„A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2017. évi mutató (DESI) tanúsága szerint az EU sokat fejlődött, de az élen járó országok és a kevésbé jól teljesítők között továbbra is hatalmas a különbség. További beruházások és erőfeszítések szükségesek a digitális tartalmak egységes piacának maradéktalan kiaknázása érdekében.
Az Európai Bizottság ma tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2017-es értékeit. Az eszköz segítségével nyomon követhető a 28 tagállam teljesítménye a legkülönbözőbb területeken, az internetkapcsolattól kezdve a digitális készségeken át a vállalkozások és közszolgáltatások digitalizációjáig.
Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Európa fokozatosan halad előre a digitalizáció útján, de számos országnak kell fokoznia erőfeszítéseit. A digitális tartalmak egységes piaca kínálta lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében valamennyi tagállamnak több beruházást kell megvalósítania. Nem szeretnénk, hogy kétsebességes digitális Európa jöjjön létre. Mindannyiunknak közösen kell azon munkálkodnunk, hogy Európa egésze világszinten digitális vezető szerepet játsszon.”
Az EU összességében haladást ért el, és az előző évhez viszonyítva három százalékponttal javított teljesítményén[1], de az előrelépés nem kellőképpen gyors, és a helyzet tagállamonként más és más (a digitális szakadék – vagyis a digitálisan legfejlettebb és legkevésbé fejlett országok közötti különbség – mérése során kapott érték 37 százalékpont, míg 2014-ben 36 százalékpont volt). Idén Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia eredménye a legkiemelkedőbb; őket Luxemburg, Belgium, az Egyesült Királyság, Írország, Észtország és Ausztria követi. A három digitálisan legfejlettebb tagállam globálisan is élen jár, megelőzve Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat. A legnagyobb fejlődést elérő két tagállam Szlovákia és Szlovénia volt. Egyes tagállamok azonban – az előrelépések ellenére – az uniós átlaghoz képest továbbra is lemaradtak a digitális fejlődésben. Ide tartozik Lengyelország, Horvátország, Olaszország, Görögország, Bulgária és Románia. Az egyes országprofilok online olvashatók.
A Bizottság már előterjesztette az európai digitális egységes piaci stratégia valamennyi jelentős kezdeményezését. Az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak érdemes e javaslatokat a lehető leghamarabb elfogadniuk, hogy Európa kiaknázhassa a digitális területben rejlő lehetőségeket.
A Bizottság a DESI-eredmények figyelembevételével májusban teszi közzé a digitális egységes piaci stratégiára vonatkozó félidős értékelését, melynek célja annak megállapítása, hogy mely téren válhatnak szükségessé további erőfeszítések a jövőbeli kihívások megoldásához.
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) tanúsága szerint:
Az internetkapcsolat javult, de továbbra sem elégséges a jövőbeli szükségletekhez.
- Jelenleg az európai otthonok 76%-a rendelkezik nagy sebességű széles sávú (legalább 30 Mbps) internetkapcsolattal. Egyes tagállamokban a háztartások jelentős része a 100 Mbps vagy akár még nagyobb kapacitású hálózatokhoz is hozzá tud férni. Ezen túlmenően a háztartások több mint 25%-a választott gyors szélessávú előfizetést.
- A mobil adatszolgáltatásokra vonatkozó előfizetések száma is nő: míg 2013-ban 100 főre 58 előfizető jutott, addig 2016-ra ez a szám 84-re emelkedett.
- Az unióbeli lakosság 84%-a 4G mobil szolgáltatásokhoz is hozzáfér.
De nem elég a jövőbeli internetkapcsolat sebessége, minősége és megbízhatósága iránti növekvő igényekre összpontosítani. Az internetforgalom évente 20%-kal nő; a mobil hálózatokon pedig évente több mint 40%-os a növekedés. Az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyalja az uniós távközlési szabályok átdolgozására irányuló bizottsági javaslatokat, amelyek – annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani Európa lakosainak az internet-összeköttetés iránti, egyre növekvő igényeivel – a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésébe való beruházásokat is ösztönözni kívánják, és stratégiai célkitűzéseket határoznak meg a 2025-re megvalósítandó gigabitalapú társadalom tekintetében. A tagállamoknak a harmonizált spektrumkiosztás terén szintén fokozniuk kell erőfeszítéseiket. Mostantól idetartozik a 700 MHz-es frekvenciasáv használata is, amelynek segítségével 2020-tól kezdődően megvalósulhat a hírközlő hálózatok új generációjának (5G) nagyarányú elterjedése. Az EU-ban a spektrumkoordináció alapvetően fontos a vezeték nélküli szolgáltatások és a határokon átnyúló új szolgáltatások biztosításához. Emellett a Bizottság WiFi4EU elnevezésű kezdeményezésének köszönhetően az európai önkormányzatok hamarosan finanszírozásért folyamodhatnak annak érdekében, hogy a nyilvános tereken ingyenes, vezeték nélküli hozzáférést biztosíthassanak.
Több a digitális szakértő, de a digitális szakadék fennmaradt.
- Az EU egészében a korábbinál többen szereztek diplomát a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén (1000 huszonévesre vetítve 19 diplomás).
- A munkavállalók között nőtt az informatikusok aránya (2015-ben 3,5%, míg 2012-ben 3,2% volt).
- Ugyanakkor az európaiak csaknem fele (44%) továbbra sincs tisztában az alapszintű digitális ismeretekkel: nem tudja, hogyan kell használni egy elektronikus postafiókot, nem ismeri a szerkesztési eszközöket és nincs tisztában új eszközök telepítésének a módjával sem.
