„Az Európai Bizottság a mai napon szakpolitikai és jogi megoldásjavaslatokat terjesztett elő az európai adatgazdaság kiteljesítése céljából, mely részét képezi a 2015 májusában ismertetett digitális egységes piaci stratégiájának.
Az Európai Bizottság a mai napon szakpolitikai és jogi megoldásjavaslatokat terjesztett elő az európai adatgazdaság kiteljesítése céljából, mely részét képezi a 2015 májusában ismertetett digitális egységes piaci stratégiájának.
A Bizottság azért foglalkozik ezzel a kérdéssel, mert az EU jelenleg nem kamatoztatja teljes mértékben az adattechnológiákban rejlő lehetőségeket. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, fel kell számolnunk a tagállamok közötti szabad adatáramlást indokolatlanul hátráltató akadályokat, és több tekintetben is javítanunk kell a jogbiztonságot. A ma közzétett közlemény szakpolitikai és jogi megoldásokat vázol fel az európai adatgazdaságban rejlő potenciál kibontakoztatása céljából. Ezenfelül a Bizottság két ízben nyilvános konzultációt indított, továbbá szakmai vitát kezdeményezett a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, hogy meghatározza a soron következő lépéseket.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Fontos, hogy az adatok – egyetlen adattérben, országhatárokra való tekintet nélkül – szabadon áramolhassanak a különböző helyszínek között. Európában az adatáramlást és az adathozzáférést gyakran hátráltatják a lokalizációs szabályok és más technikai, illetve jogi jellegű akadályok. Ha azt akarjuk, hogy az uniós adatgazdaság növekedést generáljon és munkahelyeket hozzon létre, hasznosítanunk kell az adatokat. Ehhez azonban gondoskodnunk kell az adatok elérhetőségéről és elemzéséről. Szigorú, a személyes adatokat és a magánéletet hatékonyan védelmező szabályozásra épülő összehangolt páneurópai megközelítést kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy a legtöbbet hozzuk ki az adatok által kínált lehetőségekből.”
Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „Az adatok jelentik az új gazdaság hajtómotorját. Ahhoz, hogy Európa boldogulni tudjon az ipari gazdaság új korszakában, stabil és kiszámítható keretfeltételeket kell biztosítani az adatok egységes piacon belüli áramlásához. Az adathozzáférés, az adatbiztonság és a felelősség világos szabályozása kulcsfontosságú ahhoz, hogy az európai vállalatok, kis- és középvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások maradéktalanul kamatoztatni tudják a dolgok internetében rejlő növekedési lehetőségeket. Digitális határok építése helyett arra kell az erőfeszítéseinket összpontosítanunk, hogy olyan adatgazdaságot hozzunk létre Európában, mely teljes mértékben integrálva van a globális adatgazdaságba, és annak keretei között versenyképesen működik.”
A közleményben a Bizottság arra is javaslatot tesz az érdekelt tagállamoknak, hogy vállaljanak részt olyan, határokon átívelő projektekben, amelyek valós élethelyzetekben járják körül az adatokkal kapcsolatban felmerülő aktuális kérdéseket. Egyes tagállamokban már folyamatban vannak olyan – együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás megvalósítására irányuló –, számítógéppel segített tervezési projektek, amelyek célja, hogy a járművek kommunikálni tudjanak egymással és az út menti infrastruktúrával. A Bizottság építeni kíván ezeknek a projekteknek az eredményeire, és meg akarja vizsgálni az adathozzáféréssel és a felelősséggel kapcsolatos szabályozási következményeket.
Az uniós adatgazdaság becslések szerint 272 milliárd euró összértéket képviselt 2015-ben (az éves növekedés mértéke: 5,6%), és várakozások szerint 2020-ban akár 7,4 millió embert is foglalkoztathat. Az adatok a mindennapi élet csaknem minden területén javulást eredményezhetnek, legyen szó üzleti elemzésekről, időjárás-előrejelzésekről, korszakos jelentőségű, személyre szabott egészségügyi ellátások bevezetéséről, a közúti közlekedésbiztonság javításáról vagy a forgalmi torlódások csökkentéséről. A Bizottság közleménye ezért hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az Európai Unióban az adatok szabadon áramoljanak.
Ezenfelül különböző tanulmányok számos olyan, főként a nemzeti adatlokalizációval kapcsolatos követelmények formájában fennálló jogi vagy közigazgatási korlátozás meglétére mutatnak rá, amelyek a teljes uniós adatpiac működését visszafogják. Ezeknek a korlátozásoknak a felszámolása számottevő GDP-növekedést eredményezhet, melynek összege évente akár a 8 milliárd eurót is elérheti (tanulmány).
