„A pénzügyi szektorban zajló digitalizáció új kihívások elé állítja a szolgáltatókat, a szabályozókat és a fogyasztókat is. Csak idő kérdése, hogy a nagy hagyományos bankok, mikor állnak át teljesen digitális működésre, azonban befektetési ügyekben a banki ügyintézőkkel való személyes kapcsolat megmarad jövőben is.
A fintech megoldások használata a jövőben mindennapjaink része lesz. A pénzügyi szektorban zajló digitalizáció robbanásszerű folyamat, ami a szabályozókat, a fogyasztókat és a szolgáltatókat is új kihívások elé állítja – mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős helyettes államtitkára a HG Media „Fintech – Digitális forradalom a pénzügyekben” című konferenciáján. A pénzügyi szektor bizonyos körülmények között önmagában is veszélyes üzemnek tekinthető, digitalizált formában még inkább az lehet – utalt például a hekkertámadásokra. Szerinte az új helyzetre reagálva felelős jogalkotásra van szükség a fogyasztóvédelmi, pénzmosási és az adatvédelmi szabályok betartása mellett.Kiemelte: a szabályozók azzal a dilemmával állnak szemben, hogy a digitalizációs folyamatok számára ne építsenek túl sok akadályt, ne akadályozzák a fejlődést, de a stabil szabályozói keretrendszer, illetve a fogyasztóvédelem terén eddig elért eredményeket se ássák alá. Sok olyan kérdés van, amelyet a hagyományos banki szabályozás megfelelően rendez, és erre az új technológiai környezetben is szükség lesz. A digitális forradalom hozta új megoldások miatt a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítése, a pénzügyi kultúra fejlesztése Balogh László szerint kiemelt kormányzati feladat.
A hazai digitális gazdaság súlyát értékelve Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta, hogy az a magyar GDP 21-22 százalékát teszi ki. A tágabb értelemben vett digitális gazdaság az elmúlt években mintegy 400 ezer álláshely létrejöttéhez, megtartásához járult hozzá, ami összességében a hazai alkalmazottak mintegy 15 százaléka. Az internetes kereskedelemre vonatozó országos online konzultáció eredményeit ismertetve elmondta: a felmérésben résztvevők 60 százaléka szerint szükség lenne egy feketelistára, ahol a jogsértő e-kereskedelmi vállalkozásokat tüntetnék fel. A megkérdezettek 44 százaléka emellett hatékonyabb fogyasztóvédelmi rendszert és bírságokat szeretne.
Az 5,2 millió felnőtt magyar internetező 89 százalékának van bankkapcsolata. Közel háromnegyedük az elmúlt egy év során igénybe vette pénzintézetének internetbankját. Banki mobilalkalmazást pedig 10 százalékuk használt – derült ki a CIB Bank megbízásából készített reprezentatív felmérésből, amelyet Molnár Péter, a CIB Bank digitális csatornák vezetője ismertetett. Kiemelte: úgy tűnik, nem szűnnek meg a bankfiókok, az emberek háromnegyede az elmúlt egy év során járt pénzintézeténél ügyet intézni. Ebben szerepet játszhat, hogy számlanyitást csak bankfiókban lehet intézni, erre egyelőre online csatornákon nincs lehetőség. Molnár Péter felhívta azonban a figyelmet arra: a pénzmosás elleni törvény napokban történt módosítása elősegítheti az online számlanyitást a jövőben.
A CIB Bank felméréséből kiderül az is, hogy a bankkapcsolattal rendelkező magyar internetezők 77 százaléka, közel 4 millió ember használ valamilyen mobileszközt (okostelefont vagy tabletet) internetezésre. A pénzügyek intézésére szolgáló applikációt csak 19 százalékuk töltött le, és mindössze 11 százalék használja azt rendszeresen. A megkérdezett 18-24 évesek harmada azonban már rendelkezik mobilbanki applikációval is, 21 százalékuk pedig mobileszközön keresztül használja az internetbankot.