Az Új európai készségfejlesztési program részeként 2016 decemberében indult, a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció a tagállamokkal, az iparággal és a szociális partnerekkel együtt tekintélyes digitális tehetségbázis kialakításán munkálkodik, és gondoskodik arról, hogy az európai polgárok és munkavállalók birtokában legyenek a megfelelő digitális kompetenciáknak.
Az európai lakosok számára a digitális szolgáltatások egyre inkább mindennapjaik magától értetődő elemévé válnak.
- Az európaiak 79%-a hetente legalább egyszer internetezik, ami 2016-ra vetítve három százalékpontos növekedést jelent:
- az internethasználók 78%-a az internetet online játékra, illetve zene, filmek, képek vagy játékok letöltésére használja,
- az európai internetezők összesen 70%-a olvas híreket online (2013: 64%),
- 63% használ közösségi hálózatokat (2013: 57%),
- 66% vásárol az interneten (2013: 61%),
- 59 % használ közösségi hálózatokat (2013: 56 %)
- 39 % telefonálásra használja az internetet (2013: 33 %).
A digitális egységes piaci stratégia részeként a Bizottság jelenleg az online világ iránti bizalom erősítésén dolgozik. 2018 májusában lépnek hatályba az új uniós adatvédelmi szabályok. Ezeket olyan új szabályok kísérik majd, melyek az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartására vonatkoznak. A Bizottság emellett szeretné elérni, hogy több tartalom váljon határokon átívelően elérhetővé az interneten. 2018 elejétől kezdve az európai lakosok az Unióban utazva elérhetik azokat a filmeket, zenéket, videojátékokat és e-könyveket, amelyekre előfizettek. A Bizottság egy másik javaslata annak elősegítését szorgalmazza, hogy a műsorszolgáltatók más uniós tagállamokban is elérhetővé tehessék műsoraikat.
A vállalkozások digitalizálódása folytatódik, az e-kereskedelem ugyan lassan, de növekszik.
- Az európai vállalkozások egyre nagyobb arányban alkalmazzák a digitális technológiákat, például üzleti szoftvereket elektronikus információmegosztáshoz (2013-ban ez az arány 26% volt, míg 2015-re 36%-ra nőtt) vagy az elektronikus számlázást (az elektronikus számlát küldők aránya a 2013-as 10%-ról 2016-ra 18%ra nőtt).
- A kkv-k esetében az e-kereskedelem kismértékben nőtt (2013: a kkv-k 14%-a, 2016: 17%-a). Ugyanakkor e vállalkozások kevesebb mint fele végez értékesítést egy másik tagállamban.
2016-ban a Bizottság az e-kereskedelem fellendítése érdekében új szabályokat javasolt. Ide tartozik a területi alapú tartalomkorlátozás problémájának megoldása, a határokon átnyúló csomagszállítás megfizethetőbbé és hatékonyabbá tétele és a fogyasztói bizalomnak a jobb fogyasztóvédelem és a szabályok hatékonyabb érvényesítése révén való növelése. A Bizottság emellett javaslatot terjesztett elő az unióbeli e-kereskedelmi vállalkozásokra vonatkozó héa-szabályozás egyszerűsítése érdekében. Ha e kezdeményezéseket az Európai Parlament és a Tanács elfogadja, mind a személyek, mind a vállalkozások számára egyszerűbbé válik a határokon túli vásárlás és értékesítés.
Az európaiak egyre többször vesznek igénybe online közszolgáltatásokat
- Az internethasználók 34%-a papíralapú beadvány helyett online töltötte ki a közszolgáltatások formanyomtatványait (2013: 27%).
Egyre több szolgáltatás érhető el online, és ezek egyre összetettebbé válnak. Ilyenek például azok a szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik a lakhelyváltozás, gyermek születése és más fontos események online bejelentését az érintett hatóságoknál. Az e-kormányzással kapcsolatos cselekvési terv részeként a Bizottság egységes digitális portált hoz létre, elősegítve az egységes piaci információkhoz való könnyű online hozzáférést, emellett kezdeményezést indít a társasági jog és a vállalatirányítás további digitalizációja érdekében, és aktualizálja az európai interoperabilitási keretet.
Háttér-információk
A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) egy online eszköz, amellyel mérhetők az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményei. A digitális szakpolitika aktuális helyzetét jellemző különböző mutatókat ötvöz. A DESI segítségével az uniós tagállamok be tudják azonosítani, hogy mely területeken szükségesek kiemelt beruházások és intézkedések ahhoz, hogy ténylegesen megvalósuljon a Bizottság egyik fő célkitűzése, a digitális tartalmak egységes piaca.A Bizottság a DESI megállapításaira építve és az európai szemeszter kiegészítéseként az európai digitális eredményjelentésben 2017 májusában mélyreható elemzést ad az EU és a tagállamok által a digitális fejlődés terén elért eredményekről, és beazonosítja a tagállamok digitális teljesítményét javító lehetséges lépéseket.
További információk
[1]A DESI 2016-ot minden ország tekintetében újra kellett számolni, hogy tükrözze az alapjául szolgáló mutatók frissítéseit és helyesbítéseit. Így az ország eredményei és helyezései változhattak az előző közzététel óta. A „Kérdések és válaszok” és a DESI módszertani feljegyzés további információkkal szolgál.”
Andrus Ansip alelnök beszéde, amelyben bemutatja a DESI eredményeit
Kérdések és válaszok
Országprofilok
Tájékoztató a digitális egységes piaccal kapcsolatban
Európai digitális jövőjének előmozdítása – digitális címlapok
Digitális nap Rómában 2017. március 23-án
Forrás:
Mennyire digitális országban él Ön? Az európai mutatók javultak, de a digitális szakadékot még nem sikerült áthidalni; Európai Bizottság; IP/17/347; 2017. március 3.
One Comment