„Jó ütemben halad az európai uniós források felhasználása, a 2014–2020 közötti keretből máig csaknem 2300 milliárd forint jutott el a gazdaságba. Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára a lapunknak adott interjúban rámutatott: a kifizetés mellett a pályázatok elbírálása is gyorsított tempóban zajlik. A folyamatot állami értékelők segítik, a mintegy 2800 szakembernek eddig 500 millió forintot fizetett ki a kormány.
– A napokban jelent meg a hír, hogy az uniós pénzek kifizetésének vizsgálatakor az európai uniós hatóság súlyos hibákat talált a hazai informatikai rendszerben. Mi igaz az állításból
– Az Európai Unió hatósága, az EUTAF folyamatosan nyomon követi az egyes operatív programok előrehaladását, ahogyan az informatikai rendszert is rendre ellenőrzik. Az úgynevezett FAIR adatbázisban tartjuk nyilván az összes pályázatot, a kedvezményezett ide tölti fel a szükséges dokumentumokat, ezen keresztül zajlik a jogosultsági feltételek ellenőrzése, a tartalmi értékelés és a kifizetés is. A szóban forgó megállapítások egy korábbi audit során születhettek. Az elmúlt év elején valóban voltak olyan eljárásrendek, amelyek nem feleltek meg a követelményeknek. Ez azonban akkor még nem jelentett különösebb problémát, hiszen a támogatott pályázatok sem tartottak olyan fázisban, hogy szükség lett volna a használatukra. Azóta az informatikai rendszert továbbfejlesztettük, új ellenőrzésről és rendszerszintű hibákról nem tudok.– Mára a 2014–2020-as fejlesztési ciklus összes pályázata megjelent. A rendelkezésünkre álló keretből eddig mekkora összegben jutott uniós forrás a gazdaságba, és mi várható a következő hónapokban?
– A kormány ambiciózus fejlesztéspolitikai célt tűzött ki. Eszerint az év végéig 2700 milliárd forintnyi uniós támogatást kell kifizetnünk. A teljes keretből máig csaknem 2300 milliárd forintot juttattunk el a nyertes pályázókhoz, ebből idén 700 milliárd forintot teljesítettünk. Ahhoz, hogy elérjük az első féléves célszámot, a következő napokban még további 190 milliárd forintot kell kifizetnünk a kedvezményezetteknek. Nem kis erőfeszítést igényel ez a folyamat, de úgy gondolom, hogy megfeszített munkával teljesíthetjük a vállalást. Afelől azonban vannak kétségeim, hogy az év végéig elérhetjük-e a 2700 milliárd forintot.– Milyen tényezők lassíthatják a folyamatot?
– A kifizetések egyenes arányban vannak a pályázatok előrehaladásával. Az eddig átutalt összeg jelentős részét az előlegek teszik ki. Most is úgy állunk, hogy a 2300 milliárd forintnak nagyjából a hetven százaléka előleg. Minél több számlát tudnak benyújtani a kedvezményezettek, annál nagyobb összeget juttathatunk el a pályázókhoz. Ha a nyertes beruházások lassabban készülnek el, számlák hiányában nem tudjuk kifizetni a támogatást.– Zömében vállalkozásoknak nyújtott támogatásokról van szó?
– Mivel az uniós ciklus fókuszában a gazdaságfejlesztés áll, így többségben vannak az ilyen típusú beruházások, ám számos olyan projektünk is van, ahol nagy állami szervezetek a kedvezményezettek.– Hogyan állunk a brüsszeli elszámolással?
– Ebből a szempontból még nem tudunk jelentősebb eredményekről beszámolni, a lehívott összeget tekintve a tagállamok közt a sereghajtók közé tartozunk. Ez azonban nem véletlen. A tervezéskor számoltunk a költségvetés teherbíró képességével és úgy döntöttünk, hogy a nagyobb összegű költségnyilatkozatokat az év második felében küldjük el az Európai Bizottságnak.– Összességében mekkora összeg érkezhet meg év végéig?
