Digitális Jólét Program: csökken az internethasználat áfája és a digitális átalakulás kiterjed az élet minden területére

„Jövőre 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája, amely soha nem volt 20 százalék alatt. Ha a magyar gazdaság teljesítőképessége lehetővé teszi, akkor egy évvel később öt százalékra csökkenhet – mondta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje nevű konferencián.
A kialakítás és a végrehajtás során a Digitális Jólét Program sikeréhez széleskörű párbeszédre, a kormányzat, a piaci szereplők, a szellemi, társadalmi és tudományos műhelyek, valamint a nyilvánosság együttműködésére és a kormányzat aktív szerepvállalására van szükség – hangsúlyozta Deutsch Tamás.

Csak ott volt sikeres a digitális átállás, fejlesztés, ahol a kormányzat is elvégezte a rá váró feladatokat – jelentette ki az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett tanácskozáson a politikus, hozzátéve, mára e területen “a kormányzat felzárkózott másokhoz”.

“Alapvető célkitűzés, hogy a digitalizációnak mindenki a nyertese legyen” – fogalmazott, jelezve, ez megvalósulhat úgy, hogy valaki “nagyon komolyan tud előrelépni az életében”, de úgy is, hogy valakit sikerül megóvni a folyamat természetes negatív következményeitől. Hozzátette: a jövő januári áfacsökkentés az egyik eszköze annak, hogy a korábbinál is többen élhessenek az internet előnyeivel.

A miniszterelnöki biztos célként említette, hogy két éven belül érdemi eredményei legyenek a magyar oktatási rendszer digitális átalakításának, továbbá a tanárok, oktatók lehetőséget kapjanak saját digitális kompetenciák fejlesztésére, minden polgár a lakóhelyétől tíz kilométeren belül elérhessen olyan intézményt, amelyben ingyenesen fejlesztheti digitális alapképességeit, és hasonló képzésen vehessenek részt – már meglévő programok erősítésével is – a hazai kis- és középvállalkozások tulajdonosai, vezetői.

Deutsch Tamás célnak nevezte azt is, hogy Magyarország 2018-ra elérje, 2020-ra pedig meghaladja az uniós átlagot a digitális írástudás, az internethasználat és -elterjedtség, a tanárok digitális kompetenciái és az oktatás digitalizáltsága terén.

Napjainkra a digitális gazdaság részaránya Magyarország termelésében elérte a 20 százalékot, ezek a területek alkalmazzák a dolgozók 15 százalékát, és az ágazatnak fontos szerepe lesz a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatás bővülésében – mondta.

A miniszterelnöki biztos az esemény előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: noha az elmúlt években az uniós átlag többszörösével bővült a hazai GDP, “vannak nagyon komoly tartalékai még a magyar gazdaság növekedésének”, és ezek egyike a digitális gazdaság; ez lehet az a “lendítőerő”, amely a következő években egy-két százalékos további növekedést eredményezhet.

Nem problémaként, hanem lehetőségként tekintünk arra, hogy Magyarországon több mint húszezer betöltetlen informatikus álláshely van – jelentette ki Deutsch Tamás. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: a köznevelési rendszer feladata lesz felkészíteni a diákokat arra, hogy Magyarországon ma lényegében nincs olyan állás, amelynek a betöltéséhez “jelentős mértékű digitális ismeret, készség, tudás ne kellene”.

A digitalizáció nem csodaszer, de nagyon sok jelentős probléma megoldásának már a világban bevált módszere; ezt az utat akarjuk járni – fogalmazott, hozzátéve, az állam működését olcsóbbá tevő átalakuláshoz szükséges hazai és uniós források rendelkezésre állnak. A közszféra működésének átalakítására 1,1-1,2 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre, és a gazdaságfejlesztési források jelentős hányada is igénybe vehető ilyen programokra – mondta.

