„Első látásra a kérdés sem tudományosnak, sem nehezen megválaszolhatónak nem tűnik. Nem tűnik tudományosnak, mert túlságosan praktikus, valami olyasmihez hasonlít, mint hogy „lehet-e téli gumit használni nyáron”, vagy valami hasonló. És nem tűnik nehezen megválaszolhatónak sem, hiszen sejthető, hogy bizonyos jogi problémák esetén a Google jól fog működni, míg más problémák esetén kevésbé.
Ami mégis indokolja a kérdésfeltevést, az két megfontolás.
a) (A keresőkérdés, mint intralingvális átfordítás) Az első, hogy mindnyájan érezzük, hogy a Google használata esetén, a jogi problémáinkat megragadó keresőkérdéseink megfogalmazásakor a hétköznapi nyelv és a jogi szaknyelv, a jogi szövegek és az interneten található hétköznapi nyelven megfogalmazott szövegtöredékek ezreinek viszonyáról is szó van. Ha azt a kérdést firtatjuk, hogy egyáltalán mi történik akkor, amikor megkérdezünk egy keresőrendszert, akkor könnyen belátható, hogy egy többszörös nyelvi konverzióról, (intralingvális átfordításról) is beszélünk. Hiszen a jogi problémánk megfogalmazásakor azt kereső-kifejezésekké redukáljuk, és az, hogy ez a redukció mennyiben eredményez majd inkább jogi szakkifejezéseket, vagy inkább hétköznapi fogalmakat, vagy a kettő keverékét, nagyban múlik azon, hogy mi magunk kik vagyunk, és mennyi előismeretünk van az adott problémáról. A kérdés most már ebben az esetben az lesz, hogy a különböző pontossággal, és nyelvi mix formájában feltett kérdéseinkre a Google milyen válaszokat fog adni.
b) (A keresőmotor-építés, mint intralingvális átfordítás) Ez pedig elvezet egy másik problémához bennünket. Mi történik a Google belsejében? Mit csinál ez a rendszer és mit csinál másképp, mint a korábbi rendszerek? És főképp: mit csinál sokkal jobban, mint a korábbi rendszerek, amely miatt csaknem elsöprő lett a fölénye az internetes keresések világában, sőt, valójában sokunk számára
szinte az egyetlen kapuként szolgál magához az internethez is…”
Forrás:
Alkalmas-e a Google jogi problémák megoldására?; Ződi Zsolt; A jog nyelvi dimenziója. Prudentia Iuris (31) című kötetben, ISBN 978-615-5536-07-6; Bíbor Kiadó, Miskolc; 283-296. oldalak (pdf)