– A tervek szerint idén csaknem kétmilliárd euró értékben küldünk ki számlát Brüsszelbe, az összeg a fele az év végéig megérkezhet a magyar költségvetésbe. Az októberig benyújtott számlák ellenértékét a jogszabályok szerint még ebben az évben ki kell fizetnie a bizottságnak, a fennmaradó részt az EU költségvetésének helyzetétől függően utalhatják át.– Az elmúlt időszakot sikerült forrásvesztés nélkül lezárni. A cél az, hogy ebben a ciklusban is az utolsó fillérig kimerítsük a brüsszeli kasszát. Milyen tényezők veszélyeztethetik ennek elérését?
– A 2007–2013-as időszak hajrájában jelentős hátrányból indulva sikerült felhasználnunk a teljes keretet. Ehhez képest most sokkal jobban állunk, hiszen a fejlesztési ciklus ötödik évében tartunk, és március végére a rendelkezésre álló forrás egészét meghirdettük. A napokban megjelenő új felhívások már a 100 százalékos keret felett vannak, az egyes operatív programokat ugyanis 110 százalékos túlvállalással terveztük. Ez is azt a célt szolgálja, hogy az utolsó fillérig le tudjuk hívni az uniós forrásokat. A pályázatok kiírásában, az elbírálásban, a tartalmi értékelésben és a kifizetésekben is jobban állunk, mint a korábbi időszakban. Minden lehetőség adott tehát ahhoz, hogy ebben az időszakban is kimeríthessük az ország rendelkezésére álló keretet.– Tavaly új, állami értékelői rendszer felállításáról döntött a kormány. Akkor sokan attól tartottak, hogy ez jelentősen lassítani fogja a pályázatok elbírálását. Milyenek a tapasztalatok?
– Ezen a téren is sikerült helytállnia az intézményrendszernek, a projektek értékelése jó ütemben zajlik. Bár vannak olyan területek – mint például a kutatás-fejlesztés és az innováció –, ahol a pályázatok összetettsége miatt lassabban haladnak a munkával az értékelők, összességében jól vizsgázott a struktúra. A kezdeti nehézségek után mostanra gördülékeny a munka, a rendszerbe bekerült 12 ezer pályázat közül kilencezerrel már végeztek az értékelők. Mindez nagyon jó eredménynek számít, ráadásul egyre kevesebb olyan dokumentum van, amelyet az irányító hatóság – a minőségbiztosítás keretében – visszaküld az értékelőknek.– Hány szakemberrel dolgoznak együtt?
– A meghirdetést követően ezres nagyságrendű volt a jelentkezők száma, most több mint 2800 állami értékelőnk van. A lehetőség továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt. Az értékelőknek az alapjogviszonyukon kívüli díjazás jár az elvégzett munkáért. Ennek keretében mind ez idáig több mint 500 millió forintot fizettünk ki.– Sokszor éri az a vád a magyar gazdaságot, hogy a növekedést kizárólag az uniós források éltetik, és ha kimerül a keret, megtorpan a fejlődés. Felkészült-e az ország arra, hogy uniós pénzek nélkül is folyamatos legyen a bővülés?
– Az uniós források kétségkívül hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdasági növekedés stabil legyen. A mértékéről azonban még a legjobb szakemberek között is vita van. A Nemzetgazdasági Minisztérium minden bizonnyal keresi a választ arra, miként lehet fenntartani a növekedés ütemét akkor is, ha csökkennek az európai uniós források.– Bár ma még mindenki az aktuális uniós ciklussal van elfoglalva, a háttérben már készül az új, 2020 utáni költségvetés. Mit tudni a brüsszeli tervekről?
– Egyelőre semmi konkrétum nem hangzott el az Európai Bizottság részéről, csupán tapogatózás zajlik a színfalak mögött. Vannak olyan hangok, amelyek szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kaphatnak a kohéziós politikában az úgynevezett visszatérítendő források, így előtérbe kerülhetnek a különböző hitel-, tőke- és garanciakonstrukciók. Ahogyan korábban arról is hallani lehetett, hogy 2020-tól egyes régiókat kizárnak a támogatásokból, hogy ténylegesen a legelmaradottabb térségek felzárkóztatására lehessen elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat. A magyar küldöttség minden alkalommal részt vesz ezeken az egyeztetéseken, de még nem tartunk ott, hogy világosan látnánk, mi következik 2020 után.”
Forrás:
Benyújtjuk a számlát Brüsszelnek; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2017. június 24.
