„Teljesen felforgatta a kínai kereskedelmet az Alipay és a WeChat Wallet QR-kód leolvasós fizetési megoldása, amellyel gyakorlatilag már bárki bárhol tud fizetni. A jelenség viszont a gazdaság mellett a gondolkodást és a viselkedést is megváltoztatja a szakértők szerint.
Kínában szinte már teljes mértékben készpénz mentesen fizethetnek a vásárlók jóformán minden üzlettípusban, a megoldást viszont a bankkártyák helyett a mobilos QR-kód leolvasás jelenti. Egy tavalyi felmérés szerint a kínaiak közül 424,5 millióan használják a mobiljukat rendszeresen fizetésre, ami az ország okostelefon felhasználóinak 64,7 százalékát jelenti a China Internet Network Information Centre adatai alapján. Tavaly összesen 5,5 billió dollárnak megfelelő jüant költöttek összesen mobiljukon keresztül a kínai felhasználók, ami hatalmas összeg, az országos GDP felét jelenti az iResearch szerint.„A mobilos fizetés Kínában már az élet részévé vált, többek közt az e-kereskedelem és a mobilos kereskedelem kombinációjának köszönhetően, valamint az olyan szolgáltatásoknak, mint például a taxihívó alkalmazások” – mondta Michael Yeo, az IDC elemzője a South China Morning Postnak. A szakértő egy másik okként hozzátette, hogy a kínai internetfelhasználók nagy részének első online élménye már okostelefonon történik.
Nagy növekedést jelentett a piacon az Apple Pay és a Samsung Pay bevezetése is, miközben az olyan nagy hazai gyártók mint a Huawei vagy a Xiaomi már évek óta NFC-s funkciókkal kínálják a készülékeket, amely lehetővé teszi az érintésmentes fizetést. Az igazán fontos viszont a WeChatbe, a kínaiak körében legnépszerűbb csevegőalkalmazásba bevezetett mobiltárca megoldás. Továbbá az Alibaba által támogatott Alipay, amely az e-kereskedelmi környezetben vált kulcsfontosságú fizetési rendszerré.
A WeChat Wallet és az Alipay egyaránt úgy működik, hogy a felhasználónak mindössze egy QR kódot kell leolvasnia a mobiljával, ezzel akár fizethet vagy másoknak is utalhat vele – ez az, amit például a Buxának (vagy az OTPaynek) nem sikerült elterjeszteni Magyarországon. Ehhez csupán egy szinte bármilyen, kamerával felszerelt okostelefonra és mobilnetre van szükség, a fizetési folyamat nem igényel speciális hardveres vagy szoftveres beruházást sem a kereskedő, sem pedig a vásárló oldaláról, sőt a szolgáltatók olyakor kedvezményeket is kínálnak az üzletek számára a mobillal fizetők után, így több szempontból is érthető a megoldás népszerűsége.
Még a szokásokat is megváltoztatja
„Kína gyorsabban áttért a készpénzmentes gazdaságra mint ahogy azt bárki el tudta volna képzelni, főként a kétdimenziós vonalkódok vírusszerű terjedése miatt.” – mondta Chen Yiwen, a pekingi Kínai Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének professzora. A kutató szerint ez a „kódalapú gazdaság” a kínaiak viselkedési szokásait is megváltoztatta. Korábban például nem volt jellemző éttermekben a borravaló adása a pincéreknek, azonban mióta néhány étterem bevezette, hogy a felszolgálók és a szakácsok mellé QR-kódokat ragasztanak ki, a személyzet érezhetően több borravalót kap az elégedett fogyasztóktól.Az utóbbi időben a kínai koldusok is arra váltottak, hogy apró helyett Alipay vagy WeChat Wallet utalást kérjenek a járókelőktől a nyakukba akasztott vagy a gyűjtőtál mellé kitett QR-kód segítségével, ami megoldja azt a problémát is, ha valakinek nincs éppen aprója a pénztárcájában. Az első ilyen esetre Shandong tartományban, Jinanban figyeltek fel, majd a QR-ral gyűjtögető hajléktalan mintáját többen követték az utcán a koldusok közül. Azóta viszont több cég is hirdetési lehetőséget látott a megoldásban, ezért felbérelték a koldusokat a kódok népszerűsítésére, amellyel begyűjtik a gyanútlan adományozók WeChat azonosítóit – mutat rá a China Channel.
A QR-kódok a közösségi gazdaság (sharing economy) terjedését is segítik Kínában, például a városi biciklik kölcsönzésekor a kód leolvasása után a bicikli zárja automatikusan kioldódik. Hasonló módon lehet esernyőt, akkumulátort vagy szinte bármi mást kikölcsönözni. A várostól távol eső falvakban viszont az önkormányzatok pont az ellenőrzésre és a szabályok betartására akarják használni a házakra kiragasztott, farmerek neveit és egyéb információit tartalmazó QR-kódokat, amellyel inkább gyanakvást ébresztettek a technológiával szemben.
„A fiatal generáció Kínában egy kétdimenziós vonalkódokkal teli világban fog felnőni. Talán ez a pénz újfajta értelmezéséhez fog vezetni. Lehet, hogy a szemükben a pénz nem csak az eszközök és a szolgáltatások vásárlását fogja jelenteni, hanem a közösségi funkciókat is” – jegyezte meg a már idézett Chen professzor. A szolgáltatások ugyanis a közösségi média platformokon kezdtek terjedni, mint például a WeChat, ahol először a 2014-es kínai újév alkalmából küldhettek digitális pénzes „piros borítékokat” (mandarinul „hongbao”, kantoniul „lai see”) rokonaiknak és barátaiknak a felhasználók. Ráadásul a professzor szerint a QR-os vásárlás annyira kényelmes, hogy ezzel a kínaiak még többet fognak költeni, mint készpénzzel vagy bankkártyával, ami az ország teljes gazdaságára jótékony hatással van…”
Forrás:
Kínában a QR-kódos fizetés a trend; Habók Lilla; HWSW.hu; 2017. június 1.
