„Az okos városok témája divatossá vált az utóbbi évek városfejlesztéssel foglalkozó nemzetközi konferenciáin, a nemzetközi tudományos szakirodalomban és a médiában is – főleg, amikor a városok jövőbeli fejlesztésről van szó – jelen van az okos város diskurzusa. A téma kutatásában három nagyobb szakterületről érkeznek kutatók: akik az okos városok technológiai infrastruktúrájával (telekommunikációs mérnökök, programozók), illetve a városok élhetőségével, ökológiai fenntarthatóságával foglalkoznak (ökológusok, környezetvédelmi szakemberek). A harmadik szakterület a különböző társadalomtudósok csoportja (szociológusok, regionális kutatók, geográfusok, közgazdászok), akik elsősorban az okos városok fejlesztésének társadalmi hatásait vizsgálják.
A tanulmány első része a nemzetközi szakirodalom segítségével áttekintést nyújt az okosváros-koncepció értelmezéséről, történetéről és főbb jellemzőiről. Majd bemutatjuk azokat az alrendszereket, melyek az okos városok fejlesztésének kiemelt részterületei, illetve azokat a kapcsolódási lehetőségeket, melyekkel a területi kutatók és társadalomtudósok részt vesznek a téma jobb megismerésében. Végül a tanulmány utolsó részében arra keressük a választ, hogy a tér és társadalom összefüggéseit kutató szakemberek hogyan képzelik el a jövő okos városait. E kutatások fókuszában az „okos” világ áll, a „big data” típusú adatbázisok kezelésének területe, valamint az IT-cégekkel és programozókkal való együttműködési kapcsolatok építése.”
Forrás:
Okos városok és alrendszereik – Kihívások a jövő városkutatói számára?; Baji Ferenc; Tér és Társadalom; 32. évfolyam, 1. szám, 2017; DOI: 10.17649/TET.31.1.2807; 89-105. oldalak (pdf)
Jelenleg csak előfizetők számára tölthető le. A 2017-es 2. szám szám megjelenésével lesz szabadon elérhető.
