„…Aarhus, mint sok európai város, megpróbálja újraépíteni kapcsolatát polgáraival, vagyis új kormányzási modellekkel kísérletezik, hogy tovább erősítse a közösségi részvételt. Nagyon érdekes volt az a mód, ahogyan a város a lakosokkal való kapcsolatát alakítja, ahogy ösztönzi az embereket, hogy gondolják újra, mit is jelent a demokrácia.
Mindez még érdekesebb, ha visszaemlékezünk, mivé lett Aarhus az utóbbi évtizedekben. A korábbi nagy kikötő-gazdaságra épült, mégis átlagos kisváros idegenforgalmi célpont lett óriási kreatív és kulturális gazdaságával (az Aarhus-i egyetem a legnagyobb Skandináviában), de nem csak a turisták (itt olvashat a város turisztikai vonzerejéről), hanem a városfejlesztők számára is, és erről fog tanúskodni, hogy jövőre Aarhus Európa Kulturális Fővárosa lesz.
Aarhus jómódú város, de mégiscsak szembesül olyan társadalmi kihívásokkal, mint a többi európai város. A jóléti rendszert veszélyeztetik a demográfiai változások és a pénzügyi korlátok. A társadalmi, gazdasági és környezeti jóléti társadalom fenntartásához és fejlesztéséhez szükség van arra, hogy a társadalom minden rétege gondolja át, hogyan működhetnek együtt. A város csak polgárai közreműködésével képes megteremteni gazdagságát.
Nagyon sok kitűnő helyi kezdeményezés van a társadalmi kihívások kezelésére, a felelősség megosztására, a köztulajdon erősítésére, és mindez jó alapot teremt a közösségi közszolgáltatás felé, amit a CHANGE! (VÁLTOZÁST!) című, Aarhus közreműködésével folyó projekt tűzött ki célul. A fontos kulcsszavak kétség kívül az „újragondolás” és az „új polgárság”. A legfőbb kezdeményezések az alábbiak.
A „gondoljuk újra” nemcsak Aarhus 2017 jelszava, hanem a helyi kormányzat alapvető filozófiája is. Az Aarhus 2017 az olyan megszokott értékek újra-gondolásáról szól, mint a demokrácia, a fenntarthatóság és a sokféleség. A helyi kormányzat elkötelezett arra, hogy párbeszédbe kezdjen a polgárokkal és helyi politikáját az emberekkel együttműködve alakítsa.
Az elkötelezettség legjobb példája az Aarhus Polgári Bizottság. 8 politikus és 8 helyi polgár a tagja, akiknek feladata „a városi közigazgatási gyakorlat megkérdőjelezése és új városi polgári gyakorlat megteremtése”. Az önkéntes polgárokat innovatív összejöveteleken (úgynevezett vacsora vendégségeken) választották ki a városháza falain kívül, hogy új hangokat lehessen hallani. A bizottsági tagok egyik feladata a politikusok, a tisztviselők és a lakosok szerepének és feladatainak újragondolása, továbbá a közszolgáltatás új, kooperatív modelljeinek kigondolása és a politikusok és a polgárok közötti kommunikáció forradalmasítása. A bizottság a helyhatóság mellett tanácsadó szerepet tölt be. Elnöke nem politikus, hanem az egyik helyi polgár. A helyi politika elvárja, hogy a Bizottság új elképzeléseket, új elgondolásokat alakítson ki.
Aarhus okos város, ICT platformjain keresztül dialógust folytat a lakosaival és meghallgatja javaslataikat (digitális szomszédság, Digital Neighbourhood). Emellett bátorítja a közösségi megmozdulásokat és a lakosok ötleteinek megosztását (Ötlet-katalógus), kipróbálja a részvételi költségvetést, egy kísérleti projekt keretében vizsgálja, hogyan lehet felhasználni a személyes költségvetést a munkába állásra kész munkanélküli lakosok esetében. A városi kormányzat keresi az új lehetőségeket arra, hogy miként lehet ösztönözni az egyszerű polgárokat a változás hajtóereje szerepének betöltésére…
Aarhus másik fontos változás-teremtője Paul Natorp, a Sager der Samler egyik alapítója. Ez a non-profit szervezet kapcsolatot épít a helyi lakosok között és kezdeményezésekre készteti őket. Nagyon vonzó jelszavuk – ”mindennapi aktivitás” – azt fejezi ki, hogy a társadalom minden tagja felelős a közös jövő alakításáért, akár környezeti vagy társadalmi kihívásról van szó. Számos újító kezdeményezésük van, amit Európa más országaitól tanultak. „Szociális Egészség” nevű mentorprogramjuk jó példája az úgynevezett közösség vezérelt közszolgáltatásoknak – ami a CHANGE! (VÁLTOZÁST!) projekt fő fókusza. A program keretében az orvostanhallgatók a hídépítők, akik hátrányos társadalmi helyzetű embereket segítenek egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az Aarhus-i Egyetem most vizsgálja, hogyan lehet ezt a módszert az egész városra kiterjeszteni.
A fő kérdés, mellyel ma Aarhus szembenéz, ugyan az, ami a CHAGE hálózat fő kérdése: hogyan lehet a lakossági törekvéseket beépíteni a közszolgáltatásba, hogyan lesz ezzel együttműködő, hatékony és közösségvezérelt a közszolgáltatás, és hogyan lehet ezt városi léptékben is megszervezni. Milyen stratégiával lehet ezt a folyamatot vezérelni és koordinálni? Tine Holm Mathiasen, a polgármesteri iroda közrészvételi koordinátora így fogalmazott: „Ha változtatsz, akkor a megoldás része leszel”. Biztos vagyok benne, hogy érdemes figyelni, mi történik Aarhusban a következő években, hogyan fognak a város vezetői szakítani a szokásokkal.”
Forrás:
A demokrácia újragondolása Aarhus „mindennapi aktivistáival” és a megszokásokkal szakító „Givisme” kultúrával; Szigeti Böröcz Ferenc; URBACT III. Program Nemzeti Tájékoztatási Pont Magyarország; 2016. október 24.
