Ha nyitva van az adatkapu: versenyelőny közadattal?

„Az állami szférában termelődő nyilvános adatok másodlagos hasznosítása versenyelőnyhöz juttathatja a kis- és középvállalkozásokat –hangzott el a Modern Vállalkozások Program legutóbbi, székesfehérvári állomásán. A kkv-k digitalizációjának élénkítését célzó programsorozat részeként ez alkalommal a közadatok piaci hasznosításáról beszélgettek a kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei.

A nyilvános adatok felhasználása a vállalkozások számára előny, melynek mértékét a Fehér Könyv 5 éven belül 10-15%-os GDP növekedésben prognosztizálja. [Szerkesztői megjegyzés: Ez az érték túl nagy tűnik. A Fehér Könyv ennél konzervatívabb becsléseket adott meg.] Amint néhány jó gyakorlat elterjed, a piac elkezdi felhasználni ezeket és jelentős élénkülés várható, hangzott el a hazai vállalkozások digitális fejlesztésére életre hívott Modern Vállalkozások Program rendezvénysorozat részeként megtartott kerekasztal-beszélgetésen. A kis- és középvállalkozások Székesfehérváron megrendezett díjmentes informatikai edukációs programján a közadatok piaci hasznosításáról hallhattak az érdeklődők 2017. április 4-én. A beszélgetés során egy asztalhoz ült dr. Csiszér Gábor az NFM főosztályvezető helyettese, Daróczi Imre Péter, az Axis Rendszerház Kft. ügyvezetője, Koleszár Péter vezető IKT tanácsadó, Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától, valamint Both András a Lechner Tudásközpont Infokommunikációs Igazgatóságának vezetője. Az esemény moderátora Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke volt.

A téma szakértői és a közönség soraiban ülő érdekeltek egyetértettek abban, hogy az adatkapuk valódi megnyitásához sürgető szükség van egy közös keresőfelület kialakítására, amely legalább metaszintű adatokkal képes szolgálni az egyes adatkörök lelőhelyével kapcsolatban. Ma ugyanis hiába lenne hozzáférhető rengeteg adat, ezeket senki sem kéri, egyfelől, mert nem tudják, hogy lehet, másfelől mert nem tudják, hogy hol lehetne kérni. Szintén hasznos lenne a vizualizáció, egy hiteles térinformatikai alaptérkép formájában, amelyen jól látható, mely adatkörrel kapcsolatban hová érdemes fordulni.

A beszélgetésen többször elhangzott, hogy a közszférában kezelt nem személyes adatok hasznosítása a vállalkozások számára nem kevés járulékos haszonnal járhat. Amint a kerekasztalnál elhangzott 10-15 élő példa nyomán nyilvánvalóvá vált, a cégek a bejegyzett alaptevékenységükkel kapcsolatos adatok beszerzésével és felhasználásával versenyelőnyre tehetnek szert. Ha egy vállalkozás például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében készül gépjármű-üzemet létesíteni, nyilvánvalóan szeretné tudni, mire alapozhatja működését. Tudni akarja, hogyan élnek ott az emberek, közlekednek-e autóval, családonként mennyivel, mennyi az egy főre jutó jövedelem, milyen a lakosság korösszetétele, lesz-e elég munkaerő a környéken. Ezen információk elemzése során nem egyszer nem várt összefüggések válnak világossá. Másik jó példa lehet az építésügyi adatoké. Ha egy mikro-, kis- vagy középvállalat a szellőztető rendszerek piacára kíván betörni, hasznos lehet számára, ha tudja, mennyi egyszerű bejelentés érkezett, hol építkeztek az elmúlt időszakban legtöbben, hol történt változás az energetikai tanúsítvány besorolásában. Az újonnan épülő házak, vagy a frissen szigetelt, ezáltal magasabb energiaosztályba sorolt ingatlanok nagy hányadában műanyag nyílászárókat építenek be. Ezeknél szükség van szellőzésre, így az adatok birtokában a piac igényei és a vállalkozás-működtetés feltételei kiszámíthatóbbak. Az államnak vannak ilyen adatai. A kínálatot csupán össze kell hozni a kereslettel.

De honnan szerezhetik be a keresett információkat az adatok másodlagos felhasználására nyitott vállalkozások?

A különböző közigazgatási vagy hatósági eljárás közben keletkezett, állami rendszerekbe bevitt adatok az elsődleges hasznosítás után állami intézmények szerverein tárolódnak. Népességi, társadalmi, egészségügyi, építésügyi, vagy gazdasági adatok tömegéről beszélünk, melyek újbóli, eredeti céljuktól eltérő hasznosításra is kínálják magukat. Egyetlen példa is kiválóan szemlélteti a másodlagos felhasználásban rejlő potenciált.

Városaink, falvaink kötelezően elkészítendő településszerkezeti tervei tartalmazzák az adott település ipari, mezőgazdasági tevékenységre alkalmas területeit, lakóövezeteit, valamint az ezeket körülvevő infrastrukturális feltételeket. Ez a terv elsődleges célja. Az ipari beruházásban gondolkodó piaci szereplők e tervek alapján összevethetnék az egyes ipari területek paramétereit, a vízi-, vagy közúti feltételek adottságait, humán erőforrás feltételeket a legalkalmasabb terület megtalálásához.

A településszerkezeti tervek, papíron az adott önkormányzatnál, vagy a kötelespéldány-gyűjtő Lechner Tudásközpont ügyfélközpontjában is hozzáférhetők. A jövő útja azonban nem a papír és a fizikai helyhez kötöttség, hanem az online és folyamatos hozzáférés.

A közadat hasznosítás ügyének előmozdítói a székesfehérvári előadáson is felvázolták a továbblépés feltételeit. Folyamatosan frissülő, szabványos, webes interface-en keresztül elérhető rendszerre van szükség, amelyhez a kkv-k saját rendszerüket csatlakoztatni tudják. A kapcsolódást követően az adatlehívás folyamatos lehet. Kiindulópontként pedig egy ingyenes hiteles térinformatikai alaptérkép szolgálna, amelyen jól követhető és kereshető, hol milyen adatokra számíthat a piacról érkező érdeklődő.”

Forrás:
Versenyelőny közadattal; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2017. április 19.
Szerkesztői megjegyzések:
Valóban jó lenne, ha nemcsak beszélnénk, végtelen ciklusban, a nyílt adatok előnyeiről, hanem végre létrejönne a magyar közigazgatás központi nyíltadat-portálja, valamint az egyes városok nyíltadat-portáljai is. Amíg ez nincs, addig nem lesz erre épülő ökoszisztéma sem.
A portál első változataként valóban elégséges, ha az csak egy kereshető katalógus az egyébként már publikált közigazgatási adatokhoz. Az általánosan használt portálmotor ingyenes, CKAN a neve. Számos helyen ezt használják, például az uniós tagállamok adatkészleteihez keresési felületet nyújtó Európai Adatportálnál is.
Vessük össze Budapest és Bécs közadatait – a versenyelőny szempontjából
Budapest: E-információszabadság oldalak és Ingatlan-elidegenítés
Bécs: Für eine offene Stadt, Open Government Data. Mivel az eredeti cikknek erős térinformatikai hangsúlya volt, nézzük meg a bécsi önkormányzat által megosztott földrajzi, téri, városfejlesztési információkat: Geographie und Planung.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, közigazgatás:külföldön, közigazgatás:magyar, közigazgatási informatika
Kiemelt szavak: , , , , , , , , , .
Közvetlen link.