„Azt tanácsolták, hogy nyugtaadás helyett a vakok inkább írjanak számlát.
Történt ugyanis, hogy a masszőröket is bevonta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az online pénztárgépet használni köteles körbe. Mint az közismert, a területen jelentős számban dolgoznak vakok és gyengénlátók is. Az ágazatban ráadásul általánosságban is meglehetősen komoly ellenérzéssel fogadták a változásokat, a Magyar Nemzet cikke szerint a masszőrök mindössze 10-15 százaléka vásárolja majd meg az online pénztárgépet, a többiek külföldre, vagy a feketegazdaságba „menekülnek.” Azonban az új szabályok főként a fogyatékkal élőknek okoztak nehézséget.
Már tavaly megjelentek olyan aggódó hangok a hírekre reagáló hozzászólások között, melyek szerint nincs a forgalomban sem nagy kijelzős pénztárgép a gyengénlátóknak, sem braille feliratos, kijelzős, vagy beszélő pénztárgép a vakoknak. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) is felismerte, hogy a területen ez problémát okozhat, ezért Dr. Nagy Sándor elnök állásfoglalást kért a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV). A hivatal válasza szerint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) lehetőséget biztosít arra, hogy az adóalany nyugta helyett számla kibocsátásáról gondoskodjon.
Ebben az esetben az adóalany mentesül a jogszabályban előírt gépi nyugtakibocsátási kötelezettség, vagyis az online pénztárgép használat alól is. Így abban az esetben, ha egy gyógymasszőr esetleg eddig is számla kibocsátásával teljesítette a bizonylatadási kötelezettségét, akár változatlan formában folytathatja a korábbi erre vonatkozó gyakorlatát.
Tehát a javaslat szerint egyáltalán nem probléma, hogy egyes fogyatékkal élők nem tudnak nyugtát adni, mivel ettől még számlát írhatnak. Mindez azonban első ránézésre is visszás, hiszen egy számla kiállítása nagyságrendekkel nehezebb, adott esetben lehetetlen feladat egy vak, vagy gyengénlátó számára, mint amilyen egy nyugta kitöltése. Ráadásul egyértelmű, hogy a helyzet sérti az egyenlő bánásmód követelményét.
Időközben egy látássérült panaszos az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult beadvánnyal az online pénztárgépek látássérültek számára megoldhatatlan használatával kapcsolatban. A beadvány nyomán Székely László, az AJBH elnöke eljárást is indított, melynek kapcsán megkereste a parlamenti és adóügyekért felelős államtitkárt, három kérdésben várva a válaszát.
Az első kérdése arra vonatkozott, hogy miként tervezik egyenlő eséllyel hozzáférhetővé tenni a vak, illetve látássérült masszőrök számára az online pénztárgépek használatát? A válasz szerint az egyenlő esély most is megvan, mivel a jogszabályi környezet „jelenleg sem zárja ki, hogy olyan, a Pénztárgéprendelet műszaki követelményekre vonatkozó előírásainak egyébként megfelelő pénztárgép kerüljön forgalomba, amely alkalmazkodik a vakok és gyengén látók igényeihez is.”„Ebből következően a pénztárgép forgalmazóknak lehetőségük van arra, hogy a vakok és gyengén látók részére online pénztárgépet fejlesszenek ki” – olvasható a reakcióban. Lényegében tehát az egyenlő bánásmódot a piacgazdaság biztosítja, hiszen semmilyen jogi szabályozó nem akadályozza abban az online pénztárgépek gyártóit, hogy megfelelő eszközöket fejlesszenek ki.
Megkérdezte az AJBH elnöke azt is, hogy elérhető-e a kereskedelmi forgalomban olyan pénztárgép, amelyet a látássérült személyek is tudnak használni? A válaszból kiderül, hogy „a tárca tudomása szerint jelenleg nincs a piacon a látássérült személyek speciális igényeinek (is) megfelelő, akadálymentesített online pénztárgép.”
Végül a harmadik kérdés arra vonatkozott, hogy az online pénztárgép helyett milyen jogtechnikai megoldás lenne alkalmas a nyugtaadási kötelezettségük teljesítésére a panaszoshoz hasonló helyzetben lévő adózók számára? A válasz megismétli a MVGYOSZ elnökének adott korábbi választ, miszerint úgy tudnak eleget tenni az ilyen adózók a nyugtaadási jogszabályban előírt kötelezettségeiknek, hogy helyette inkább számlát állítanak ki.
A biztos szerint azonban a CRPD rendelkezései alapján az online pénztárgépek akadálymentessége garantálná a vak és gyengénlátó személyek munkához való jogának érvényesülését. A jelentés rögzíti, hogy az ésszerű alkalmazkodásnak, az egyenlő esélyű hozzáférésnek fokozottan érvényesülnie kell, és mindezek elválaszthatatlanok a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adózási tevékenység feltételeitől.
A biztos felhívta a figyelmet, hogy az akadálymentesség biztosításának hiányában az online pénztárgép használatának előírása nem egyeztethető össze az egyenlő bánásmód követelményével, illetőleg a CRPD, vagyis a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény rendelkezéseivel.
Az ügyben végül az ombudsman előremutatónak nevezte azt a jelentésében, hogy a megkeresett Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában előzetes együttműködési szándékáról tájékoztatta, sőt, az online pénztárgépek akadálymentesítését garantáló követelmények meghatározásakor a minisztérium számít az MVGYOSZ fejlesztési javaslataira.
Székely László a nemzetgazdasági minisztertől pedig azt kérte, hogy – az érintett érdekképviseleti szervezetek bevonásával, az általuk tett javaslatok és a rendelkezésre álló lehetőségek egyidejű figyelembevételével – kezdeményezze az online pénztárgépek használatát előíró rendelet módosítását, hogy a vak, gyengénlátó emberek számára is biztosítsák az egyenlő esélyű alkalmazás lehetőségét.”
Forrás:
A hatóság szerint nem probléma, hogy nem akadálymentesítettek az online pénztárgépek; Gyömbér Béla; Jog a lappal; 2017. július 25.