Jakab István (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke az esemény megnyitóján arról beszélt: az információs társadalomért dolgozók “a jövőt formáló emberek”, akik azért tevékenykednek, hogy Magyarország sikeresen őrizze meg és növelje versenyképességét. Hozzátette, a cél az, hogy “a világháló a közjót szolgáló térré váljon”.

Aranyosné Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) főigazgatója felszólalásában megemlítette: kontinensünkön az informatikai esélyegyenlőségnek ma az a feltétele, hogy minden európai polgárhoz eljusson az internet. Kiemelte, hogy Magyarország két évvel korábban, már 2018-ban eleget tesz annak az uniós célnak, hogy minden polgár számára hozzáférhető legyen a szupergyors szélessávú internetes hálózat. Európa nagyot léphet előre, ha egységes programot dolgoz ki az esélyteremtésre – közölte.”

—-

„…Parragh: nélkülözhetetlen a digitális technikák oktatása
A digitális technikák oktatása nélkülözhetetlen, fontos, hogy a digitális eszközöket ne csak otthon használják a gyerekek, hanem az iskolákban is tanuljanak meg dolgozni, valós feladatokat megoldani velük – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Budapesten, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen.

Parragh László kifejtette, a vállalkozói társadalom tagjainak többsége az életkorából fakadóan távolabb áll a mai kor technikáitól, a vállalatvezetők félnek az informatikától, demotiváltak, nem ismerik a digitális eszközök működését, ami hátrányt jelent számukra. A helyzet megoldásában segít például az MKIK közreműködésével létrejött Vállalkozz digitálisan! című projekt, amellyel egyebek mellett bemutatható, hogy a digitális technológiák alkalmazása milyen előnyökkel jár a vállalatirányításban.

Beszámolója szerint a program kéthetes indulása óta nagy az érdeklődés a vállalatok körében. Felidézte: a projekthez csatlakozó vállalkozások többek között ingyenes és személyes informatikai auditban és tanácsadásban részesülnek, valamint egy olyan minősítést adnak a cégeknek, amelynek segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatokon.

Új életet lehet az NFM az eMagyarország-programba
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára a Nemzeti infokommunikációs stratégia eddig elért eredményeit ismertetve a négy alappillér – digitális infrastruktúra, digitális kompetenciák, digitális állam, digitális gazdaság – közül szintén az oktatást emelte ki.

A stratégia részeként több GINOP programot is említett, így például az oktatási intézmények és az infokommunikációs vállalatok közötti együttműködés támogatásáért indított, illetve az MKIK vezetésével létrehozott, a vállalkozások infokommunikációs (IKT) ellátottságát ösztönző, motivációs, szemléletformáló és kompetenciafejlesztő programot.

Beszámolt arról is, hogy a tervek szerint 2018. december 31-ig 1500 eMagyarország pontot korszerűsítenek, lehetővé téve a magánszemélyeknek – főleg a számítógéptől, internettől eddig elzártaknak – a digitális készségek fejlesztését.

Magyar Telekom: a digitalizáció nem választás kérdése
A digitalizáció nem választás kérdése, az viszont a mi döntésünk, hogy elszenvedői vagy aktív résztvevői legyünk a változásnak – mondta a Magyar Telekom vezérigazgatója csütörtökön, az Információs Társadalom Parlamentje című rendezvényen Budapesten.

Christopher Mattheisen szerint a digitális jólét azt jelenti, hogy “alkotóivá válunk a folyamatnak és az elkerülhetetlen változást tudatosan javunkra fordítjuk”, ami a vállalkozásoknál nagyobb hatékonyságot, jobb versenyképességet, a lakosság számára jobb életminőséget eredményez, a nemzetgazdaságnak pedig fenntartható fejlődést.”

Forrás:
Párbeszéd is kell a Digitális Jólét Program sikeréhez; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2016. június 16.
Deutsch: párbeszéd is kell a Digitális Jólét Program sikeréhez; Híradó.hu/MTI; 2016. június 16.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, Internet, közigazgatási informatika, művelődés, távközlés
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , , , , , , , , , .
Közvetlen link.