„A magyar kormány és az Európai Unió sem adta fel a nagy nemzetközi internetes cégek megadóztatását, de a folyamat lassan halad – nyilatkozta a Világgazdaságnak Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos.
A magyar kormány és az Európai Unió is régóta tervezi a nagy nemzetközi internetes cégek, a Google, a Facebook adóelkerülésének megszüntetését. Úgy tűnik, nem nagy sikerrel.
A folyamat elindult, lassan halad, de legalább valami elkezdődött.Miért lassú a folyamat? Azért, mert nagy cégekkel állunk szemben?
Ennek két oka is van. Egyrészt vannak olyan nagy súllyal és befolyással rendelkező tagállamok, amelyeknek a jelenlegi helyzet előnyös. Ilyen például Írország. Ugyanis annak az összegnek a kilencven százaléka, amelyet ez a két cég Európában adóként fizet, az ír költségvetést gyarapítja. Sok esetben pedig a britek – túlzó szabadkereskedelmi megközelítésből – az írek támogatására sietnek, vagyis a britek sok esetben botot tesznek a küllők közé. Vannak tehát tagállami ellenérdekek. Másrészt valóban nagy cégekről beszélünk, amelyek a nyilvánosság előtt – a maguk szempontjából – nagyon bölcsen és higgadtan a szebbik arcukat mutatják, de a zárt ajtók mögött egészen másként viselkednek. Úgy, miként egy elefánt, amelyik az egérre lenézve azt mondja: Kisegér, ha rád lépnék – ami persze nem áll szándékomban –, eltaposnálak. Erre persze az egér joggal azt gondolhatja: lehet, hogy ez nem csupán egy üres mondat volt az elefánt részéről, hanem bizony mégiscsak megfenyegette őt az elefánt.Uniós szinten tehát nehéz feloldani ezt a helyzetet. Mit lépett eddig Magyarország?
Több dolgot is. Például módosítottuk a reklámadótörvényt, és jogosítványt kapott a magyar adóhatóság arra, hogy adóbecsléssel megállapítsa, a közhitelesnek tekinthető forgalmi adatok alapján mennyi magyarországi reklámadót kellett volna ezeknek a társaságoknak fizetniük, majd ezek után felszólítja őket az elmaradás befizetésére. Ez a felszólítás várhatóan „a címzett ismeretlen” megjegyzéssel érkezik majd vissza az adóhatósághoz, hiszen ezeknek a cégeknek nincs magyarországi adószámuk, telephelyük. Az adóhivatal a jogszabály-módosítás után bírságot tud megállapítani, melyet az Európai Unió tagországaiban bevett jogsegély-automatizmus szerint az ír hatóságok tudnak behajtani. Az összegnél is fontosabb lehet ennek a megoldásnak a precedensjellege, hiszen ezután egy Magyarországnál nagyobb erejű uniós vagy unión kívüli ország is azt mondhatja: nálunk sem szép, hogy nem fizettek. Az év második felére kiderül, hogy a reklámadótörvény milyen mértékben váltja be a hozzá fűzött reményeket.Milyen módszerekkel próbálkoznak még?
Vizsgáljuk azt az amerikai pénzügyi rendszerben működő gyakorlatot, amely szerint az Egyesült Államokban – például egy külföldi cég által nyújtott szolgáltatás vagy áru vásárlása esetén – a vételárat kifizető amerikai vállalkozásnak az amerikai bankja a tranzakció adótartalmát még a szolgáltatási díj vagy a vételár átutalása előtt levonja és befizeti az államnak. A vevő tehát az adóval csökkentett összeget kapja meg. Ugyanezt a logikát lehetne alkalmazni európai szinten is a Google- vagy a Facebook-hirdetésekkor fizetett pénzeknél, hisz ez a folyamat is digitálisan történik, és a megrendelő a pénzt is a saját bankjából utalja egy másik banknál vezetett – nyilvánosan elérhető – számlára. A pénz pedig az adott országban érvényes adó összegét levonva mehet tovább. Mindeközben az európai szerzői jogi szabályrendszer átalakítása is napirenden van. Ezt a megoldást alapvetően a spanyolok, a franciák és a németek képviselik, de ezt a gondolkodást mi is támogatjuk.Mi áll ennek a középpontjában?
Annak vizsgálata, hogy a Google-nál, a Facebooknál ingyenesen közzétett tartalom (amelynek beazonosítható szerzői joga van, és amely a kattintásszámot és ezáltal az ő reklámbevételi potenciálját növeli) szerzői jogtulajdonosa és az ingyenes közzétevő valamilyenfajta szerzői jog után járó pénzügyi elszámolásban legyenek. Lehet, hogy a végfelhasználó a tartalomhoz ingyen jut, a tartalom-előállító viszont nem tud ingyen dolgozni, mert akkor éhen hal, és nem készül tartalom. A szerzői jogi változtatásokról idén vagy jövőre dönthet az unió. Nagyon remélem, hogy az Európai Unió képes lesz ebben a kérdésben végre a sarkára állni, a két internetes óriáscég azon állítása ugyanis, hogy ők nagy, amerikai, versenyképes vállalatok, ti pedig lassú, tohonya európai országok vagytok, és ez a probléma, nem pedig az adóelkerülés, tiszta képtelenség. A jelenség ugyanis nem versenyképességi kérdés, hanem nettó adóelkerülés. Ha az európai autóipari cégek nem fizetnének adót Amerikában, akkor bizony ők is sokkal „versenyképesebbek” lennének az amerikaiaknál. Kíváncsi lennék, mit szólnának ehhez a tengerentúlon…”
Forrás:
Deutsch: Több módszerrel is próbálkozik a kormány; Diószegi József; Világgazdaság; 2017. május 23.
Szerkesztői megjegyzés: érdekes és fontos fejlemény lehet Trump amerikai elnök tervezett adóreformja, amely gyökeresen felforgathatja a viszonyokat: Gigászi játszma része lehet Trump adóreformja; Gombkötő Bálint (KPMG); Index.hu; 2017. május 28.
