„Mára kétségtelenül hatékonysága és olcsósága okán a legfőbb kommunikációs csatorna szerepét az internet vette át. A mindennapi élet eseményeiről, hírekről és többek között a politikáról szóló információkat a páratlan gazdagsága és hozzáférhetősége miatt egyre többen az interneten keressük.
Az internet szerepe megkérdőjelezhetetlen akkor is, amikor a helyi közügyekről van szó. Az információszabadságról szóló törvény nem véletlenül írja elő a hazai települések számára, hogy milyen adatokat és milyen módon kell kötelezően közzé tenniük a honlapjukon, honlapjaikon. Ezek az adatok (mintegy 250 féle), információk naprakészsége és elérhetősége az átlátható és jól működő helyi kormányzat minőségét nagyban jellemzi.
Egy-egy önkormányzat honlapja így tükröt mutat az állampolgároknak azáltal, hogy mit közöl honlapján a kötelező és nem kötelező közérdekű adatok köréből – ugyanakkor, az sem mindegy, hogyan. Ha egy önkormányzat átláthatóan működik, azaz nincs semmi takargatni valója, akkor honlapján vélhetően minden fontos, az állampolgárokat érdeklő és érintő kötelező információ megtalálható. Azonban ez a szándék gyakran technikai problémák révén, vagy más okból nem tud kellően átjárható formát ölteni – és ezáltal a közbizalom is csorbát szenved.
2015-ben az eDemokrácia Műhely Egyesület (www.edemokracia.hu) hiánypótló kutatásba fogott. Egyrészről felmérte, milyen mértékben teljesítik a magyar önkormányzatok a kötelező közérdekű adatszolgáltatási kötelezettségeiket, majd kidolgozott egy technikai modellt arra, hogy a kisebb települések is könnyebb módon teljesíthessék az adatszolgáltatási kötelezettségeiket, és mindezt az állampolgárok számára érthető módon publikálni is tudják. Ebben a projektben a mintatelepülés a Fejér megyei Pázmánd volt, a projekt az átláthatóság erősítése miatt az Üvegfalu nevet kapta (www.uvegfalu.hu)
2015-ben, a projekt indulásakor kutatást végeztünk az önkormányzatok közérdekű adatszolgáltatási kötelezettségeit vizsgálva – az elemzésbe bevont 300 önkormányzat közül egy olyan önkormányzatot sem találtunk, amelyik valóban maradéktalanul teljesítette volna az erre vonatkozó törvényi kötelezettségeit. Felmérésünk eredményéből kiolvasható volt, nemcsak azzal vannak komoly problémák hazánkban, hogy a szerződéseket, előterjesztéseket, testületi ülések meghívóit, jegyzőkönyveit (időben is) közzé tegyék egyes önkormányzatok a település honlapján, de 2016-ban akadtak olyan önkormányzatok is, amelyeknek még honlapjuk sem volt.
Hasonló kutatást végzett a budapesti Korrupciókutató Központ is, CRCB 2015-ben (www.crcb.eu). A felmérésben összesen 23 fővárosi kerületet, a 23 megyei jogú- és további 322 várost vizsgáltak meg 2015. augusztus–szeptember folyamán. Az önkormányzatok honlapjait a jelenleg hatályos törvények alapján összeállított szempontok szerint vizsgálva, többek között rákérdeztek arra, hogy találhatóak-e a honlapon közbeszerzési szerződések, jegyzőkönyvek a testületi ülésekről, továbbá az átláthatóságra vonatkozó kérdéseket is feltettek, például hogy milyen nyelven érhető el a honlap, vagy van-e rajta oldaltérkép.
A kutatásból kiderült, hogy a képviselő-testületi jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozását illetően javuló tendencia figyelhető meg a két évvel korábbi kutatási adatokkal összevetve, azonban még így is az önkormányzatok közel 70%-a törvényszegő.
Az, hogy maguk a magyar városi/települési önkormányzatok nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket, negatív hatással bír az állampolgárok és a vállalatok törvénytisztelő magatartására: ha maguk a közintézmények szegik meg a törvényeket, az növeli a jogszabálysértő magatartás elfogadottságát az utóbbiaknál is, és végső soron hozzájárul a társadalmi bizalom csökkenéséhez.
Lehet kicsit több bizalomból és információból is?
A korábban említett Üvegfalu projekt mellett más hazai projektekben is megjelennek a tájékoztatási minimum internet korabeli újragondolásának kérdései. Ma ugyanis nem elég felrakni valamit egy pdf-ben, az állampolgároknak – legyenek akár képviselők, vagy választók – jogos igénye, hogy könnyen, egyértelműen és gyorsan találják meg az őket érdeklő információkat a településük honlapján. Ezen kérdések egy része technikai.Azonban technikailag ma minden adott az érdemi és hiteles tájékoztatáshoz. Meglátásom szerint leginkább a szándék és a szakmai ismeretek hiánya jelentheti azt az akadályt, ami miatt egyáltalán nem felhasználóbarát – helyesebben mondva állampolgárbarát, vagy éppen tulajdonosbarát – a hazai önkormányzati honlapok és a rajtuk található információk többsége.
A jó hír azonban, hogy ahol van akarat a helyzet jobbítására, biztosan találkozik a szakmai segítséggel is. Az Üvegfalu projekt végén ezért alapítottuk meg a 100%-os önkormányzatok klubját, ahol segítséget nyújtunk azoknak az önkormányzatoknak, akik valóban javítani kívánják az átláthatósági mutatójukat, fejleszteni az állampolgárokkal való érdemi és hiteles kommunikációt. A kezdeményezéshez bármely önkormányzat csatlakozhat, klubunkba szeretettel várunk minden megkeresést, ahol valóban a tájékoztatást mint közszolgáltatás szintjét kívánják emelni érdemi lépésekkel.”
Forrás:
Közérdekű adatok az önkormányzati honlapokon; Madarász Csaba; Jegyző & Közigazgatás; Évfolyam: XIX. Lapszám: 1.; 2017. március 21.