A fogyasztói elvárásokról szóló panelbeszélgetésen Ákos Tamás, a CIB Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese a jövőről szólva kiemelte: Prágában már megvalósult az, hogy például egy műszaki cikk vásárlásnál a vásárló telefonján igényelhessen hitelt, majd ebből fizethessen a kasszánál. Hamarosan Magyarországon is ez lesz a gyakorlat. A klasszikus áruhitelezésnek vége szakadhat. Csak idő kérdése, hogy a nagy hagyományos bankok átálljanak teljesen digitális működésre, azonban befektetési ügyekben a személyes kapcsolat, vagyis a hagyományos módszer biztosan megmarad. Nagyon hamar eljön az idő, amikor nem lesz papíralapú ügyintézés a bankfiókokban – tette hozzá.
Dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, a GIRO Zrt. vezérigazgatója kiemelte: 2019 közepén Magyarországon bevezetik az azonnali fizetési rendszert, ami mind a mobil, mind a netes bankolásnál alapvetően meg fogja változtatni a fizetési szokásokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az azonnali átutalás során másodlagos számlaazonosítókat (telefonszám, email-cím) is tud majd kezelni a rendszer, nem kell 24-jegyű számlaszámot megadni.
„Az ügyfeleket kellene már végre kiszolgálnia a bankoknak” – mondta dr. Kürti Sándor, a Kürt Zrt. tulajdonosa arról, hogy mi a pénzintézetek feladat a megváltozó környezetben. Egyben azt is kiemelte, hogy a bankok előnye az új fintech cégekkel szemben, hogy hagyományos szereplőként már elnyerték a fogyasztók bizalmát. A digitális pénzügyi megoldásoknál az információbiztonság kiemelt szerepet kap. „Ezt is tanulni kell, mint az autóvezetést” – hívta fel a figyelmet dr. Kürti Sándor.
Strén Gábor, a Microsoft kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője problémának tartja, hogy a hagyományos bankok technológiai korlátokkal küzdenek. Dalos Ottó, a Cisco Magyarország értékesítési igazgatója azt emelte ki, hogy az emberek azért használják inkább a számítógépet a mobil helyett bankolásnál, mert a biztonság igen lényeges szempont számukra.
Fekete Csaba Csongor, a Grape Solutions Zrt. vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy az ügyfelek egyre gyorsabb szolgáltatást várnak el – kevesebb, mint 1 percet hajlandóak várni. Ha ennél többet kell, akkor másik szolgáltatót választanak. A bankszektorban viszont egyre nehezebb ügyfélszolgálati munkatársakat találni. Ez a két tényező találkozik a chatbot megoldásokban. Ez a ’chat’ és a ’robot’ szó összeolvadásából képzett kifejezés egy olyan szolgáltatást ír le, amely mögött mesterséges intelligencia áll. Ez pedig egy chat felületen lép kapcsolatba az ügyfelekkel. A szakember szerint a chatbot a jövőben a mobil alkalmazások alternatívája lehet.
A digitális fejlesztésekre vonatkozó pályázati lehetőségeiről szóló panelbeszélgetésen Vityi Péter, az IVSZ alelnöke kiemelte: a kis- és középvállalkozások jellemzően tartanak az infokommunikációs technológiáktól, ezért igen fontos a szemléletformálás ebben a szegmensben.
Rapcsák Dániel, a Vanessia Kft. szakmai igazgatója a jelenleg elérhető EU-pályázati kiírásokról elmondta: bőséges források állnak rendelkezésre a digitális fejlesztések finanszírozására. A pályázatok beadásának szükségességéről azonban meg is kell győzni a cégvezetőket. Varga Zsigmond, az SAP Magyarország üzletfejlesztési igazgatója szerint a kkvk-nak azt kell szem előtt tartaniuk, hogy ne elsősorban informatikai eszközök, hanem megoldások beszerzésére törekedjenek.
Kuthy Antal, az E-Group vezérigazgatója szerint a cégeknek azért van szükségük a digitalizációra, mert annak révén tudnak gyorsan adaptálódni a változó gazdasági környezethez. „A digitalizációra elköltött pénz a lehető legjobb befektetés” – szögezte le.
Kulcsár István Róbert, a Shoprenter.hu társtulajdonosa, webáruház-szakértő arról számolt be, hogy hatalmas igény van a piacon a webáruházak üzemeltetésével kapcsolatos ismeretek elsajátítására. Cégük havi 2-3 alkalommal tart ilyen kurzusokat, eddig összesen 15 ezer ember vett részt a képzéseiken.”
Forrás:
Közeleg a papírmentes bankolás kora; KamaraOnline; 2017. május 19.
