Magyar kiberbiztonsági helyzet: továbbra sem érezzük a veszélyt

„Nem elég az, hogy az állam és a szakma is elvégezze a rá eső feladatokat a biztonságos internetezés megteremtéséért; a kibervédelem harmadik lába maga a felhasználó, ugyanakkora felelősséggel – értettek egyet egy tegnapi szakmai konferencia résztvevői. Abban is konszenzus alakult ki, hogy mivel a digitális átalakulás a gazdaság minden pontját érinti, így az internetes biztonságnak jelen kell lennie az élet minden területén.

Kis túlzással mindenki ismer legalább egyvalakit, aki a speciális karakterekkel megtűzdelt, minden biztonsági követelménynek megfelelő jelszavát a monitorjára illesztett papírfecnin tárolja. Egy felmérés szerint legalábbis az önkormányzati dolgozók harmada jár el így – ismertette Deutsch Tamás a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tegnapi kiberbiztonsági konferenciáján.
Magyarország digitális átalakulásáért, a Digitális jólét programért (DJP) felelős miniszterelnöki biztos jelezte, hogy többek között a fenti helyzet javítása érdekében indulnak a DJP keretében az internet tudatos, biztonságos használatát ösztönző átképzések, továbbképzések, nem csak az önkormányzati dolgozók számára. Bármely munkahelyen kárt okozhatnak azok a kollégák, akik a fenti példához hasonlóan egyetlen döntéssel felülírják azt az elővigyázatosságot, amelyet az informatikai rendszerekért felelős szakemberek elvárnak. A miniszterelnöki biztos kiemelte: az ilyen felelőtlenséget semmilyen állami vagy szakmai körültekintő eljárás nem tudja kiegyensúlyozni.

Az állami feladatokról szólva Deutsch Tamás bejelentette, hogy az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a DJP egy olyan szakmai munkacsoportot hozott létre, amely októberig a nemzeti kibervédelmi tervbe illeszkedő konkrét szakmai megoldásokat dolgoz ki. Emellett a kormány felülvizsgálja magát a nemzeti kiberbiztonsági stratégiát és elvégzi az európai uniós jogharmonizációt az év végéig. A harmadik feladat az állami és önkormányzati szektorban kezelt személyes adatok biztonságos használati módjának meghatározása.

Mindezekre már csak azért is szükség van, mert egy friss kutatás szerint uniós összevetésben Magyarország a kiberbiztonság szempontjából a lista harmadik harmadának tetején áll. Bár a helyezés Deutsch szerint nem ad okot az optimizmusra, azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a legbiztonságosabb Dánia mutatószámához képest csak 9 százalékos az elmaradásunk.

A biztonság fejlesztése tehát elengedhetetlen egy olyan világban, amelyben legalább 300-400 millió ember adatait lopják el évente, és minden második netező ki volt már téve támadásnak. A Századvég kutatása szerint azonban a megkérdezettek 54 százaléka egyáltalán nem érzi magát fenyegetettnek, és csak 17 százalékukban tudatosultak a digitális világban rejlő veszélyek.
Az internethasználat tudatosságának erősítésével kapcsolatban Kmetty József, a Kürt Zrt. vezérigazgatója megjegyezte: valóban fontos az ismeretterjesztés, de egy zsarolóvírus tarolásánál erőteljesebb oktató szituációt nem tud elképzelni. Mégis, a tanulságok levonása után egy hónappal egy másik zsarolóvírus ugyanolyan károkat okozott. – Nem tudom a választ arra, hogy mi a megfelelő oktatási eszköz, láthatóan mindenki a saját kárán tanul – vonta le a következtetést.”

Forrás:
Továbbra sem érezzük a veszélyt; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2017. szeptember 8.