejlesztéshez szükséges pénz rendelkezésre állását méri, a 36. hely a mienk. Viszont a másik szerint, amelyik a technológiák üzleti folyamatokba integrálását, a céges rendszereknek a digitális technológiák kihasználását lehetővé tevő áttervezettségi szintjét vizsgálja, már csak az...

Részletek

Miért nincs javulás a magyar digitális kormányzati teljesítmény mérőszámaiban – a tetemes ráfordítások ellenére?

„...Kutatási témámban magyarázatot kerestem arra a dilemmára, hogy a közigazgatásban IKT fejlesztésekre fordított összegek, miért nem jelennek meg látványosan (egy felfelé ívelő tendenciát mutatva)az elektronikus kormányzat fejlettségét mérő indikátorok hazánkra vonatkozó pontértékeiben. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor fontosnak tartottam feltárni, hogy az az összefüggésrendszer, amely az Operatív Programok (OP-k) mögött meghúzódó Európai Uniós célok, valamint az OP-kalapján végrehajtott projektek (indikátorok, fejlesztések hatása) között fennáll, milyen mértékben illeszthető, a nemzetközi szakirodalomban ismert „alignment”, azaz illesztés mennyire lehet jelen, ebben a folyamatban. Az illesztést, mint lehetséges...

Részletek

Mérni annyi, mint tudni? Az elektronikus közigazgatás közösségi mérőszámairól

„A közszféra kapcsolatrendszereinek az infokommunikációs eszközök által történő átalakítása, a valódi elektronikus közigazgatás megteremtése lassan két évtizede az egyik központi témája az információs társadalom fejlesztési diskurzusainak. A fejlesztési törekvésekkel egyidősek a területet célzó szakpolitikai intézkedések eredményességét, hatásait feltárni igyekvő különböző mérések, mérőszámok. Ahhoz, hogy a mutatók valódi visszacsatolást nyújtsanak a fejlesztők és a döntéshozók számára, az elektronikus közigazgatás értékelésére használatos mérések pontos ismerete szükséges, beleértve azok tágabb kontextusát. A tanulmány, a jelenleg európai viszonylatban legszélesebb körben ismert és használt módszer, az Európai...

Részletek

Az e-közigazgatás szakmai fokmérői

„Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének Államreform Központja által végzett Jó Állam-kutatások egyik fő célkitűzése az értékalapú közigazgatási teljesítmény minél jobb megértése és számszerűsítése. Ezt a célt szolgálta a Jó Állam Jelentés Hatékony közigazgatás fejezetének szakértői által megrendezett Az e-közigazgatás szakmai fokmérői című workshop. Ennek keretében tudományos műhelyek, elméleti és gyakorlati szakértők járultak hozzá kritikai észrevételeikkel, tanácsaikkal és mérésmódszertani tapasztalataikkal a 2018-as jelentés fejlesztéséhez. Nemzetközi kitekintésként, a műhelymunka első programpontjaként Csótó Mihály, az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének vezető kutatója az Európai...

Részletek

A héten olvastuk: digitális kormányzat – 2017. december 4.

Az e-kormányzat Európában 2017-ben A szokásos állapotfelmérés újabb kiadása, ami egyben kiindulásul fog szolgálni a 2016-2020 közötti e-kormányzati cselekvési terv megvalósításának mérésénél. Ezek a legfontosabb mutatószámok: ügyfélközpontú kormányzat, átlátható kormányzat, határokon átnyúló mobilitás (más országok polgárai számára mennyi elérhetőek a szolgáltatások), alapvető funkciók (pl. eID) eGovernment Benchmark 2017 Report. Cap Gemini, 2017. november 27. Akadálymentesített közigazgatási webhelyek Új rendelkezés és szabályozás lép életbe az Egyesült Államokban 2018. januárjában. Section 508 Gets an Update: New Web Accessibility Guidelines for Government Sites Take Effect...

Részletek
Page 1 of 3 1 2 3