„Az „okosvárosok” modellje Magyarországon is egyre gyakrabban hangzik el várostervezők, városfejlesztésért felelős szakemberek és politikusok fórumain, immár hivatalos kormányzati dokumentumokban is. A technológiai fejlődés sebességének növekedésével együtt az adaptációs idő is lerövidül, így az efféle megoldásokban élenjáró országok és azok városainak önkormányzatai is csak pár évvel vannak előttünk ebben. Mégis, sőt, annál inkább hasznos megnézni, milyen megoldások vezettek gyors sikerre, hatékony problémakezelésre az adott településeken.
Egy, a Wall Street Journal hasábjain megjelent riport néhány sikeres amerikai példát mutat be. Általános helyzetképként a szerző leírja, hogy még mindig csak az út elején vagyunk az okosváros-tervezésnek és az „okosvárosos” megoldásokat használó városvezetési gyakorlatnak, még mindig csak egy viszonylag kis részét aknázva ki az ebben rejlő lehetőségeknek. Az adatáramlásra alapuló szervezés, irányítás néhány területen látványos eredményeket, előrelépést eredményezett. Az adatok gyűjtése, rendszerezése és feldolgozása természetesen mindig is része volt a városvezetési gyakorlatnak, azonban a technológia fejlődése ennek mértékét és hatékonyságát megsokszorozta. A felhő-alapú megoldások töredékére csökkentették az adattárolási költségeket, a gépi tanulás fejlett elemzési eszközöket adott a vezetők kezébe, a Tárgyak Internete szenzorok sokaságával szolgáltat adatokat, a mobileszközök és okostelefonos alkalmazások pedig maguknak a polgároknak adnak hasznos és hatékony eszközt arra, hogy feltárják és nyomon kövessék a problémákat, az információkat pedig betáplálják a városvezetés problémamegoldó folyamatába. Mindez persze fokozottan felveti a privátszféra védelmének szükségességét, folyamatosan lépést tartva az ennek sérelmével fenyegető potenciális visszaélésekkel, lehetőleg megelőzve azokat.
Jó gyakorlatok: segíteni időben észlelni a bajt, mielőtt az valóban bekövetkezne
Példának hozhatjuk a tűzvédelmet, a füstérzékelők rendszerbe kapcsolásával. Ezzel a megoldással a tűzoltók nem csak lakossági bejelentésre tudnak akcióba lépni, ami sokszor már túl késő a hatékony elhárításhoz. Egy ilyen program keretében New Orleans városában a korábbi 800 helyett immár 18 ezer füstérzékelőt helyeztek működésbe. Chicagóban pedig az éttermek élelmiszerbiztonsági felügyeletére alkalmaztak ki adatáramláson alapuló kockázat-előrejelzést, a rizikófaktorok összegyűjtésére és feldolgozására alapuló algoritmussal.Jó gyakorlatok: minden eszköz érzékelőkkel van ellátva
Egy másik nagy csoportot alkotnak a széles körben elhelyezett szenzorok, amelyek a városvezetés számára főleg a közlekedésszervezésben jelenthet segítséget. Kansas Cityben a forgalomszabályozó lámpákban helyeztek el forgalommérő és parkolásfigyelő műszereket, amelyek eredményeit valós időben egy honlapon is megjelenítik, segítve a dugók elkerülését és a parkolást. De hasznos lehet a gyalogosforgalom követése is, ami vállalkozóknak adhat segítséget abban, hogy hol érdemes üzletet nyitniuk. De segíthetnek a mérőműszerek az egészségmegőrzésben is. Louiseville-ben az asztmabetegek egyesülete ezer olyan inhaláló készüléket osztott ki, amelyek szenzorokkal felszerelve jelzik az adott környék aktuális légszennyezettségét, segítve másoknak azok elkerülését.Jó gyakorlatok: maguk az állampolgárok gyűjtik és szolgáltatják az adatokat
A harmadik nagy csoportba azok a megoldások tartoznak, amelyekben maguk a polgárok lesznek az adatszolgáltatók. Ilyen törekvések természetesen korábban is voltak, a balesetbejelentő vagy közérdekű bejelentést szolgáló vonalakon, de a mobilkészülékek és okostelefonos alkalmazások ebben is ugrásszerű fejlődést tettek lehetővé.
Az alabamai Mobile városában az építési ellenőrök egyszerűen okostelefonnal és a rendkívül széles körben használt Instagram fényképmegosztó alkalmazással mindössze nyolc nap alatt felderítették és rögzítették a város 1200 lerobbant épületét, ami a hagyományos, papíralapú folyamattal lehetetlen tempó lett volna. Az elhagyott, megrongált vagy más okból leromlott állapotú épületeket így fényképpel együtt tudják rögzíteni a térképen, ami ilyen módon egy időben rajzolja fel a város térképére a kritikus pontokat. De egy saját fejlesztésű megoldással a rögzítésnél és leltározásnál jóval többre lett képes a városvezetés. Más adatbázisok összekapcsolásával azt is sikerül hamar megállapítani, hogy mely esetekben van lehetőség a tulajdonossal együttműködve elhárítani a problémákat, és mely esetekben indokolt szabálysértési eljárást indítani.
Los Angelesben a város tisztaságát sikerült előre lendíteni azzal, hogy a közterület-takarításért felelős hivatali egység beküldött okostelefonos felvételek rögzítésével és feldolgozásával ábrázolja térképen a beavatkozást igénylő helyeket, ahol illegális szemétlerakás vagy elhagyott lomok miatt kell intézkedniük. A folyamatos monitorozással jól lehet naprakészen követni, hogy mely környékek fokozottan szemetesek, vagy éppen tiszták. Az eredmény megdöbbentően látványos lett: mintegy 80%-kal csökkent azoknak a területeknek a száma, amelyek nem minősültek tisztának. Bostonban pedig a Waze alkalmazást használja fel a városvezetés a közlekedéstervezésre.
A Waze adatait a város közterületi kameráinak és közlekedés-figyelő szenzorainak adataival kiegészítve teljes körű és valós idejű képet tud adni a közlekedési problémákról, segítséget nyújtva ahhoz, hogy hol milyen intézkedésekre van szükség egyrészt a probléma gyors megoldásához, másrészt a tervezéshez annak érdekében, hogy a potenciális közlekedési nehézségek csökkenthetők legyenek. A Waze világszerte mintegy 250 várossal kötött hasonló partnerségi megállapodást, segítve az autóvezetőket abban, hogy elkerülhessék a dugókat, és naprakészen újratervezhessék útvonalukat. A riportban megszólaló bostoni városvezető szerint a közlekedési problémák bejelentésére ma már legtöbben a Waze útján teszik meg. A városvezetésnek pedig az a felelőssége, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak a tudomásukra jutott problémák elhárításában.”
Forrás:
The Rise of the Smart City; Michael Totty; Wall Street Journal; 2017. április 16.
Lásd még korábbi cikkeinket a Waze és a magyar városok kapcsolatairól: Budapest és Debrecen
