„A Government Information Quarterly 34. számában Mila Gascó-Hernández katalán kutató az általa „élő laboratóriumoknak” (living labs) nevezett, a közszférában megvalósított nyitott innovációs megoldásokat és azokból levont tanulságokat mutat be. A bemutatott és elemzett gyakorlatok egyike a „Citilab” kezdeményezés Cornellà városában (Cornellà de Llobregat, Barcelona), a másik a fab atheneumok hálózata Barcelonában. Mindezt 14 félig strukturált interjú és egy fókuszcsoport kvalitatív elemzésén keresztül térképezve fel.
A fab atheneum a nyilvános fab lab pontokat jelent Barcelonában. A fab lab – ami a digital fabrication laboratories (digitális gyártási laboratóriumok) rövidített formája – fordítására egyelőre nincs pontos magyar kifejezés. Az alapötlet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyetemen fogant meg, azzal a céllal, hogy inspirálja az embereket és vállalkozásokat ötleteik új termékekké formálására, azáltal, hogy elérést biztosít számukra a fejlett digitális gyártási technológiák széles köréhez. A fab lab-ek olcsón és gyorsan biztosítják a megfelelő környezetet, gyakorlatot, készségeket, anyagokat és technológiákat vállalkozóknak, diákoknak, művészeknek és bárkinek, aki ezek segítségével akar valami újat alkotni. Ma már mintegy 150 fab lab szerveződik hálózatba világszerte – összekötve az embereket, közösségeket és vállalkozásokat ahhoz, hogy együttműködjenek, problémákat oldjanak meg vagy ötletrohamokat szervezzenek. Jelen ismertetett tanulmány ezek közül a barcelonai hálózatot mutatja be.
Az elemzés a következő kutatási feladatokat tűzte ki, illetve keresett rájuk választ:
- az élő laboratóriumok hogyan tudják betölteni a nyílt innovációs közvetítő szerepet?
- melyek a közszféra keretei között értelmezhető, megfigyelhető és leírható eredmények?
- melyek a fő kihívások az élő laboratóriumok előtt ahhoz, hogy nyílt innovációs közvetítőként működhessenek?
A két elemzett esettanulmányon keresztül a szerző az élő laboratóriumoknak a következő főbb jellemzőit emeli ki:
- lehetőséget biztosítanak a közigazgatási intézményeknek arra, hogy találkozzanak a magánszektor szervezeteivel, mintegy innovációs közvetítőkként;
- a nyitott innováció távlatainak fontossága túlmutat a speciális innovációs eredmények beszerzési lehetőségén;
- a fő problémát a tekintetben, hogy az élő laboratóriumokat nyitott innovációs közvetítőként könyveljük el, a skálázhatóság és a fenntarthatóság jelenti.
A tanulságok egyben a továbblépés irányát is kijelölik a kutatásokban. A skálázhatósághoz további, még szisztematikusabb kutatásokra van szükség. Kvantitatív és kvalitatív kutatásokkal szükséges feltárni és megérteni a nyitott innovációs folyamatok különböző érdekeltjeinek (stakeholders) igényeit, elvárásait. A kvalitatív kutatásoknak meg kell céloznia, hogy betekintést nyerhessünk az egyetemek és vállalatok nézőpontjába az innovációs folyamatok alkalmazása során. Olyan szemléletváltásra van szükség, amely előmozdítja az innovációs modellek nyitottabbá válását, és amely előnyt tud kovácsolni az állampolgárok, a vállalkozások és a civil szervezetek közötti együttműködésből. Az élő gyakorlatok – mint azt az elemzésben bemutatott katalóniai esettanulmányok is igazolják – képesek támogatni ezt a fajta nyílt innovációt.”
Forrás:
Living labs: Implementing open innovation in the public sector; Mila Gascó; Government Information Quarterly; Volume 34, Issue 1; 2017. január; 90–98. oldalak
Letölthető az egyetemi-akadémia szféra EISZ hozzáférésén keresztül.
Lásd még: Citilab, laboratori ciutadà d’innovació social i tecnològica – INICI
Fab Athenaeums: a new service of public interest, unique in the world; Barcelona Önkormányzata (Ajuntament de Barcelona) (pdf)
Living lab; Wikipédia
Fab lab; Wikipédia
FabLab Budapest
What are Living Labs; European Network of Living Labs (ENoLL)
Az osztrák Nyílt Innovációs Stratégia és tanulságai; eGov Hírlevél
One Comment