Mindezek a kezdeményezések szigorú, a személyes adatok védelmét célzó szabályokon alapulnak (lásd a tavaly elfogadott általános adatvédelmi rendeletet), és az elektronikus hírközlés titkosságát hivatottak biztosítani (lásd az elektronikus hírközlési adatvédelem témájában ma előterjesztett javaslatot), mivel az adatgazdaság kiépítésének előfeltétele a bizalom.
Az általános adatvédelmi rendelet teljeskörűen szabályozza az EU-ban a személyes adatok kezelését, ideértve a természetes személyekre vonatkozó, illetve a természetes személyek azonosítására alkalmas gépileg létrehozott és ipari adatokat. Azáltal, hogy egységes és szigorú normákat állapít meg az adatvédelem tekintetében, a rendelet biztosítja a személyes adatok szabad áramlását az Európai Unióban. Ugyanakkor azonban az általános adatvédelmi rendelet hatálya nem terjed ki a nem személyes adatokra, ha azok ipari vagy gépileg létrehozott adatok, sem a személyes adatok áramlását hátráltató akadályokra, ha azok nem a személyes adatok védelme miatt szükségesek, hanem pl. adóügyi vagy számviteli jogszabályokra vezethetők vissza.
Annak érdekében, hogy az európai gazdaság számára a legtöbbet hozza ki az adatokban rejlő lehetőségekből, a Bizottság:
- strukturált párbeszédet fog folytatni a tagállamokkal és az érdekelt felekkel, hogy megvitassa velük az adatlokalizációs korlátozások arányosságát. Ezzel az is a célja, hogy további bizonyítékokat gyűjtsön ezeknek a korlátozásoknak a jellegét, illetve a vállalkozásokra – különösen a kkv-kra és az induló innovatív vállalkozásokra –, valamint a közszférában működő szervezetekre gyakorolt hatását illetően;
- szükség esetén és megfelelő esetben intézkedéseket fog hozni a jogszabályok érvényre juttatása érdekében, és ha kell, további kezdeményezéseket tesz majd az indokolatlan és aránytalan adatlokalizációs korlátozások felszámolásáért.
A Bizottság az adatgazdasággal kapcsolatban újonnan felmerülő problémákból eredő jogbizonytalanság kérdését is górcső alá vette, és feltérképezi, hogy az érdekelt felek szerint milyen szakpolitikai és jogi válaszlépéseket lehetne tenni a következőkkel kapcsolatban:
- Adathozzáférés és adattovábbítás. A nem személyes jellegű, gépileg létrehozott adatok remek újítások, induló innovatív vállalkozások és új üzleti modellek létrejöttét eredményezhetik az Európai Unióban.
- Az adatokon alapuló termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősségvállalás. A felelősségre vonatkozó hatályos uniós szabályok nincsenek hozzáigazítva korunk digitális, adatvezérelt termékeihez és szolgáltatásaihoz.
- Adathordozhatóság. Jelenleg a nem személyes adatok hordozhatósága problematikus kérdés, például abban az esetben, ha valamelyik vállalkozás nagy mennyiségben kíván cégadatokat eljuttatni egyik felhőszolgáltatótól a másikhoz.
Háttér-információk
A ma ismertetett kezdeményezések hozzá fognak járulni az egységes piacon belül még létező akadályok lebontásához, amit az Európai Tanács 2016. decemberi következtetéseiben szorgalmazott. A digitális egységes piacot a lehető leghamarabb ki kell teljesíteni az Európai Parlament és a tagállamok támogatásával. A ma meghirdetett kezdeményezések segíteni fognak az európai adatgazdaságra vonatkozó jövőbeli szakpolitikai program kialakításában. Az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló konzultáció 2017. április 26-án zárul majd. A Bizottság a konzultáció eredményét figyelembe fogja venni az év során később indítandó esetleges kezdeményezések kidolgozása során. A hibás termékekkel kapcsolatos felelősségről szóló irányelv kiértékelését célzó konzultációban 2017. április 26-ig lehet részt venni. A konzultációk célközönségét a nem személyes jellegű adatok, különösen a gépileg vagy szenzorok által létrehozott nyers adatokat előállító, gyűjtő, illetve potenciálisan vagy ténylegesen felhasználó felek alkotják. Ebbe a körbe tartozik – méretétől függetlenül – minden vállalkozás, és idetartoznak az összekapcsolt eszközök gyártói és felhasználói, az online platformok üzemeltetői és felhasználói, az adatbrókerek, az állami hatóságok, a nem kormányzati szervezetek, a kutatóintézetek, valamint a fogyasztók is.További információk
Tájékoztató: Az európai adatgazdaság kiépítése – Gyakran feltett kérdések
Közlemény: Az európai adatgazdaság kiépítése
Nyilvános konzultáció”
Forrás:
A Bizottság felvázolja az európai adatgazdaság kiépítését célzó következő lépéseket; Európai Bizottság; IP/17/5; 2017. január 10.
Lásd még: Data Economy Factsheet (pdf)
