gazdaságközigazgatás: magyarközigazgatási informatika

Speciális jelentések az állam működéséről

Szerző: 2016. október 16.No Comments

„A Jó Állam jelentéshez idén úgynevezett speciális jelentések is készültek, amelyek az állam működésének olyan nagy területeiről próbálnak átfogó képet adni, mint például a honvédelem, a rendészet vagy az adózás rendszere. Az elkészült tanulmányokról a Jó Állam szakmai napok keretében rendeztek műhelyvitákat az NKE Ludovika Campusán.

„Már az első Jó Állam Jelentés megjelenésekor megfogalmazódott az igény, hogy az állammal kapcsolatos kutatások terjedjenek ki speciális területekre is”- mondta a rendészeti jelentés műhelyvitáján Dr. Kaiser Tamás. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézet tudományos igazgatója szólt arról a folyamatról, amely 2013 óta zajlik az egyetemen a jó állam kutatásokkal kapcsolatban. Hozzátette, hogy a mostanra elkészült speciális jelentéseket egy külön kiadványban jelentették meg, és ezt a Jó Állam szakmai napok keretében vehették kézbe először az érdeklődők.

A rendészeti speciális jelentésben vizsgálták a kutatók a rendőrségi munka teljesítményét, hatékonyságát, minőségét. Tihanyi Miklós rendőr őrnagy, az RTK közbiztonsági tanszékének oktatója elmondta, hogy 4 megyei főkapitányság és 50 rendőrkapitányság bevonásával történt a mérés, amelynek során olyan minőséget befolyásoló tényezőket is vizsgáltak, mint a rendőrségi állomány létszáma, képzettsége, morális helyzete és technikai felszereltsége. A rendőri munka eredményességét a demográfiai tényezők is jelentősen befolyásolják, erről Mátyás Szabolcs őrnagy beszélt előadásában. Az RTK adjunktusa ilyen tényezőknek tartja a településszerkezetet, a településen élő nők és férfiak arányát, a közút és vasúthálózatot is.

Dr. Boda József ny. nemzetbiztonsági vezérőrnagy előadásában szólt arról, hogy ez a speciális jelentés azokat az eredményeket is tartalmazza, amelyeket az elmúlt években sikerült elérni a kormányzatnak a rendészet területén. Így például láthatóbbá vált a rendőri jelenlét az országban, csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, szigorodtak a büntetési tételek és életpályamodellt vezettek be a rendőröknél. Az RTK dékánja szólt arról is, hogy az elért eredmények a rendészeti szervek szorosabb együttműködésének is köszönhetők. Prof. Dr. Kerezsi Klára kriminológus szerint a bűncselekmények csökkenő száma nem magyar sajátosság, hanem világtendencia. A Rendészettudományi Doktori Iskola vezetője szerint a speciális jelentés lényege az, hogy a kormányzati működés egyik területéről adjon egy általános értékelést.

Az átfogó honvédelmi jelentés műhelyvitáján Dr. Boldizsár Gábor ezredes elmondta, hogy a magyar honvédségnek képesnek kell lennie a megújulásra, ezért a honvédelemmel kapcsolatos jelentéseknek is változáskövetőeknek kell lenniük. A speciális jelentés főbb területeihez tartozik a honvédelem rendszere, a társadalom és a honvédelem kapcsolata, a védelemgazdaság és a nemzetközi összevetés. A Hadtudományi és Honvédtisztképző kar (HHK) dékánja szerint a jelentés egy újszerű bemutatása a haderőnek, az ország honvédelmi képességeinek, amely hozzájárulhat egy bővebb, a honvédelem rendszerét átfogóan bemutató kiadványnak. Boldizsár Gábor hangsúlyozta az úgynevezett nemzetvédelmi humántőke szerepét, amelynek a fejlesztését kulcskérdésnek tartja. A jelentés összességében megállapítja azt is, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar honvédség átlagos és arányos haderővel rendelkezik, de az ország védelmi kiadásai alacsonyak.

