gazdaságinformatika

A digitális gazdaságban tízezrek kellenének azonnal

Szerző: 2016. október 2.No Comments

„Szinte nincs olyan tájékoztató, szakmai fórum, konferencia a hazai infokommunikációs szektorban, amelyen nem játszik meghatározó szerepet a szakemberhiány témája, illetve az, hogyan lehet orvosolni ezt a problémát. Arra vonatkozóan több becslést is lehetett hallani, hogy mennyi informatikus, szoftverfejlesztő tudna szinte azonnal elhelyezkedni itthon.
Számuk meghaladhatja a 20 ezret, és bár ma már mindenki látja, hogy nagy a baj, egyelőre kevés előrelépés történt. Az már néhány éve megfigyelhető, hogy az ágazat vállalkozásai igyekeznek előremenekülni. Felsőoktatási intézményekkel, sőt már középiskolákkal is kialakítanak együttműködéseket, de vannak olyan iparági kezdeményezések, amelyek az általános iskolásokkal is igyekeznek megismertetni és megszerettetni az informatika világát, illetve a sztereotípiákat ledöntve a nőket is próbálják becsábítani erre a területre. Az előremutató próbálkozások közé tartozik a Kutatók Éjszakája, amit éppen ma tartanak, és az IKT ágazat cégei számára újabb lehetőséget kínál, hogy megteremtsék az utánpótlás alapjait.

Ahhoz azonban, hogy érdemben kezelhessük a problémát, az állam jelentős közreműködésére van szükség, és nem csak a köz- és felsőoktatási rendszer átalakításával, de a felnőttképzés helyzetbe hozásával is. A héten rendezett Internet Hungary egyik előadója mutatott rá, hogy az alacsony hozzáadott értékű összeszerelő munkák helyett a magas hozzáadott értéket képviselő, „nem rutinizálható” munkahelyekre kell összpontosítania napjainkban egy országnak, ha versenyképes akar maradni. A felnőttképzés pedig arra ad lehetőséget, hogy egy gazdaság gyorsan reagáljon a változó globális igényekre, ezért lenne minél fontosabb annak fejlesztése.

Az persze egyértelmű, hogy a munkaerőpiac kínálati oldalán megjelenők közül nem alkalmas mindenki arra, hogy informatikussá képezzék át. Azt is látni kell azonban, hogy vannak olyan kódírási tevékenységek is, amelyek inkább csak megfelelő szakmai alapokat igényelnek, és nem kimagasló tudást, kreativitást és sok esetben intuíciót, így azoknál be lehetne vetni a frissen átképzetteket is, arról nem is beszélve, hogy ezzel új perspektíva nyílhat meg számukra.

A szoftverfejlesztés, a felhőalapú megoldások, a hatalmas adatmennyiség hatékony kezelése mind olyan terület, amelyen óriási beruházások nélkül is komoly eredményeket lehet elérni. Az új technológiák esetében éppen ezért van keresnivalójuk a tőkeerősnek egyáltalán nem nevezhető magyar vállalkozásoknak is, feltéve, hogy hozzá tudnak férni a megfelelő szakemberekhez, tehetségekhez, és meg tudják tartani őket.

Hogyan oldható meg az informatikushiány?
Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft., ügyvezető igazgatója
A szoftverfejlesztési piacról általánosságban is elmondható, hogy munkaerőhiánnyal küzd, de van néhány felkapottabb technológia, amelyekben még nagyobb kihívást jelent szakembereket találni, mint például az analitika vagy a felhőalapú megoldások. A vonzó munkáltatói márka hozzásegít minket, hogy megtaláljuk azokat a kollégákat, akikre a fejlesztéseinkhez szükség van. A kevésbé vonzó cégek már nagyobb bajban vannak, és erre a problémára az lehet a megoldás, ha nő az informatikai képzésben végzettek száma és tudása is. A megfelelő oktatási rendszer mellett fontos, hogy legyen egy pozitív hangulat, folyamatos tájékoztatás a lehetőségekről, hogy a fiatalok szívesen válasszák a mérnöki, informatikai pályát.

Magyari Andrea, az NNG Kft. HR-vezetője
Az NNG aktív szerepet vállal az IT-szektorban évek óta érezhető szakemberhiány elleni küzdelemben. A tapasztalt és tehetséges szakemberek felkutatásán és bevonzásán túl erősen hiszünk az úgynevezett „early attraction” aktivitások közép- és hosszú távú eredményeiben. Támogatunk például olyan kezdeményezéseket, amelyek pályaválasztás előtt állók, valamint a nők körében népszerűsítik a programozói szakmát, ilyen többek között a Skool. Egy évvel ezelőtt pedig elindítottuk saját fizetett gyakornoki programunkat szoftverfejlesztők részére, mellyel az a célunk, hogy házon belül neveljük ki az utánpótlást. Az idei évben együttműködést kötöttünk a Codecoollal, ahol informatikai képzést nyújtanak pályaváltók számára is.

Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára
Rövid távon két eszköz lehetséges: a rövid ciklusú intenzív képzések szélesítése, melyek keretében 4-18 hónap alatt különösebb előképzettség nélkül ezrek juthatnak versenyképes jövedelemhez informatikai állásban elhelyezkedve, valamint a munkaerőimport. 3-4 éves távlatban jelentős eredményt hozhat, ha az informatikai szakképzést sikerül gyökeresen átalakítani. A felsőoktatásban többszörösére kell emelni a felvettek számát, csökkenteni a lemorzsolódást és interdiszciplináris képzéseket kell indítani. Szoros együttműködésre van szükség a szakmával, az oktatási rendszernek jobban át kell éreznie a piaci igényeket, és elengedhetetlen a széles körű pályaorientációs kommunikáció és a szakma presztízsének növelése.

Palkovics László , az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára
A kormány azért kezdett a felsőoktatás és a szakképzés átalakításához, mert azok korábban nem voltak összehangolva szorosan a munkaerőpiaci igényekkel. Cél, hogy a magyar egyetemek, főiskolák felvegyék a lépést az informatikai és digitális fejlődéssel. Az informatikai képzési területen a 2016/2017. tanévben már 372 hallgató számára biztosít duális képzési helyet 11 felsőoktatási intézmény 84 partnerszervezettel együttműködésben, ami mintegy hétszer több, mint az előző tanévben. A nem duális képzésekre is nőtt idén a felvettek száma. A szakmaszerzés is könnyebb lett, valamint a kormány munkaerő-mobilitási támogatásokat léptet életbe 2017-től, ezenkívül vizsgálja a járulékok fokozatos csökkentésének lehetőségét is.

Szentkuti Gabriella, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója
Az informatikushiány kizárólag az oktatási intézmények és az iparági szereplők közös fellépésével oldható meg. Ehhez pedig elengedhetetlen az oktatási infrastruktúra folyamatos fejlesztése, amelyet a Microsoft a programozás oktatásával és az egyetemek, valamint a közép- és általános iskolák, tanárok és diákok számára biztosított ingyenes szoftverekkel támogat. A digitális tudás korunkban szinte egyenlő a versenyképességgel, ezért a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedését és az informatikushiányt az oktatás támogatásával tudjuk a leginkább segíteni hosszú távon. Ez elengedhetetlen, ha lépést kívánunk tartani a fejlett országok gazdaságait már meghatározó technológiai forradalommal.”

Forrás:
Tízezrek kellenének azonnal; Kalocsai Zoltán; Világgazdaság Online; 2016. október 2.