„A sikerhez vezető út a sikerhez vezető utakat propagáló elméletekkel van kikövezve. Nincs végleges és örökérvényű recept a sikerhez, de az ésszerű innovációra, a győztes attitűd mögötti gondolkodásra többféle, egymás mellett is megélő elmélet létezik. Ezek közül az egyik legnagyobb hatást talán a design thinking (vagy magyarosítva: a designgondolkodás) váltja ki mind a mai napig, ami egy egyszerű, ám elegáns gondolatra épít: egy cég legyen nyitott az emberek hangjára, és azt ő valós igényeikből, problémáikból kiindulva fejlessze termékeit.
A design thinking mint módszer nem ma indult hódító útjára: már 1962-ben tartottak konferenciát Londonban híres designerek részvételével a designgondolkodás mérnöki, ipari és építészeti ágazatokban betöltött szerepéről. A designerek egyedi formanyelvének katalogizálásának azonban jóval mélyebb kutatás indult meg olyan egyetemeken, mint a Stanford vagy az MIT, azt keresték ugyanis, melyek a különböző területeken dolgozó, sikeres designerek gondolkodásának fő jellemzői és hogyan meríthet ebből a gondolkodásból egy-egy üzleti döntéshozó. A módszer leghíresebb evangelistája a Szilícium-völgyben székelő, tanácsadócég, az IDEO vezetője, Tim Brown (a designerek szerepéről szóló, kapcsolódó előadását itt lehet megtekinteni), aki a design thinking sikeres innovációban betöltött szerepéről olyan orgánumokban közöl rendszeresen jegyzetet, mint a Harvard Business Review vagy a Wall Street Journal.
Jellemző a design thinking szemléletre az, ahogyan Tim Brown személyes blogjában, mintegy demokratikusan vitára bocsátja saját, HBR-ben megjelent definícióját az olvasók között. Az ő olvasatában egyébként a design thinking nem más, mint olyan diszciplína, amely a designer érzékenységét és módszerét felhasználva párosítja az emberek igényeit technológiai szempontból megvalósítható és üzletileg is sikeres stratégiákkal.A kreatív erő
Sokat hallhatjuk a brainstroming és az outside-the-box kulcsszavakat, de az ezekben lakozó, potenciális üzleti siker már jóval kézzelfoghatóbb, mint ezek a buzzword-ök. A legtöbb nagyvállalat nehezen reagál a „rohanó világunk” technológiai változásaira, napról napra új üzleti modellek jönnek létre, évszázados szakmák szűnnek meg, hogy átadják a helyüket eddig sosem látott hivatásoknak. Az ötletek felezési ideje jóval gyorsabb, mint bármikor korábban volt, ezért azok a szervezetek, amelyek a saját bejáratott, éppen ezért komfortzónán belül eső termékfejlesztési és innovációs folyamataikon nem tudnak változtatni, hamar hátrányba kerülhetnek, akár frissen a piacukra lépő szereplőkkel szemben is.
A design thinking éppen abban kínál mind az innovatív kkv-knak, mind a nagyvállalatoknak lehetőséget, hogy hasonló esélyek mellett vehessék fel a versenyt egymással sőt, önmagukkal.Empátia és visszacsatolás
A módszertan első és legfontosabb eleme ugyanis a tájékozódás a potenciális ügyfelek körében: mi is valójában a probléma, mik az ügyfelek pontos motivációi, drive-jai, milyen mintázatok rajzolódnak ki a különböző ügyfélcsoportok és -szegmensek között. Ez a fajta empátia az, amelyre a nagyobb cégek éppen a belső folyamataik szabályozottsága és kötöttségei miatt kevésbé nyitottak, és amelyben egy kisvállalkozás igazán újat mondhat, nem is beszélve azokról a tágabb értelemben vett közösségi szempontokról, mint a fenntarthatóság vagy éppen egy új üzleti modell kialakítása (elég csak a sharing economy megoldásokra gondolni, mint a hazánkban egyébként elvérző Uber, vagy az ingatlanpiacot átalakító Airbnb). A termékfejlesztés, a működő prototípus legyártása csak ezután következik, de nem laboratóriumi körülmények között, hanem a folyamatos visszacsatolásra építve.Meglehet, hogy maga a termék, amelyet kialakít egy cég, elfejlődik az eredeti célkitűzéseitől, ugyanis mélyebben megszondázva a saját közönségüket egy egészen új irányba indulnak el a gondolkodás során. Ez nem baj sőt, a korai bukás ugyanis jelentős költség- és időmegtakarítást jelenthet egy vállalatnak. A design thinking egyik legfontosabb tanulsága a nyitottság: a magába burkolózó, rugalmatlan struktúrák eleve bukásra vannak ítélve a legújabb korban, míg a közösség erejében és kreativitásában hívő cégek bízhatnak a sikerükben.
A kkv-k számára ma már számtalan tréning és kurzus kínálja Magyarországon is a designgondolkodás elsajátításának lehetőségét, és az interneten számos, szabadon hozzáférhető tanulmány, előadás, webinar segíthet abban, hogy tájékozódjunk a módszertan legfontosabb elemeiről.További olvasnivaló
- A Stanford Egyetem webinarjai a design thinkingről
- A Forbes cikke a design thinking hasznáról a startupok számára
- A design thinkinggel foglalkozó IDEO honlapja
- A Harvard Business Review cikkje a design thinking evolúciójáról
- A Creativity at Work cikke a design thinkingről mint innovációs stratégiáról
”
Forrás:
A rugalmasság útja: a design thinking; VS.hu; 2016. december 23.