„A versenyképesség össznemzeti kérdés” – mondta az állami versenyképességet javító, vállalkozóbarátabb üzleti környezet kialakításának lehetőségről készült jelentést tárgyaló műhelybeszélgetésen Prof. Dr. Csath Magdolna. Az NKE egyetemi magántanára előadása elején nemzetközi és hazai jelentések adatait is ismertette, amelyek egyaránt azt mutatják, hogy különösen az értékrend, az intézményrendszer, az innováció és az oktatás területén van jelentősebb lemaradásunk a versenyképességi rangsorokban. A felmérések szerint ezen tényezők közzé tartozik a többi között a jelentős bürokrácia, a korrupció, a feketegazdaság, a protekcionizmus és az agyelszívás is. Elhangzott, hogy a kormánydöntések átláthatóságán is van mit javítanunk, de a cégek innovációs képességét is alacsony szintűnek találják a különböző mérések. A jelentésben megfogalmazódnak jó nemzetközi gyakorlatok: a brit, ausztrál és amerikai példákból azt a következtetést lehet levonni, hogy valamennyi ország nagy hangsúlyt fektet a világos, logikus és egyszerű szerkezetű adórendszer megteremtésére. A versenyképességhez emellett a többi között kisebb bürokráciára, a képzés színvonalának növelésére, korszerűbb infrastruktúrára, és az innovációt támogató gazdaságpolitikára van szükség. Ezeket erősítette meg hozzászólásában Turóczy László, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is, aki szerint a munkaerőhiány is egyre nagyobb gondot okoz ma Magyarországon.

A vállalkozások adózásával kapcsolatos méréseket és az ebből következő megállapításokat ismertették részletesebben az Adóbürokrácia jelentés műhelyvitáján. Szepesi Balázs, a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ stratégiai igazgatója szerint az adórés csökkentése terén komoly eredményeket értünk el az elmúlt években, de a KKV-k adminisztrációs terhei továbbra is aránytalanul nagyok. Emellett az adószabályok gyors változása is komoly terhet jelent az adórendszer minden szereplőjére. Szerinte az adózás bizonyos bonyolultabb területein érdemes lenne a könyvelők és az adótanácsadók szerepét, míg az egyszerűbb ügyekben az adózók és az adóhatóság közvetlen kapcsolatát erősíteni.

Nobilis Benedek, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője szerint is szükség van a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére, de ez valószínűleg egy hosszabb folyamat lesz. Szerinte az adózás egyszerűsítése mindenképpen érdeksérelmeket okozhat az ágazatban, ezért egy átgondolt, alapos munkára van szükség. De a jobb kommunikációval és az oktatás erősítésével is sokat lehetne javítani ezen a területen.

Siklós Márta, az Adótanácsadók Egyesülete általános alelnöke szerint nemcsak a szabályozás bonyolultságával, hanem annak érthetőségével is komoly gond van az adózásban. Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazgatója pedig azt javasolta, hogy a későbbi mérésekbe ne csak a kkv-kat, hanem a nagyvállalatokat is vonják be, hiszen így a jelenleginél átfogóbb képet kaphatunk a területről.

„Az igazságszolgáltatással kapcsolatos kutatások még az elején járnak, a most megjelent tanulmány azt vázolja, hogy az elkövetkezendő években milyen módszerekkel lehetne mérni ezt a területet”- mondta az Igazságszolgáltatási jelentés műhelyvitáján Prof. Dr. Kengyel Miklós. A Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára szerint a mérésekhez olyan indikátorokat lehetne használni, mint például az közigazgatási tárgyú peres ügyek száma, az elsőfokú ítélet ellen fellebbezési arányszám, vagy a két éven túl befejezett polgári peres ügyek száma. A kutasához például a bírósági statisztikai adatokat, az OBH elnöki beszámolóit, vagy a bírósági statisztikai évkönyvek információit is felhasználnák. A tervek szerint 1250 közigazgatási és 600 polgári és munkaügyi perben hozott ítéletet vizsgálnának a kutatók. A rendezvényen részt vevő Handó Tünde, az OBH elnöke egyetértett azzal a javaslattal, hogy a mostaninál sokkal több bírósági határozatot kellene nyilvánossá tenni, ehhez azonban szerinte komoly informatikai fejlesztésre lenne szükséges. A bírósági szervezet vezetője jónak tartja a tervezett kutatást, de szeretné, ha ennek során minél több olyan szakembert is megkérdeznének, akik napi szinten foglalkoznak az igazságszolgáltatással.

A Jó Állam Jelentésről további részleteket a Bonum Publicum egyetemi magazin novemberi számában olvashatnak.”

Forrás:
Speciális jelentések az állam működéséről; Szöőr Ádám; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2016. október 13.